Főmenü megnyitása

Musztafa herceg (Manisa, 1515Konya, 1553. október 6.) I. Szulejmán oszmán szultán és Mahidevran szultána fia. Szulejmán gyermekei közül a legidősebb, aki megérte a felnőttkort. 1533–1541 között Manisa sajk, később Amasya és Konya kormányzója. Az oszmán trón törvényes várományosa volt 1553-ig, mikor árulás vádjával kivégezték.

Musztafa herceg
(Şehzade Mustafa)
Musztafa herceg török miniatúrán
Musztafa herceg török miniatúrán
Született 1515. augusztus 6.
Manisa
Elhunyt 1553. október 6. (38 évesen)
Konya
Állampolgársága oszmán
Házastársa Rümeysa szultána
Gyermekei Nergisşah Sultan
SzüleiMahidevran szultána
I. Szulejmán oszmán szultán
Foglalkozása Kormányzó
Halál okaKivégzés
Sírhely Muradiye Complex
A Wikimédia Commons tartalmaz Musztafa herceg témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1515-ben született Manisában, ahol apja, Szulejmán herceg volt a kormányzó. Manisa hagyományosan az a tartomány volt, amelyet a mindenkori trónörökös kormányzott. 1520-ban, I. Szelim szultán halálakor Musztafa apja, I. Szulejmán lett az uralkodó, és családjával Konstantinápolyba (ma már Isztambul) költözött. Musztafa a Topkapı palotában töltötte gyermekkorának nagy részét, és ott is tanult. Apjával való kapcsolatában már korán jelentkeztek problémák; bár Musztafa volt a legidősebb fiú, aki megérte a felnőttkort, egyes történészek szerint Szulejmán jobban kedvelte a Hürrem szultánától született első fiát, Mehmed herceget. Ez azonban nem vert éket Musztafa és testvérei közé; különösen a korban hozzá legközelebb álló Mehmettel volt jó kapcsolata, de a többi testvére is közel állt hozzá. 1533-ban Musztafa lett Manisa tartomány kormányzója – ezt a pozíciót hagyományosan a trónörökös töltötte be, mivel ez a tartomány volt a legközelebb a fővároshoz, és a trón esetleges megüresedése során innen lehetett a legkönnyebben elfoglalni azt. 1541-ben azonban Szulejmán az időközben felnőtt Mehmedet nevezte ki Manisa kormányzójává, Musztafát pedig a kevésbé jelentős Amasya tartományba küldte. A szultán ezt azzal magyarázta, hogy szeretné, ha Musztafa a birodalom keleti partvidékét védelmezné, és így megtanulná egy ilyen hatalmas birodalom irányítását; kijelentette azt is, hogy még mindig Musztafát tartja örökösének.[1] Ez megnyugtatta a hadsereget és a népet is, akik körében Musztafa igen népszerű volt.

Musztafa Amasyában értesült öccse, Mehmed haláláról 1543-ban. Mehmed helyére 1544-ben Hürrem második fia, Szelim került kormányzóként. Musztafa 1549-ben Konya tartomány kormányzója lett[2] – korábban ezt a pozíciót Hürrem harmadik fia, Bajazid herceg töltötte be.

 
Cl. Duflos (1700-1786): Musztafa herceg kivégzése; metszet

Szulejmán hosszú uralkodásának végéhez közeledve nagy rivalizálás tört ki közötte és féltestvérei között a trónért. Hürrem szultána, hogy fiát, Szelimet támogassa, szövetkezett a nagyvezírrel, Rüsztem pasával, aki lánya, Mihrimah szultána férje volt. Szulejmán perzsiai hadjárata alatt a sereg egy időre letáborozott a Konya tartománybeli Ereğli környékén. Rüsztem pasa felajánlotta Musztafának, hogy csatlakozzon apja seregéhez, ugyanekkor azonban Szulejmánnal elhitette, hogy fia azért jön, hogy megölje és átvegye a hatalmat.[3] Musztafa hatalmas népszerűsége a janicsárok körében hihetővé tette ezt a vádat. A trónörökös elfogadta a pasa ajánlatát, és sereget gyűjtött, hogy csatlakozzon apjához, Szulejmán pedig ezt fenyegetésnek vette és elrendelte fia kivégzését. Mikor a herceg belépett apja sátrába, Szulejmán őrei rátámadtak és hosszú küzdelem után egy íjhúrral megfojtották.[4]

Szulejmán parancsára Musztafa rangjához méltó temetést kapott: egy hétig állt teste felravatalozva a Hagia Sophiában, majd egy bursai mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. Legfiatalabb öccsét, a törékeny egészségű Dzsahángír herceget a feljegyzések szerint a Musztafa halála felett érzett bánat ölte meg fiatalon. Anatólia népét, főleg Manisa, Amasya és Konya lakosságát nagyon megrázta a herceg kivégzése, mert tisztelték és a következő szultánt látták benne; az itt élők Musztafa szultánként emlékeztek rá, mintha trónra lépett volna. A kivégzést az egész oszmán társadalom igazságtalannak tartotta, Hürrem szultána és Rüsztem pasa politikai manőverének tudták be; a janicsárok és az anatóliai katonák fel is lázadtak, emiatt Szulejmán egy időre leváltotta Rüsztemet a nagyvezíri pozícióból, helyére Kara Ahmed pasa került.

Taşlıcalı Yahya költő elégiában emlékezett meg a halott hercegről, II. Szelim szultán pedig a Musztafa iránti kegyeletből életjáradékot utalt ki Mahidevrannak a szultána életének utolsó éveiben.

CsaládjaSzerkesztés

Musztafa Szulejmán szultán és Mahidevran Gülbahar legidősebb gyermeke volt. Valószínűleg két édestestvére (Ahmed herceg és Raziye szultána), valamint számos féltestvére volt. Tizennégy ismert gyermeke született.[forrás?]

Feleségei és ágyasai
  • Haseki Fatma szultána – eredetileg egy Adriana nevű horvát nő; Orhan és Szulejmán hercegek és Mihrisah szultána anyja.
  • Ayşe szultána – Mirza Aslanbek bég, egy cserkesz nemesember lánya; Nergisşah szultána anyja.
  • Haseki Nuricihan szultána – Saadet I Giray krími tatár kán lánya, Musztafa törvényes felesége, Handan, Sah és Hatice szultánák anyja.
  • Rümeysa szultána – bosnyák származású, Mehmed herceg és Ahmed herceg anyja.
  • Haseki Hatice szultána – Kaytuko bég, egy cserkesz nemesember lánya, Szelim herceg anyja; Şemsiruhsar Hatun rokona.
  • Handan szultána – Mirza Beslan bég, egy cserkesz herceg lánya, Anapában született, Ayse szultána anyja.
  • Nurbegüm szultána – Mahmud Giray krími tatár kán lánya, 1547-től Musztafa törvényes felesége, Murád és Oszmán hercegek anyja.
Fiai
  • Szulejmán (Manisa, 1534 – 1537)
  • Orhán (Manisa, 1535 – 1553. december 10.)
  • Szelim (Manisa, 1538 – 1553. december 10.)
  • Ibrahim (Amasya, 1542 – 1553. december 10.)
  • Mehmed (Amasya, 1547 – 1553. december 10.)
  • Murád (Amasya, 1548 – 1553. december 10.)
  • Ahmed (Konya, 1552)
  • Oszmán (Konya, 1552)
Lányai
  • Nergisşah szultána (Manisa, 1536 – 1592) Musztafa kedvenc lánya; 1555-ben férjhez ment Cenabi Ahmet pasához, Anatólia kormányzójához, de ezután is Bursában élt; apja sírjába temették. - Ayse szultánától
  • Hatice szultána (Manisa, 1538 – 1603) - Nuricihan szultánától
  • Handan szultána (Amasya, 1544 – 1621) - Nuricihan szultánától
  • Ayse szultána (Amasya, 1546) - Handan szultánától
  • Mihrişah szultána (Amasya, 1547 – 1598) - Fatma szultánától
  • Şah szultána (Amasya, 1550 – 1597) 1562-ben férjhez ment Abdülkerim pasához, Amasya kormányzójához.[5] - Nuricihan szultánától

EmlékezeteSzerkesztés

 
Gabriel Bounin: A szultán című tragédia kezdőlapja

Gabriel Bounin francia drámaíró La Soltane című, 1561-ben írt tragédiája Musztafa herceg halálának körülményeit és Hürrem ebben játszott szerepét dolgozza fel.[6] Ez az első darab Franciaországban, melyben oszmánok szerepelnek.[7]

Musztafa megöletését említi a Szigeti veszedelem (2. ének 47.)[8]

A Szulejmán című török televíziós sorozatban (2011–2014) a felnőtt Musztafa szerepét Mehmet Günsür alakítja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Afyoncu, Erhan. Şehzade Mustafa. Atlas Tarih (2012. november 29.) 
  2. Sakaoğlu, Necdet; Bu Mülkün Sultanları, page 137.
  3. Beosch, Moritz. The Height of the Ottoman Power; Murder of Prince Mustafa
  4. A General History of the Middle East, Chapter 13: Ottoman Era, Suleiman the Magnificent
  5. Yılmaz Öztuna, Kanuni Sultan Süleyman (Pages: 174-189), Babıali Kültür Publications, 2006
  6. The Literature of the French Renaissance by Arthur Augustus Tilley, p.87 [1]
  7. The Penny cyclopædia of the Society for the Diffusion of Useful Knowledge p.418 [2]
  8. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Magyar Elektronikus Könyvtár.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés