Amasya (település)

török település

Amasya (korábban Amaseia vagy Amasia, görög eredetű szó: Αμάσεια, magyar szövegekben gyakran Amaszia vagy Amászia) város Törökország középső északi részében, Amasya tartomány fővárosa. Itt született Sztrabón ógörög földrajztudós.

Amasya
Oszmán házak és sziklasír Amasyában
Oszmán házak és sziklasír Amasyában
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióFekete-tengeri
TartományAmasya
Rang város
Polgármester İsmet Özarslan
Irányítószám 05000 és 05999 között[1]
Körzethívószám 00 90 358
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség114 921 fő (2021)
Körzet népessége128 703 fő[2]
Földrajzi adatok
Terület1730 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′Koordináták: é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′
Amasya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Amasya témájú médiaállományokat.

Amasya 1730 km²-en terül el, magának a városnak 2000-ben mintegy 74 000 lakója volt.[3] 2008-ban a népesség 82 200 fő volt, a körzeté pedig 128 703[4]

Bár a város a tengerhez közel fekszik, magas fekvése miatt éghajlata szárazföldi, ezért nagyon megfelel például az alma termesztésére, amelyről a tartomány híres.

Fekvésének szépsége, historikus török faházai, gazdag történelmi hagyománya a turisták közt népszerűvé teszik Amasyát. A fölé tornyosuló sziklákba vájt sírokba Pontus királyait temették, a város uralkodókat, művészeket, tudósokat adott a világnak és hozzá kötődik Mustafa Kemal Atatürk életének egy fontos szakasza is.[5]

Néveredet szerkesztés

Sztrabón szerint a város neve Amaszisz, az amazonok királynőjének nevét tükrözi, aki a legendák szerint itt élt.[6] A név keveset változott a történelem folyamán: a görög és római pénzérméken az Αμάσεια, Amaseia, Amassia és Amasia alakok fordulnak elő és a török hódítás sem okozott a névben jelentős változást.

Más feltevések szerint a név Ma istennő nevéből eredeztethető, akit többek között Kappadókiában is imádtak, a Ma vagy Ama jelentése pedig „anya”, azaz „anyaistennő”.[7]

Földrajza szerkesztés

Amasya a tengerszint felett mintegy 411 méter magasan, egy természeti szépségekben bővelkedő szűk folyóvölgyben helyezkedik el, amelyet csaknem függőleges sziklafalak, illetve a Canik és a Pontus hegycsúcsai szegélyeznek. Földrajzilag a város a Fekete-tenger partvidéke és Belső-Anatólia termékeny síksága közt épült, melyet a Tersakan, Çekerek és Yeşilırmak folyók öntöznek.

A városon keresztülfolyó Yeşilırmakot (ókori görög nevén Irisz) öt híd keresztezi. Amasya jórészt a déli parton fekszik, a folyó mentén elnyúlva. A völgy falai itt is meredekek, ezért lakhatatlanok. Így a folyó éles kanyarulatát követő település "V" alakot vesz fel.

Turizmus szerkesztés

 
Folyóparti házsor Amasyában.

Amasya legértékesebb látnivalói a régi, Oszmán kori udvarházak. Az egyik legelegánsabb ilyen épület a Hazeranlar-ház, melyet 1872-ben építtetett Defterdar Hasan Talat Efendi, húga, Hazeran részére.[8] A városközponttól nyugatra található a tornyot és hellenisztikus kori falszakaszokat tartalmazó Amasyai vár, mely a Harşane-hegyre épült. A vár lábánál láthatóak az i. e. a harmadik századból származó Királyszikla-sírok, melyekben Sztrabón szerint pontoszi királyok nyugodtak. Az erődhöz sziklába vájt lépcsők visznek fel, a váron belül két sziklalépcső vezet a szikla belsejébe és lejjebb az emelkedőn még egy lépcső, amelyet a késő hellenisztikus korban ostrom idején vízhordásra használtak.[9][10] A környéken több termálforrás is található, és a város büszkélkedhet egy 1678-ban épült törökfürdővel is.[11] A várostól egy kilométerre délre, a fő út mellett egy sziklába vájt régi vízvezeték maradványai találhatók. A folyó mentén lefelé mintegy két kilométerre van egy Tes nevű főpap sziklába vájt sírja.[10]

Története szerkesztés

A meredek völgyfalak miatt könnyen védhető település ősidők óta folyamatosan létezik.

A város az ókorban otthont adott a hettitáknak, phrügöknek, kimmereknek, lüdöknek és a perzsáknak. Kr. e. 333 és Kr. e. 26 közt Pontus királyainak fővárosa volt, virágzó hellénisztikus kultúrával.[12]

Magyar vonatkozás szerkesztés

Amasya érseki címét 1860-ban Lonovics József korábbi egri érsek töltötte be, akit az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharcban való részvételéért itthon üldöztek, ezért elhagyni kényszerült hazáját.

Híres szülöttei szerkesztés

 
I. Szelim

Jegyzetek szerkesztés

  1. Amasya postai irányítószámai. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  2. Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
  3. Coğrafi Yapı (török nyelven). Amasya Önkormányzata. [2007. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  4. TUIK[halott link]
  5. Amasya in the War of Independence (angol nyelven). Amasya tartomány. (Hozzáférés: 2009. február 13.)[halott link]
  6. http://www.adelphiatravel.com/amasya.htm
  7. The Origin of the name Amasya (angol nyelven). Amasya tartomány. (Hozzáférés: 2009. február 13.)[halott link] Amasya (adelphiatravel.com)
  8. Amasya Houses (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  9. Castles, Rock Tombs (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  10. a b The Princeton Encyclopedia of Classical Sites: Amaseia
  11. Inn, Public baths and bazaars (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  12. Amasya Tarihi (török nyelven). Amasya Önkormányzata. [2007. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)

Irodalom szerkesztés

  • F. & E. Cumont, Studia Pontica II (1906) 146-71
  • J.G.C. Anderson et al., Studia Pontica III.1 (1910) 109-48
  • G. de Jerphanion, MélUSJ 13 (1928) 5-14, 41I
  • G. E. Bean, “Inscriptions from Pontus,” Belleten 17 (1953) 167-72.

További információk szerkesztés