Sárvári vár

magyar vár
(Nádasdy-vár szócikkből átirányítva)

Sárvár vára teljes épségben fennmaradt középkori várkastély,[1] közel a Rába nyugati partjához.

Sárvári vár
Nádasdy-vár
Nádasdy-vár
Nádasdy-vár
Ország Magyarország
Mai településSárvár
Tszf. magasság157 m

Épült13. század vége
Állapotaépen maradt
Elhelyezkedése
Sárvári vár (Sárvár)
Sárvári vár
Sárvári vár
Pozíció Sárvár térképén
é. sz. 47° 15′ 06″, k. h. 16° 56′ 15″47.251611°N 16.937622°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 06″, k. h. 16° 56′ 15″47.251611°N 16.937622°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvári vár témájú médiaállományokat.
A vár kapuja
Sárvár, a vár légi fotón

Története

szerkesztés

A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is Károly Róbert királyi birtoka volt. Később a Németújvári családé lett, majd Köcski Sándor szerezte vissza a királynak. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta. A Kanizsai család hűtlensége miatt több évre a Garai család, illetve Ozorai Pipó birtokába került. 1424-től ismét Kanizsai-birtok, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal bővített és védművekkel erődített várrá építették ki.

A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelemül 1549–62 között fokozatosan építették ki a sárvári véghelyet, melynek öt, olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. A törökök által „erős fekete bég”-nek nevezett Nádasdy Ferenc a 16. század végén vitéz vezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, behatolva a török hódoltság területére. Halála után özvegye, Báthori Erzsébet is lakott a vár falai között (őt 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták és haláláig várfogságban tartották). A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, melynek birtokosa III. Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának számító dísztermet, melynek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el. A főnemes azonban belekeveredett a Habsburg-ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, melynek felgöngyölítése után a bosszú nem maradt el: Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gr. Draskovich Miklós vásárolta meg hatalmas összegért: egymillió háromszázezer forintért. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig a felkelők kezén volt a vár, majd a 18. század második felében Szily Ádámé; ő festtette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg.

A katonai fontosságát elvesztő középkori várat későbbi urai jelentős mértékben átalakították, főleg 1803 után, amikor Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg tulajdonába került. Feltöltötték a külső vizesárkokat és klasszicista stílusban felújították az épületeket. Utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak, akik 1945-ig többször időztek itt.

Hazai erődítményeink közül a sárvári Nádasdy-vár szerencsés kivételként teljes épségben fennmarad, köszönhetően annak, hogy fennállása során folyamatosan lakták, és karbantartották.

1966-ban kezdődött meg a vár műemléki helyreállítása, melyet 1962-től régészeti feltárások előztek meg. A vár ma a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017 óta tervezik.

Látnivalók

szerkesztés

A Nádasdyak idején váltotta az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek megfelelően a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk ízlésben épültek.

Nádasdy Ferenc Múzeum

szerkesztés

Az épületben, 1300 m²-en rendezték be a Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításait:

  • Huszárok 1526–1945 (történeti kiállítás) – Európa egyetlen huszárkiállítása
  • Carta Hungarica – térképtörténeti kiállítás
  • Iparművészeti kiállítás
  • Sárvár története (történeti kiállítás)
  • Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon (történeti kiállítás)

A díszterem

szerkesztés

A barokk stílusú dísztermet Nádasdy III. Ferenc építtette 1649–53 között. A mennyezetképeket, melyek közt freskók és seccók egyaránt vannak, Hans Rudolf Miller festette 1653-ban. A monumentális csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata; többségük Nádasdy II. Ferenc, a „fekete bég” a törökkel vívott csatáit ábrázolja.

A díszterem oldalfalain id. Dorfmeister István 1769-ben, vegyes technikával (olaj és al fresco–secco) festett ótestamentumi jelenetei láthatók, többek között:

  • Dávid és Góliát
  • Sámson és Delila
  • Judit és Holofernész.

A teremben álló két, márványberakásokkal és aranyozással díszített, kétszárnyú kabinetszekrényt a múzeum az Ocskay családtól vásárolta.

  • Várépítészetünk. Szerk. Gerő László. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1975, ISBN 963-10-0861-4; 227–235. o.
  • Nádasdy Ferenc Múzeum
  • Dabóczi Dénes: Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely
  • Nádasdy Ferenc Múzeum (a múzeum ismertető kiadványa)

További információk

szerkesztés
  1. Idézet a kapcsolódó Wikipédia-szócikkből: „Várkastély: A ma jó állapotban meglévő várak egy jelentős részét a 17. század után átépítették kastélyokká, így a lakófunkció és a romantikus ideáknak megfelelő és a kor irodalma által sugallt díszítettség és (katonai értelemben téves) erődítési architektúra vált jellemzővé a valós védelmi képességek rovására. Sajátos módon a legismertebb "várak" egy része ilyen átépített, vagy eleve kastélynak készült, ezért a valós erődfunkcióktól igen messze került, tehát várnak semmiképp nem tekinthető építmények (Neuschwanstein).”