Fátyol-köd
A Fátyol-köd (más néven Caldwell 33, Caldwell 34) egy szupernóva-maradvány a Cygnus (Hattyú) csillagképben.
Fátyol-köd | |
Megfigyelési adatok | |
Osztály | Szupernóva-maradvány |
Csillagkép | Cygnus |
Rektaszcenzió | 20h 45m 38,0s[1] |
Deklináció | 30° 42′ 30″ [1] |
Távolság | 2500 fényév fé |
Látszó méret (V) | 230' × 160'[1] |
Látszólagos magnitúdó (V) | 7,0 |
Fizikai tulajdonságok | |
Sugár | 50 fényév |
Más elnevezések | Caldwell 33, Caldwell 34, NGC 6960, NGC 6992 NGC 6979, NGC 6995 |
Felfedezése
szerkesztésA ködöt William Herschel fedezte fel 1784. szeptember 7-én.
Tudományos adatok
szerkesztésA köd maga egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal. A robbanáskor körülbelül −8 magnitúdós fényességet érhetett el, ami megfelel egy első vagy utolsó negyedben lévő Hold magnitúdójának. A köd hivatalos NGC sorszámai (6960, 6979, 6992 és 6995). Ez az igen sok megnevezés is utal hatalmas méretére (a telehold átmérőjének hétszerese). Ennek köszönhető, hogy a korai megfigyelők több független objektumként írták le, a valójában egy komplexumot. Legkönnyebben a nyugati része, az NGC 6960 (Boszorkányseprű-köd) figyelhető meg.
Az igazi Fátyol-köd vagy Hattyú-ív NGC 6992 és NGC 6995 sorszám alatt fut. E két NGC között két halványabb, az NGC 6979 és az NGC 6974 terül el (Pickering-éknek is nevezik őket). Az utóbbi kettőt valójában Williamina Fleming fedezte fel, ám ő csak asszisztens volt, ezért a Harvard Obszervatórium igazgatójának neve került megörökítésre.
Megfigyelési lehetőség
szerkesztésAbszolút fényessége nem magas, fényességét méretének köszönheti, ezért szabad szemmel nem könnyű megfigyelni, sötét, fényszennyezettségtől mentes eget kíván. Gyakran használnak szűrőt a megfigyelésre, amely keskeny sávban engedi át a fényt. Így gyakorlatilag minden zavaró tényezőt ki lehet szűrni. Ráadásul a szűrő a kétszeresen ionizált oxigén fényét átengedi, ami igen jellemző a Fátyol-köd-re. Tehát a szűrővel a köd egyfajta kémiai analízisét hajthatjuk végre. A zöldes részek a hidrogénre utalnak, a sárgás részeken kén is található, míg a kék és a lila részeken az oxigén a domináló.
Források
szerkesztés- ↑ a b c NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2009. január 25.)
Képek
szerkesztés-
NGC 6950
-
A keleti fátyol
-
A Hubble képe
További információk
szerkesztés- Fátyol-köd: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.