Nagy Andor (újságíró, 1884–1943)
Nagy Andor, született Grosz Izidor[1][2] (Nagyvárad, 1884. január 3. – Budapest, 1943. április 30.)[3] újságíró, író, szerkesztő. Dénes Zsófia írónő férje.
Nagy Andor | |
Született | Grosz Izidor 1884. január 3. Nagyvárad |
Elhunyt | 1943. április 30. (59 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Dénes Zsófia (1928–1943) |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésGrosz Dávid és Asztalos Etelka (1863–1935)[4] fiaként született. Fiatalon tagja lett a Nagyváradi Napló szerkesztőségének, majd 1910-ben a Pesti Tükörhöz került Budapestre. 1911-től a Világ című lap munkatársa volt, majd 1914-ben bevonult katonának. Az első világháborút követően visszatért a Világhoz, majd a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Újságnál dolgozott. 1919 őszén letartóztatták, 1920-ban kivándorolt Bécsbe, ahol a Jövő című napilap szerkesztőségéhez került. Ezután Jugoszláviába ment, majd 1926-ban visszatért Magyarországra, ahol az Esti Kurirt szerkesztette. 1928. december 24-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Dénes Zsófia Stefánia Máriával.[5] Halálát szívbénulás, lymphoid fehérvérűség okozta.
Fontosabb művei
szerkesztés- Fergeteg (regény, Bécs, 1921)
- Tavasz Váradon (regény, a fiatal Ady Endre életéről, Budapest, 1939)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ JewishGen
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 129990/1902. Forrás: MNL-OL 30801. mikrofilm 630. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 15. oldal 17. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 541/1943. folyószáma alatt.
- ↑ Asztalos Etelka halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 493/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 24.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 2117/1928. folyószám alatt.
Források
szerkesztés- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.