Főmenü megnyitása

Nagy Ferenc (kémikus, 1927–2009)

kémikus
(Nagy Ferenc (kémikus) szócikkből átirányítva)

Nagy Ferenc (Debrecen, 1927. augusztus 28.Budapest, 2009. augusztus 26.) magyar fizikai kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kémiai reakciókinetika és a katalízis problémái 1968 és 1972 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet igazgatója.

Nagy Ferenc
Született 1927. augusztus 28.
Debrecen
Elhunyt 2009. augusztus 26. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása fizikai kémikus,
egyetemi tanár,
akadémikus

ÉletpályájaSzerkesztés

1946-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Természettudományi Karán, ahol 1949-ben vegyészi oklevelet, 1950-ben tanári diplomát szerzett. Már diplomája megszerzése előtt, 1948-tól az Pázmány Péter (1950-től Eötvös Loránd) Tudományegyetem fizikai kémia tanszékének gyakornoka, majd tanársegéde volt, 1951 és 1954 között akadémiai aspriánsként. 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetében kapott tudományos munkatársi megbízást. 1954-től osztályvezetőként dolgozott, s már fiatalon, 1958-ban kinevezték a kutatóintézet igazgatóhelyettesévé. Tíz évvel később, 1969-ben vehette át igazgatói kinevezését. Közben 1964-ben Akadémiai Díjban részesült. Az intézetet 1972-ig vezette, utána tudományos tanácsadóként vett részt a Központi Kémiai Kutatóintézet munkájában.

1981-ben távozott az intézettől, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervetlen és analitikai kémiai tanszékénél kapott tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést. A tanszéket 1992-ig vezette, ezt követően még hetvenedik életévének betöltéséig, 1997-es nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanárként oktatott tovább a tanszéken.

1954-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1958-ban pedig doktori értekezését. Az MTA Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottsága tagja volt. 1965-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd húsz évvel később, 1985-ben annak rendes tagjává. 1980 és 1985 között tagja volt az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe a kémiai reakciókinetika és a katalízis problémái voltak. Vizsgálatai kiterjedtek a fémkatalizátorokon végbemenő hidrogénezési reakciók kérdéseire, bizonyította a gyökös, illetve ionos mechanizmust vizes fázisban. A Reaction Kinetics and Catalysis Letters című szakfolyóirat alapító kiadója és a szerkesztőbizottság magyar elnöke volt.

ForrásokSzerkesztés