Főmenü megnyitása

Ifj. Nagy István, Nagy István Lajos (Budapest, Kőbánya, 1875. február 14.[1]Budapest, Erzsébetváros, 1950. augusztus 14.)[2] építész, fővárosi képviselő.

Ifj. Nagy István
Nagy István építész.jpg

Születési neve Nagy István Lajos
Született 1875. február 14.
Budapest
Elhunyt 1950. augusztus 14. (75 évesen)
Budapest
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Ifj. Nagy István témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Nagy István építőmester és Csehoh (Csehov, Csehók)[3] Rozália fiaként született Kőbányán. A Zerge (ma Horánszky) utcai főreáliskolában érettségizett 1894-ben.[4] A Magyar Királyi József Műegyetemen folytatott építészeti tanulmányokat, azonban oklevelet nem szerzett.[5] Tanulmányaival párhuzamosan építészeti rajzolóként dolgozott.[6] 1899-ben építőmesteri képesítést kapott.[7]

Első önálló munkáit az 1900-as évek elejéről ismerjük. 1905-től a Sajó utca 5/a. szám alatt élt és alkotott. 1913-ban megalapította az Ifj. Nagy István és Társa céget, melyet öccsével, Nagy Zoltán ügyvéddel közösen működtetett.[8]

Az I. világháború megszakította építészi pályafutását, mert hadba vonult. Hazatérése után elsősorban építési vállalkozóként, illetve városatyaként tevékenykedett. Vállalkozásában a testvére helyét Schöntheil Richárd építész vette át 1924-ig, utána önállóan dolgozott. Egy építőanyag telepet működtetett a Palota (ma Dózsa György) tér 1. szám alatt. A Sajó utcai tervezőirodát továbbra is fenntartotta. 1920-ban tagja lett Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának, a Keresztény Községi Párt képviselőjeként. Az 1920-as években aktívan részt vett a Középítési Bizottság és a Köztisztasági Bizottság munkájában, így például felszólalt a lakás- és iskolaépítési kérdésekben. 1927-ben összeférhetetlenségi ügybe keveredett, melynek következtében visszavették a mandátumát. 1928-ban ez alól tisztázták és visszakapta helyét a városházán.

Nőtlenül, 75 éves korában hunyt el. Halálának oka szívizom elfajulás volt.

Egyéb tagságai, tisztségeiSzerkesztés

  • 1900-tól: Országos Magyar Iparművészeti Társulat, tag[9]
  • 1918-tól: Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, tag, főtitkár 1923-tól[10]
  • 1931 – 1949: Budapest Zuglói Polgári Kör, elnök[11]
  • 1933 – 1938: Mérnökök, Építőmesterek Ipari Szövetkezete, igazgatósági tag[12]
  • 1937-től: Zuglói Polgári Kör női szervezete, díszelnök[13]
  • 1937 – 1941: „Juventus” Erdőkitermelő és Fakereskedelmi kft., ügyvezető[14]

StílusaSzerkesztés

Korai munkáin – nagyjából 1908-ig bezárólag – Lechner Ödön nemzeti stílusának erőteljes hatása figyelhető meg, gazdag növényi ornamentikával és népi ihletésű motívumokkal. Ezekhez azonban Ifj. Nagy István majolikadíszítés helyett inkább vakolatarchitektúrát alkalmazott.

1909-től megjelent művein a német Jugendstil geometrikus formavilága, így például a Franz Metzner szobrász munkáit idéző geometrikus maszkok.

Legfontosabb műveiSzerkesztés

Ifj. Nagy István épületei
Sorszám Leírás Cím Építés éve Kép
1. Schwarz Mór bérháza. Budapest, VII. ker. Dob utca 53. 1904-1905
2. Szenes Mór bérháza. Budapest, XIV. ker. Thököly út 46. 1905-1906
3. Hermann nyomda és lakóház. Budapest, VI. ker. Paulay Ede utca 45. 1905-1906
4. Bérház. Budapest, VIII. ker. Nagyfuvaros utca 3/a. 1906
5. Rákosi Jakab bérháza. Budapest, VIII. ker. Szűz utca 5-7. 1906-1907
6. Lakóház Verseny utca 14. , építtető: Schwarz Mór 1907-1908
7. Ceglédi Ipar és Kereskedelmi Bank. (Ma Kossuth Múzeum) Cegléd, Múzeum utca 5. 1907-1908
8. Ceglédi Hitelbank. Cegléd, Kossuth tér 7. 1907-1908
9. Unghváry-borospince bejárati épülete. Cegléd, Kossuth Ferenc utca 3-5. 1908
10. Bérház. Cegléd, Teleki utca 14. 1908 k.
11. Özv. Farkas Mórné bérháza. Budapest, XIV. ker. Cházár András utca 14. 1909
12. Vigadó. Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. 1909
13. Krámer Miksa bérháza.[15] Budapest, VII. ker. István utca 38. 1909-1910
14. Polgár Károly és Kiss Ferenc bérháza.[16] Budapest, VII. ker. Péterfy Sándor utca 44. 1909-1910
15. Burghardt Antal bérháza.[17] Budapest, VII. ker. Marek József utca 35. 1909-1910
16. Teltsch Mór bérháza. Budapest, XIII. ker. Váci út 97. 1909-1910
17. Ifj. Nagy István és Szántó Adolf bérháza. Budapest, II. ker. Keleti Károly utca 26. 1909-1910
18. A Brüll testvérek bérháza. Budapest, VIII. ker. Szerdahelyi utca 11. 1910
19. Forgách Jánosné bérháza. Budapest, XI. ker. Budafoki út 20./ Lágymányosi utca 20. 1910
20. A Brüll testvérek bérháza. Budapest, VIII. ker. Orczy út 39./ Kőris utca 39. 1910
21. Ifj. Nagy István és Nagy Jolán bérháza. Budapest, VIII. ker. Baross utca 127. 1911
22. Evangélikus templom. Nagybánya 1911-1912

JegyzetekSzerkesztés

  1. Születése bejegyezve a Bp-kőbányai római katolikus egyházközség keresztelési akv. 45/1875. folyószáma alatt.
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1518/1950. folyószáma alatt.
  3. Eltérések figyelhetőek meg az anya vezetéknevénél: Csehoh: halotti anyakönyv, Csehov: születési anyakönyv, Csehók: nagykorúsítási dokumentumok. A BFL levéltári irategyüttesének adatai a Hungaricanán
  4. Érettségi anyakönyv. BFL. Jelzet: VI_502_d_VIIIkerAFR_1894_1__06_14_0010283
  5. Az egyetemi törzskönyv megtalálható a BME levéltárában, 1894/95; 293. lapszámon
  6. Nagykorúsítási kérelem. BFL. Jelzet: IV_1411_b_1893_I_ARV_0018628
  7. Hivatalos közlemények. Építő Ipar, 23. évf., 1169. sz.; 1899. 06. 01.; 1. o.
  8. Az (ifj.) Nagy István és Társa cég iratanyaga. BFL. Jelzet: VII_2_e_04463_1916
  9. Új tagok. Magyar Iparművészet, 3. évf. 6. sz. 1900, 351. o.
  10. Hivatalos Közlemények. Építő Ipar - Építő Művészet, 47. évf. 19-20. sz. 1923. 05. 15. 66. o.
  11. Politikamentes kör. Naptár az 1932 szökőévre. A Budapest-Zuglói Polgári Kör I. évkönyve. Budapest Zuglói Polgári Kör és Wodianer-Nyomda Rt.; Budapest, 1932; 17. o.
  12. Mérnökök, Építőmesterek Ipari Szövetkezete. Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. 13. évf. 1-2. k.; 1937-1938.; 340. o.
  13. Megalakult a Zuglói Női Tábor. Friss Újság. 42. évf. 80. sz.; 1937. 04. 10.; 4. o.
  14. „Juventus” Erdőkitermelő és Fakereskedelmi kft. Központi Értesítő. 63. évf. 1. sz.; 1938. 01. 06.; 5. o.
  15. Építő Ipar. 33. évf. 31. sz. 1909. 08. 01., 281. o
  16. Építő Ipar. 33. évf. 30. sz. 1909. 07. 25., 271. o.
  17. Építő Ipar. 33. évf. 11. sz. 1909. 03. 14., 104. o.

ForrásokSzerkesztés