Nagy József (tanító)

(1862–?) tanító
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 20.

Nagy József, született Grósz[1] (Vaspör, 1862. március 2. – 1902 után) tanító, anyakönyvvezető.

Nagy József
SzületettGrósz József
1862. március 2.
Vaspör
Elhunyt1902 után
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiGrósz Ignác,
Grünbaum Sarolta
Foglalkozásatanító
SablonWikidataSegítség

Grósz Ignác és Grünbaum Sarolta kocsmáros szülők fia. Még gyermekkorában szülei Nagymizdóba költöztek, ahol földműveléssel is foglalkoztak; Körmenden járt az izraelita népiskolába, ahonnét a VI. osztály elvégzése után a premontreiek szombathelyi főgimnáziumába került. 1879-ben Csáktornyán az állami tanító-képzőintézet növendéke lett, itteni tanulmányaival 1882-ben végzett; 1883-ban tanítói-képesítő oklevelet nyert. 1882-től 1892-ig a turdossini izraelita iskolában működött; ahonnét 1892. februárjában a bezdáni izraelita iskolához hívták meg. Itt egyszersmind az izraelita hitközség jegyzői teendőit is végezte, s 1897-től 1902-ig, a rabbi elhalálozása folytán, a felekezeti anyakönyveket is vezette. Grósz családi nevét 1884-ben változtatta Nagyra.[1]

Munkássága

szerkesztés

Cikkei az Ethnographiában (1891. Árvamegyei tót népszokások, Árvamegyei tót népbabonák, Regölés, 1892. Hegyhátvidéki hangutánzók, mondák és babonák, 1896. Bácsmegyei babonák, 1898. Bácsmegyei mesék és népmondák, 1900. Hegyhátvidéki népszokások, A hegyhátvidék építkezése, 1902. Játék kukuriczafosztáskor); a Rábavidékben (1836. A gyolcsosok otthonából, A tótok otthonáról, 1889. Az ország legészakibb határáról, 1890. Házi nevelésről, 1891. A magyar románok és a magyar nemzet, 1894. A Bácskából, 1895. Bácskaországból); a Tanítóbarátban (1889. Apróságok Bárány Ignácz életéből); a Néptanítók Lapjában (1897. Az írvaolvasás módszeréhez, Az osztatlan iskola tanterve, 1898. A tanítói földek adója, 1900. Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának? 1901. Az évzáró vizsgálatokról); az Izraelita Tanítóegylet Értesítőjében (1896. A játék szenvedély, 1897. Kertészkedjünk, Takarékosságra való nevelés az iskolában, 1898. A tanító birói mérlege, Mi lesz gyermekeinkből, 1900. Felirat az osztatlan iskola tanterve ügyében, 1901. A gyermeki lélek megfigyelése); a bezdáni magyar-zsidó felekezet iskoláinak Monographiájában (I. kötet: A bezdáni izr. népiskola története); írt még a Felsővidéki Nemzetőrbe s az Árvamegyei Hirlapba.

Fő munkája

szerkesztés

Kéziratban maradt művei: Árvamegyei közmondások, Tót népdalok Árvamegyéből, Hegyháti népdalok, Hegyháti közmondások, A falusi zsidóélet, Békeszeretetre nevelés.

  1. a b A Belügyminisztérium 1884. évi 29165. számú rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1884. év 7. oldal 23. sor.

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.