Nagykovalló
Nagykovalló (szlovákul Koválov, korábban Veľky Koválov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Nagykovalló (Koválov) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Szenicei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1392 | ||
Polgármester | Pavol Kuba | ||
Irányítószám | 906 03 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 693 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 210 m | ||
Terület | 13,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Nagykovalló weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykovalló témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésSzenicétől 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztés1392-ben említik először.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Koválló. Két tót falu Nyitra Várm. Nagy Kavallónak földes Ura a’ F. Király, amannak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Kis Kavalló Chropovhoz nem meszsze, és annak filiája, ama pedig Sassinhoz egy mértföldnyire, határbéli földgyei közép termékenységűek, fájok, makkjok, termékeny, szőlejek van, legelőjök elég, malma helyben, piatzozások Szénásfalván."[2]
Nyitra vármegye monográfiájában "Nagy-Kovaló, az Oreszko-hegy egyik nyúlványa alatt, Dojcstól északra fekvő tót község, 825 r. kath. vallásu lakossal. Posta- táviró- és vasúti állomása B.-Szt.-Miklós. Kath. temploma kőfallal van körülvéve. Épült a XVI. században. Kegyura a cs. és kir. család. A község 1394-ben Berencs várának tartozéka volt."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 780, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 657 lakosából 648 szlovák volt.
2011-ben 713 lakosából 706 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1561-ben épült, 1785-ben barokk stílusban építették át.
- Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája 1846-ban épült.
- Szent Orbán, Szent Ambróziusz és Szent Hubertusz tiszteletére szentelt kápolnái.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.