Nagymuzsaly

település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban

Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.

Nagymuzsaly (Мужієве)
Falusi tanács
Falusi tanács
Nagymuzsaly címere
Nagymuzsaly címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás
Község Beregszász község
Rang falu
Polgármester Ficáj László Ivanovics
Irányítószám 90260
Körzethívószám +380 3141 71
Népesség
Teljes népesség2086 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 1714
Népsűrűség1862 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület11,2 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″
Nagymuzsaly (Kárpátalja)
Nagymuzsaly
Nagymuzsaly
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymuzsaly témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.

Nevének eredete szerkesztés

Neve szláv személynévből (Muzej) ered.

Története szerkesztés

Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt.

1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, és határát is leiratta.

1280 IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta.

1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.

Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el.

A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.

Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elől rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.

Neves személyek szerkesztés

Látnivalók szerkesztés

  • Nagymuzsaly temploma késő gótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
  • Kismuzsaly középkori templomának romjai.