Nagysáró
Nagysáró, (szlovákul Veľké Šarovce) Sáró településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése szerkesztés
Története szerkesztés
Sáró települést 1245-ben villa Saro néven említik először. 1266-ban templom és két malom állt a faluban. 1506-ban a lévai uradalom része, későbbi birtokosai a Révay, Beniczky, Hunyady családok voltak. 1534-ben 12 adózó portája volt. 1601-ben 52 ház, iskola és malom állt a településen. 1720-ban 20 adózó portája volt. 1828-ban 107 házában 598 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1563-ból származik.[1]
Vályi András szerint "Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék."[2]
Fényes Elek szerint "Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak bő termékenységü, de árviz járja. Legelője, szénája sok, erdeje kevés."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1007, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben Sáró 1621 lakosából 746 magyar, 616 szlovák és 212 cigány volt.
Nevezetességei szerkesztés
- A Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332-ben épült. 1778-ban bővítették, 1847-ben klasszicista stílusban építették át.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Nyitraivánkai Levéltár
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.