Nancy Pelosi
Nancy Patricia Pelosi (született D'Alesandro) (Baltimore, Maryland, 1940. március 26. –) amerikai politikus, az Egyesült Államok Képviselőházának (52. és 55.) elnöke. Az első nő, aki ezt a posztot betölti.[10]
Nancy Pelosi | |
![]() | |
Született |
Nancy Patricia D'Alesandro 1940. március 26. (82 éves)[1][2][3][4][5] Baltimore[6][7] |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa | Paul Pelosi (1963. szeptember 7. – ) |
Gyermekei |
|
Szülei | Annunciata M. "Nancy" D'Alesandro Thomas D'Alesandro, Jr. |
Foglalkozása | politikus |
Tisztség |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Vezetői pályafutása | |
![]() | |
Nancy Pelosi aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nancy Pelosi témájú médiaállományokat. |
A tisztséget elsőként 2007. január 4. és 2011. január 3. között viselte a Demokrata Párt jelöltjeként. Ezt követően a kisebbségbe kerülő demokrata képviselőcsoport vezetője volt nyolc évig. 2018. január 3-tól – miután a demokraták ismét többséget szereztek a képviselőházban – újra elnökké választották.
1987-től folyamatosan megválasztották a képviselőház tagjának Kaliforniában. Ez idő alatt három választókerületet képviselt: 1987–1993 között Kalifornia 5., 1993–2013 között a 8., 2013-tól kezdődően pedig a 12. választókerület képviselője volt.
ÉleteSzerkesztés
FiatalkoraSzerkesztés
Erős politikai indíttatással rendelkező, baltimore-i családba született: édesapja, Thomas D’Alesandro, Jr., kongresszusi képviselő, majd 12 éven át Baltimore polgármestere volt. Később bátyja, Thomas D'Alesandro III is viselte a Baltimore-i polgármesteri tisztséget.[10][11]
A washingtoni Trinity College-ban tanult politikatudományt, 1962-ben szerezte meg diplomáját. Itt ismerkedett meg Paul Pelosival, akivel 1963-ban összeházasodtak. A házaspár New Yorkba, majd hat évvel később Kaliforniába, San Franciscóba költözött. Öt gyermekük született: négy lány és egy fiú.[10][11]
Politikai pályafutásának kezdeteSzerkesztés
Politikai pályafutása Kaliforniához kötődik. Eleinte a gyermeknevelési politika mellett, a San Franciscó-i demokraták önkénteseként dolgozott. Összejöveteleket szervezett, kampányokban vett részt, és hatékonynak bizonyult a forrásszervezésben, adományok gyűjtésében. Sikerei révén ismertsége is növekedett, és 1976-tól már Kaliforniát képviselte a demokrata párt országos választmányában (DNC). 1981 és 1983 között a Kaliforniai Demokrata Párt vezetője volt.[10][11]
Kongresszusi képviselőkéntSzerkesztés
Tevékenysége során baráti kapcsolatba került Kalifornia állam egyik kongresszusi képviselőjével, Phil Burtonnel és feleségével, Salával. Burton 1983-as halála után özvegyét választották meg kongresszusi képviselőnek, ám Sala Burton szintén megbetegedett és 1987-ben elhunyt. Halála előtt arra biztatta Pelosit, hogy induljon megüresedő helyéért. Pelosi az időközi választáson bejutott a Kongresszusba. A következő évben, 1988-ban rendezett választáson mandátumát megvédte a hagyományosan demokrata többségű körzetben, ahogyan ettől kedve minden választáson – 2018-ig 16 alkalommal. 2002-ben a kisebbségi demokrata frakció vezetőjévé választották. Ezzel ő lett az első nő az amerikai történelemben, aki ezt a posztot betölthette.[10][11]
Első házelnöki megbízatásaSzerkesztés
A 2006-os félidős választásokon a demokraták többséget szereztek az amerikai Kongresszusban, és Pelosit 2007. január 4-én a Kongresszus elnökévé választották. Ezen a poszton is ő volt az első női elnök az Egyesült Államok történetében. A republikánus elnök George W. Bush heves kritikusaként lépett föl, ellenezte az iraki háborút, kiállt a fegyvertartás szigorítása és az abortuszhoz való jog mellett. Ugyanakkor 2009-ben ellentmondásos helyzetbe került, amikor a CIA azt állította, hogy tudnia kellett a CIA által alkalmazott, vízbefojtást imitáló vallatási technikákról, amik ellen Pelosi nyilvánosan szót emelt, ám ő tagadta, hogy tudott volna a gyakorlatról.[10][11]
A 2008-as amerikai elnökválasztáson a demokraták jelöltje, Barack Obama lett az ország elnöke. Pelosi – a képviselőházi többség vezetőjeként – fontos támasza volt az első színesbőrű elnök politikájának. Így jelentős szerepe volt a sok, korában biztosítással nem rendelkező (többnyire friss bevándorlói hátterű) amerikai polgárnak egészségbiztosítást eredményező, de heves belpolitikai vitát kiváltó társadalombiztosítási reform, az Obamacare keresztülvitelében.[10][11]
A 2010-es félidős választáson a demokraták elvesztették képviselőházi többségüket, így a képviselőház élére republikánus jelölt került John Boehner személyében. Pelosi ismét a kisebbségi demokrata frakció vezetője lett.[10][11]
A kisebbségi frakció vezetőjeSzerkesztés
Pelosi a következő nyolc évben a kisebbségi, demokrata frakció vezetője volt. Tevékenységét és a vezetése alatt álló demokraták gyenge eredményeit számos kritika érte. 2016-ban Tim Ryan demokrata képviselő versenybe szállt, hogy átvegye a képviselőcsoport irányítását, de alulmaradt Pelosival szemben. 2018. február 8-án, az amerikai történelemben rekord hosszúnak számító felszólalást mondott el a képviselőház ülésén: 8 óra 7 percen át beszélt a gyermekként az Egyesült Államokba került illegális bevándorlók jogainak tervezett megnyirbálása ellen tiltakozva.[10][11][12][13]
Második házelnöki megbízatásaSzerkesztés
A demokraták a 2018. novemberi félidős választásokon visszaszerezték a többséget a képviselőházban, így Pelosit 2019. január 3-án ismét a ház elnökévé választották, így ő lett Donald Trump ellenzékének egyik legmeghatározóbb vezetője.[10][11][14]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ GeneaStar
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Profile: Nancy Pelosi
- ↑ http://www.usatoday.com/story/onpolitics/2013/01/23/pelosi-superbowl-49ers-ravens/1859309/
- ↑ https://www.womenofthehall.org/inductee/nancy-pelosi/
- ↑ https://www.president.gov.ua/documents/2882022-42333
- ↑ a b c d e f g h i j Biography
- ↑ a b c d e f g h i Encyclopædia Britannica Online
- ↑ NBC, 2018.02.08.
- ↑ Index, 2018.02.08.
- ↑ Index, 2019.01.03.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Biography: Nancy Pelosi Biography (angol nyelven). biography.com. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Encyclopædia Britannica Online: Nancy Pelosi, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Inc. Hozzáférés ideje: 2019. január 9.
- ↑ NBC, 2018.02.08.: Phil McCausland: Pelosi sets House record with eight-hour speech backing DACA (angol nyelven). NBC, 2018. február 8. (Hozzáférés: 2019. január 25.)
- ↑ Index, 2018.02.08.: Nancy Pelosi 8 órás beszédet tartott az illegális bevándorlók gyerekeiről. Index.hu, 2018. február 8. (Hozzáférés: 2019. január 25.)
- ↑ Index, 2019.01.03.: Nancy Pelosit választották a képviselők házelnöknek. Index.hu, 2019. január 3. (Hozzáférés: 2019. január 25.)
- ↑ BBC, 2019.01.02.: Anthony Zurcher: Nancy Pelosi: The remarkable comeback of America's most powerful woman (angol nyelven). BBC, 2019. január 2. (Hozzáférés: 2019. január 25.)