Nauru gazdasága egészen 2006-2007-ig a foszfát bányászatára és kivitelére épült. Ám ekkor az elsődleges telepek kimerültek (nem sokkal később egy mélyebb réteg fejtése kezdődött). Az országnak a foszfátbányászaton kívül még a környező vizek halászati jogainak eladásából származik bevétele. A függetlenség 1968-as elnyerése után Nauru a Csendes-óceán egyik leggazdagabb állama volt. A foszfátból származó bevételek egy részét alapítványi vagyonokba helyezték, hogy a nyersanyagkészletek kimerülése után anyagi segítséget nyújtsanak az országnak, azonban a kormány rossz intézkedései miatt a gazdaság súlyos károkat szenvedett. A kormány állami alkalmazottak elbocsátásával, állami vállalatok privatizációjával valamint külföldi konzulátusok bezárásával próbálta enyhíteni a válságot. A gazdasági problémák közepette a mindennapi árucikkekből hiány lépett fel, s 2004-ben az ország telekommunikációs rendszere is összeomlott.

Foszfátbánya Nauruban

Mezőgazdaság szerkesztés

Ipar szerkesztés

Ipara nem jelentős, a mezőgazdasági termékek feldolgozására szakosodott.

Szolgáltatások szerkesztés

Kereskedelem szerkesztés

Belkereskedelem szerkesztés

Külkereskedelem szerkesztés

Támogatás Ausztráliából szerkesztés

Nauru jelenleg igen függ az ausztrál állam támogatásától. Ausztrália pénzügyi és gazdasági szakértőket küldtek az országba, hogy segítsenek rendbetenni a tönkrement naurui gazdaságot.

Ausztrália 2012-től ismét menekülttábort tart fenn a szigeten az illegális bevándorlók számára. A naurui kormány jelentős bevételre tesz szert a bérleti díjból, ám a táborbeli életkörülmények nagyon szegényesek.[1]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Nauru című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások szerkesztés