Nay Rezső Rudolf

(1853–1907) építész
(Nay Rezső szócikkből átirányítva)

Nay Rezső Rudolf (Veszprém, 1853. augusztus 24.Budapest, 1907. december 5.) zsidó származású magyar építész.

Nay Rezső Rudolf
(Nay Rezső)
Született1853. augusztus 24.[1]
Veszprém[1][2]
Elhunyt1907. december 5. (54 évesen)[3]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1876–1879)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (8-11-40)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nay Rezső Rudolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nay Móric kereskedő és Leichtner Janka fiaként született zsidó családban. Alsó- és középfokú tanulmányait a Kegyes-tanítórend veszprémi gimnáziumában és a Pest-városi Főreáltanodában végezte. 1873 és 1876 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. A századforduló historizáló építészei közé sorolható, ezen belül elsősorban neobarokk épületeket (bérházakat, villákat, kastélyokat) tervezett.[4] Munkái közül többet Strausz Ödönnel közösen terveztek meg. Az ő nevéhez fűződik a Szent Lukács gyógyfürdő 1890-es évekbeli épületcsoportjának megtervezése is. 1889 májusában az Eötvös-páholy tagja lett, majd részt vett a Reform szabadkőműves páholy megalapításában, s ez utóbbinak hosszú ideig főmestere, majd tiszteletbeli főmestere volt.[5]

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (8-11-40).

Felesége Strausz Gizella (1860–1927) volt, Strausz Ármin magánzó és Guttmann Jozefa lánya, akivel 1886. június 20-án Budapesten kötött házasságot.[6]

Felnőttkort megért gyermekeik:

  • Nay Pál (1887–1965) műépítész. Felesége Bujdossy Szidónia Anna (1888–1965).
  • Nay Károly György (1890–?)
  • Nay Ferenc (1896–?) magánhivatalnok. Felesége Frank Emília (elváltak).
  • Nay László. Felesége Ruth Hamilton.
  • 1888: Szent Lukács gyógyfürdő egyemeletes épülete (a szállodai részt id. Ray Rezső tervezte), 1023 Budapest, Budapest, Frankel Leó út 25-29. – a komplexumot az 1920-as években Hikisch Rezső építette át[7]
  • 1891: Kann és Heller üzlet-és bérháza, 1054 Budapest, Báthory u. 24.[4]
  • 1892: Fürst Jakab háromemeletes üzlet-és bérháza, 1051 Budapest, Sas u. 20-22.[4]
  • 1894: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó-ház, 1065 Budapest, Nagymező utca 20. (Strausz Ödönnel)
  • 1894–1895: Wahrmann–Andrássy kastély, Tóalmás (Strausz Ödönnel)[8]
  • 1895–1898: Játékszín (Nay-Strausz-ház), 1066 Budapest, Teréz körút 48. (Strausz Ödönnel)[9]
  • 1897–1898: Róna József szobrász műtermes villája, 1146 Budapest, Szabó József u. 12.[4]
  • 1899: Savoyai Jenő herceg lovasszobra, építészeti rész (a szobrot Róna József tervezte), Budapest, A Budavári Palota előtti téren[10]
  • 1900: (valószínűleg) Magyar Műhely- és Raktártelep Rt. (1914-től a Budapesti Elektromos Művek székháza), 1132 Budapest, Váci út 74. (Strausz Ödönnel) – (a székházhoz tartozó Váci út 72. épület Pucher József műve, 1893)[11]
  • 1903: Grünstein Henrik bérháza, 1054 Budapest, Aulich u. 5.[4]
  • 1905: Barber és Spitz bérháza, 1136 Budapest, Hegedüs Gyula u. 3.[4]
  • 1907: Bérház, 1071 Budapest, Damjanich utca 52.
  • ?: Veszprém megyei takarékpénztár, Veszprém[4]

Kérdéses alkotás:

  • 1886/1887: Kann és Heller urak bérháza, Báthory u. 26. – Novák Ferenc vagy Nay Rezső műve[4]

Egyéb irodalom

szerkesztés
  • Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5
  • Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528