A nefrit (Ca2(Mg, Fe)5Si8O22(OH)2.[1]) (lapis nephriticus) egy féldrágakő, a kalciumban és magnéziumban gazdag amfibol egy változatának, az aktinolitnak finom szálú, össze-vissza kuszált szövődésű halmazata, tulajdonképpen tömött, rendkívül finoman szálas aktinolitpalának tekinthető. Szabad szemmel szerkezete finoman szemcsésnek vagy tömöttnek látszik.

Nefrit
Nefrit Lengyelországból
Nefrit Lengyelországból
Általános adatok
Képlet Ca2(Mg,Fe)5Si8O22(OH)2
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály
Azonosítás
Szín gyakran átlátszó, világos-sötétzöld, sárga-barna, fehér, szürke, fekete.
Fény üveges vagy zsíros
Keménység 6-6.5
A Wikimédia Commons tartalmaz Nefrit témájú médiaállományokat.

TulajdonságaiSzerkesztés

Egyike annak a két ásványnak, amit jáde néven ismernek (a másik a jadeit). A nefritnek a vele rokon jadeittel együtt fontos kultúrtörténeti szerepe van (lásd: nefrit-kérdés). Míg a nefrit áttetsző, különböző árnyalatú, zöld színű vagy szürkés (néha sárga, barna vagy fehér), csiszolva és simítva kissé zsíros tapintatú, addig a ritkább jadeitben a fekete, vörös, rózsaszín és lila színárnyalatok is előfordulnak. A nefrit nehezen faragható.

ElnevezéseSzerkesztés

Neve a görög nephrosz (νεφρός = vese) szóból származik, és abból a hiedelemből, hogy az ásvány hatásos vesebántalmak ellen.[2]

MineralógiaSzerkesztés

Aktinolit-palák képződésénél, metamorf úton jön létre.

MitológiaSzerkesztés

Dél-Amerika és Új-Zéland őslakosai amuletteket és istenképmásokat készítettek belőle.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gem Reference Guide. Gemological Institute of America (1988). ISBN 0-87311-019-6 
  2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 102. o. ISBN 963 8334 96 7  

ForrásokSzerkesztés