Neubauer György

(1910–1972) orvos, szülész-nőgyógyász

Neubauer György (Budapest, 1910. december 24. – Budapest, 1972. november 8.)[2] orvos, szülész-nőgyógyász.

Neubauer György
Született1910. december 24.[1]
Budapest
Elhunyt1972. november 8. (61 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • szülész
  • nőgyógyász
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1934, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Neubauer Móric (1884–1954) ékszerész és Weisz Irén (1889–?) gyermekeként született zsidó családban.[3] Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1934-ben orvosi oklevelet nyert. 1934-től az Apponyi Poliklinika nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként. 1942–44-ben Nagykállóban volt munkaszolgálatos alorvos. 1944-ben deportálták, a következő évben hazatért. A klinika asszisztense lett. 1947 és 1950 között a Fővárosi Anya- és Csecsemővédelmi Intézetben szülész szakorvos, 1948-tól egyetemi tanársegéd az I. sz. Női Klinikán, 1964-től adjunktus volt. 1967-től a Schöpf-Mérei Kórház és Anyavédelmi Központ I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes volt. Főleg az Rh-összeférhetetlenség kérdésével foglalkozott. Mintegy ötven tudományos közleménye, több könyve, illetve könyvfejezete jelent meg.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Művei szerkesztés

  • A koraszülött (Surányi Gyulával, Margitay-Becht Dénessel, Budapest, 1957)
  • Amíg az ember megszületik… (Budapest, 1960)
  • A szülészet és nőgyógyászat haladása (Fekete Sándorral, Budapest, 1962)
  • Ritka kórképek (szerk. Braun Pál, Budapest, 1968)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés