Neubrandenburg
Neubrandenburg Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa.
Neubrandenburg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
Járás | szabad város | ||
Alapítás éve | 1248 | ||
Polgármester | Silvio Witt (pártonkívüli) | ||
Irányítószám | 17033, 17034, 17036 | ||
Körzethívószám | 0395 | ||
Rendszám | NB | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 64 390 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 788 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 20 m | ||
Terület | 85,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 53° 33′ 25″, k. h. 13° 15′ 39″53.556944°N 13.260833°EKoordináták: é. sz. 53° 33′ 25″, k. h. 13° 15′ 39″53.556944°N 13.260833°E | |||
Elhelyezkedése szabad város térképén | |||
Neubrandenburg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Neubrandenburg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA város Mecklenburg-Elő-Pomeránia keleti részén helyezkedik el, Neustrelitztől 31 km-re.
Története
szerkesztésA város alapítási éve 1248. A település 1292-óta Mecklenburg részét képezi. A harmincéves háború és tűzvészek súlyosan érintették.
Itt található a tartomány egyik legteljesebb, épségben maradt középkori erődrendszere: egy 2300 m hosszú és 6–8 m magas kőfallal, három vizesárokkal, tornyokkal és városkapukkal. A belváros a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, a település mintegy 80%-a elpusztult.
Műtörténeti szempontból különösen érdekesek a gótikus városkapuk: a Trepkowi kapu (Treptower Tor), a Stargardi kapu (Stargarder Tor), az Új kapu (Neues Tor) és a legrégebbi, a Friedlandi kapu (Friedländer Tor).
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Otto Ernst Remer, SS-katonatiszt, majd politikus.[2]
Látnivalók
szerkesztés- Középkori erődrendszer
- Városkapuk
- János-templom (Johannis-kirche)
- Szent-György-kórháztemplom (St. Georg-Spitalkirche) - a XV. századból származik
- Mária-templom (Mariakirche)
- Fritz Reuter költő emlékműve és a vele szemben álló kút, melyet a költő egyik művének a jelenetei díszítenek
- Kultúra és az Oktatás Háza (Haus der Kultur und Bildung - HKB) - 1965-ben épült
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ Eberle–Uhl (2006), 525;
Források
szerkesztés- Matthias Uhl, Henrik Eberle. A Hitler-dosszié. Park Könyvkiadó, 590. o. (2006). ISBN 963-530-716-0