Niederösterreichische Landesbahnen
A Niederösterreichische Landeseisenbahnamt, illetve 1908-tól a Niederösterreichische Landesbahnen egy hivatal volt az Osztrák–Magyar Monarchia Alsó-Ausztria tartományában, majd az Osztrák Köztársaság azonos nevű tartományában, amely a helyi vasutak finanszírozásáért, tervezéséért, építéséért és üzemeltetéséért felelt. 1922-ig működött.
| Niederösterreichische Landesbahnen | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1895 |
| Megszűnt | 1922 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niederösterreichische Landesbahnen témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA 20. század elejére az Osztrák–Magyar Monarchia fő vasútvonal-hálózata nagy részben kiépült, ugyanakkor sok vidéki térségben a vasúthálózat még kezdetleges volt. Az 1880. május 25-én elfogadott, a Monarchia osztrák részének helyi vasútjairól szóló ideiglenes törvényt többször is bővítették, bevezetve számos műszaki, üzemeltetési és igazgatási egyszerűsítést, hogy megkönnyítsék a vasútépítést és -üzemeltetést. Az állami intézkedések mellett a tartományok is kezdeményezték a vasúthálózat bővítését, és döntés született a tartományi vasutak (Landesbahnen) létrehozásáról.
Az 1895. május 28-án elfogadott tartományi törvénnyel Alsó-Ausztriában létrehozták a tartományi vasúti hivatalt, amelyet a tartományi vasúti tanács hagyott jóvá. A hatóságok által létrehozott tartományi vasutak formálisan független részvénytársaságok voltak, amelyekhez a tartomány pénzügyi garanciát adott. Általában ebből szerezték meg a törzsrészvények 70%-át,[1] valamint további vasúttársaságok részvényeit vagy kötvényeit is felvásárolták, ha azok üzemeltetése jövedelmező volt (illetve a deficitest is átvették). 1914-ig 351 km normál nyomtávú és 200 km keskeny nyomtávú vasút épült.
1905-ig az Eisenbahnamt (vasúti hivatal), mint gyűjtőnév, hálózati üzemeltetésének megnevezése „Niederösterreichische Landesbahnen“ volt, majd 1908. január 1-től a parlament döntése alapján hivatalosan is ezt a nevet kapta. Ekkor megnövekedett tevékenységi köre miatt a hivatal szétvált egy tartományi vasútigazgatóságra (Landeseisenbahn-Direktion) a meglévő hálózat működtetésére, illetve egy tartományi vasútépítési igazgatóságra (Landeseisenbahn-Baudirektion) az új tartományi vasutak építésére és szervezésére.[2]
Az első világháború kitörésével a nem hadicélú vasútépítések leálltak. Több, már részletesen kidolgozott projekt sosem valósult meg, mivel a háború után sem volt pénzügyi fedezet. Az egyetlen kivétel 1927-ben a keskenynyomtávú Ruprechtshofen–Gresten helyi vasút volt, amelynek építése még 1914-ben, a háború előtt kezdődött. A háborút és az azt követő éveket követően a tartomány pénzügyi helyzete romlott, az anyagi források nem fedezték a működési költségeket, ezért elsősorban takarékossági intézkedésekkel próbálták fenntartani az üzemet. Ennek ellenére a tartományi vasutak gazdasági helyzete gyorsan romlott, így az állam a vállalatot 1921. január 1-jén bérbe vette. 1922. szeptember 30-án a Tartományi Vasútigazgatóságot (Landeseisenbahn-Direktion) feloszlatták, a vasutat az Osztrák Szövetségi Vasutak (BBÖ) vette át. A személyzet a BBÖ-hez került, ahol folytatták munkájukat.
Alsó-Ausztria tartományi vasútüzemeltetői 2010-től
szerkesztésVonalhálózat
szerkesztésNormál nyomtávú
szerkesztés| Vonal | Társaság | Hossza[3] | Koncesszió | Megnyitás |
|---|---|---|---|---|
| Stammersdorf–Auersthal | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 21,878 km | 16. nov. 1901 | 26. ápr. 1903 |
| Gänserndorf–Gaunersdorf (ma Gaweinstal) | Lokalbahn Gänserndorf–Gaunersdorf | 22,513 km | 15. márc. 1902 | 13. szept. 1903 |
| Korneuburg–Ernstbrunn | Lokalbahn Korneuburg–Ernstbrunn | 29,883 km | 18. jún. 1904 | 27. nov. 1904 |
| Ernstbrunn–Hohenau | Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf |
48,823 km | 14. febr. 1906 | 15. nov. 1906 |
| Dobermannsdorf–Poysdorf | Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf |
21,556 km | 14. febr. 1906 | 8. máj. 1907 |
| Mistelbach Lokalbahnhof–Gaunersdorf | Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf |
12,544 km | 12. szept. 1906 | 15. nov. 1906 |
| Willendorf–Neunkirchen | Lokalbahn Willendorf–Neunkirchen | 12,166 km | 26. jún. 1907 | 21. jún. 1909 |
| Freiland–Türnitz | Lokalbahn Freiland–Türnitz | 9,242 km | 6. nov. 1907 | 14. okt. 1908 |
| Auersthal–Groß-Schweinbarth | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 7,557 km | 6. jan. 1908 | 9. aug. 1909 |
| Bad Pirawarth–Zistersdorf | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 20,628 km | 6. jan. 1908 | 15. júl. 1911 |
| Zistersdorf–Dobermannsdorf | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 8,265 km | 6. jan. 1908 | 14. aug. 1909 |
| Siebenbrunn-Leopoldsdorf–Engelhartstetten és Breitstetten–Orth an der Donau |
Lokalbahn Siebenbrunn-Leopoldsdorf– Engelhartstetten–Orth |
22,248 km 5,688 km |
27. jún. 1908 | 30. jún. 1909 |
| Retz–Drosendorf | Lokalbahn Retz–Drosendorf | 39,965 km | 27. júl. 1908 | 20. aug. 1910 |
| Wien–Landesgrenze bei Berg | AG Elektrische Lokalbahn Wien– Landesgrenze nächst Hainburg |
60,775 km | 24. jún. 1912 | 5. febr. 1914 |
| Landesgrenze–Preßburg | Pozsony Országhatárszéli Helyiérdekű Villamos Vasút |
7,492 km | 5. jún. 1909 | 5. febr. 1914 |
A Pressburger Bahn már villamos üzemmel nyílt meg. Mivel a vasút a Monarchia osztrák és magyar területén is haladt, két külön társaságot kellett alapítani.
A Lokalbahn Freiland–Türnitz érdekessége, hogy bár tartományi vasút volt, a kkStB üzemeltette.[4]
Keskenynyomtávú
szerkesztésA NÖLB minden keskenynyomtávú vonala a katonai hatóságok által meghatározott módon az ún. Bosnyák-keskenynyomtáv szerint, 760 mm nyomtávval készült.
| Vonal | Társaság | Hossza[3] | Koncesszió | Megnyitás |
|---|---|---|---|---|
| Gmünd–Litschau és Alt Nagelberg–Heidenreichstein |
N. Ö. Waldviertelbahn | 26,020 km 13,039 km |
1898 | 1900. július 4. |
| Gmünd–Steinbach | N. Ö. Waldviertelbahn | 24,234 km | 1898. november 12. | 1902. augusztus 10. |
| Steinbach–Groß Gerungs | N. Ö. Waldviertelbahn | 19,410 km | 1898. november 12. | 1903. március 1. |
| St. Pölten–Kirchberg an der Pielach és |
Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
31,316 km 18,007 km |
1896. július 11. | 1898. július 4. 1898. július 27. |
| Mank–Ruprechtshofen | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
8,280 km | 1904. június 4. | 1905. augusztus 6. |
| Kirchberg an der Pielach–Laubenbachmühle | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
17,105 km | 15. okt. 1904 | 6. aug. 1905 |
| Laubenbachmühle–Mariazell | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
35,914 km | 1904. október 15. | 1906. december 17. |
| Mariazell–Gußwerk | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
7,130 km | 1904. október 15. | 1907. július 15. |
A Mariazellerbahn befejezése után 1908 júliusában a St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank helyi vasúttársaságot átnevezték Niederösterreichisch-Steirische Alpenbahn-ra. 1911-től a Mariazellerbahnon villamos üzem működik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ H. Felsinger: Die Mariazellerbahn, S. 19, Verlag P. Pospischil, Wien 2002
- ↑ Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, S. 28
- ↑ a b R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 209
- ↑ R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 208
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Niederösterreichische Landesbahnen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. – Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
Irodalom
szerkesztés- Horst Felsinger, Walter Schober: Die Mariazellerbahn. Pospischil, Wien 1971, 1973, 1979, 2002.
- Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, ISBN 3-613-71214-8
- Reimar Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien
