Orth an der Donau

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Orth an der Donau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 2157 lakosa volt.

Orth an der Donau
Az orthi kastély
Az orthi kastély
Orth an der Donau címere
Orth an der Donau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2304
Körzethívószám 02212
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség2086 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület33,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orth an der Donau (Ausztria)
Orth an der Donau
Orth an der Donau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 08′ 40″, k. h. 16° 42′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 40″, k. h. 16° 42′ 05″
Orth an der Donau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orth an der Donau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Orth an der Donau a Gänserndorfi járásban
 
Az új kastély bejárata
 
A Szt. Mihály-plébániatemplom

Orth an der Donau a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező déli részén, a Dunától északra. Déli része a Donau-Auen Nemzeti Parkhoz tartozik. Területének 31,4%-a erdő, 52,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen katasztrális községből áll.

A környező önkormányzatok: nyugatra Mannsdorf an der Donau, északnyugatra Andlersdorf, északra Leopoldsdorf im Marchfelde, északkeletre Haringsee, keletre Eckartsau, délkeletre Scharndorf, délre Haslau-Maria Ellend.

TörténeteSzerkesztés

A Conversio Bagoariorum et Carantanorum 865-ben említi a Szt. Mihály-templom felszentelését egy bizonyos Ortahu településen. Korábban ezt Orthhal azonosítottak, újabban azt feltételezik, hogy a magyarországi Veszprémre utalhat. Első biztos említése egy 1021-es adománylevélből származik. Egy 12. századi oklevélben szerepel egy bizonyos Wicpoto von Orth, aki feltehetően a Hohenburg grófok miniszteriálisa volt. II. Ottokár cseh király a Schaunberg grófoknak adományozta az uradalmat, de 1377-ben a Habsburgokhoz került és ott is maradt egészen II. Józsefig; az uralkodó sokszor elzálogosította az uradalmat vagy kiadta másodlagos hűbérbe. Orth 1362-ben mezővárosi jogokat kapott, amelyet 1819-ben megerősítettek és kibővítettek.

Bécs 1529-es ostromakor a törökök elpusztították a falut a várával együtt. A lakosság pótlására horvátokat telepítettek a mezővárosba, akik sokáig az orthiak nagyobb részét alkották. 1529 Niclas Salm gróf elkezdte a kastély újjáépítését. 1568 után a birtokosok gyakran váltakoztak. A 17. században az erődöt leginkább vadászkastélyként használták; a harmincéves háború alatt a svédek elfoglalták. 1679-ben Auersperg gróf kibővítette az épületet az ún. új kastéllyal.

1802-ben egy ideig Napóleon húga, Caroline Bonaparte lakott a kastélyban, amit 1824-ben Ferenc császár megvásárolt és beillesztette a Habsburg-család ingatlanalapjába. 1873-tól Rudolf trónörökös használta vadászkastélyként és termeit historizáló stílusban rendeztette be. A 19. században Orthban és Haringseeben piócákat tenyésztettek a bécsi kórházak számára, de a francia import miatt idővel tönkrementek.

Az első világháború után a kastély a háborús károsultak alapjába került. 1926-ban mintegy 120-an költöztek a Habsburgok volt vadászterületére és megkezdték egy új település kiépítését. Létszámuk hamarosan 800-ra nőtt, de végül a hatóságok Pressbaum területén biztosítottak számukra földet. A kastélyba 1957-ben a helytörténeti múzeum kiállításai, 1973-ban egy méhészeti múzeum költözött. Az épületet 2005-ben renoválták és azóta helyet ad a Donau-Auen Nemzeti Park központi irodáinak is.

LakosságSzerkesztés

Az Orth an der Donau-i önkormányzat területén 2020 januárjában 2157 fő élt. A lakosságszám 1971 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 90%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 5,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,7%-a római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 1,6% ortodoxnak, 3,6% mohamedánnak, 9,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (90,3%) mellett a horvátok (3,1%) és a szerbek (2,5%) alkották.

A népesség változása:

LátnivalókSzerkesztés

  • az orthi kastély és a kastélypark védett platánjaival
  • a Szt. Mihály-plébániatemplom
  • az 1711-ben emelt Mária-oszlop
  • az orthi hajómalom
  • a 16. századi pellengér

TestvértelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Orth an der Donau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

JegyzetekSzerkesztés