Nintoku japán császár
Nintoku japán császár (仁徳天皇; Hepburn: Nintoku-tennō) Japán 16. császára a hagyományos öröklési rend szerint.
| Nintoku császár | |
 | |
| Japán 16. császára | |
| Uralkodási ideje | |
| 313 – 399 | |
| Elődje | Ódzsin |
| Utódja | Ricsú |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | japán császári ház |
| Született | 257 |
| Elhunyt | 399 |
| Nyughelye | Mozu no Mimihara no naka no miszaszagi(Oszaka) |
| Édesapja | Ódzsin |
| Édesanyja | Nakacuhime no Mikoto |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Iwa hercegnő Jatanohimemiko Himuka no Kaminagahime Kurohime |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nintoku császár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pontos dátumokat nem tudunk az uralkodásának idejéről, de hagyományosan elfogadott, hogy 313-tól 399-ig uralkodott.
A legendás uralkodó szerkesztés
A történészek Nintokut az 5. század egy mitikus uralkodójának tartják. A modern történetírás Kimmei (A.D. c. 509 – 571) a 29. császár uralkodásától kezdődően tud ellenőrizhető dátumokat biztosítani. A korai uralkodók konvencionálisan elfogadott nevei és a hozzájuk kapcsolódó dátumok, Kammu (737–806) - a Jamato dinasztia 50-dik császárának uralmától számítanak hagyományosnak.
Nintoku a Nihonsoki szerint, Ódzsin császár negyedik fia, anyja pedig Nakacuhime no Mikoto, aki Keikó császár dédunokája volt. Apja Ricsú, Hanzei, és Ingjó császárnak. A maga korában Nintoku rangja nem tennó lett volna, mivel a legtöbb történész szerint ez a rang nem létezett Temmu császár és Dzsitó császárnő uralkodásáig. Ehelyett, rangja valószínűleg Szumeramikoto, vagy Amenosita Sirosimeszu Ókimi(治天下大王) volt, melynek jelentése: "A nagy király, ki mindent ural a mennyek alatt " Egy másik változat szerint, Nintoku-ra Jamató Ókimi-ként (ヤマト大王/大君) , azaz a Jamató nagy királyaként is hivatkozhattak.
Életútja szerkesztés
A Nihonsoki szerint 313-tól 399-ig uralkodott, ugyanakkor a modern kutatások szerint ezek a dátumok valószínűleg pontatlanok. Nintoku uralkodása alatt elért eredményei többek között, hogy megépíttette a mamutai gátat, valamint a naniwa-i csatornát a mai Oszaka területén, hogy megakadályozza az áradásokat a Kavacsi síkságon. Valószínűsítik, hogy ez volt Japán első nagyszabású mérnöki vállalkozása.
Megépíttette a jokono-i gátat is, valamint megalapította a mamutai mijakét, egy közigazgatási egységet amely a császári udvar közvetlen irányítása alatt állt.
Házastársai és gyermekei szerkesztés
Császárnő (első): Iva hercegnő (磐之媛命), költő és Kacuragi no Szocuhiko lánya (葛城襲津彦)
- Óe no Izahovake herceg(大兄去来穂別尊), vagyis Ricsú császár
- Szuminoe no Nakacu herceg (住吉仲皇子)
- Mizuhavake herceg (瑞歯別尊) Hanzei császár
- Oaszacuma vakugo no Szukune herceg (雄朝津間稚子宿禰尊) Ingjó császár
Császárnő (második): Jatanohimemiko (八田皇女), Ódzsin császár lánya
Himuka no Kaminagahime(日向髪長媛), Morokata no Kimi Usimoroi lánya (諸県君牛諸井)
- Ókuszaka herceg (大草香皇子)
- Kuszaka no hatabihime no Himemiko hercegnő (草香幡梭姫皇女)
Udzsi no Wakiiracume (宇遅之若郎女), Ódzsin császár lánya
Kurohime (黒日売), Kibi no Amabe no Atai lánya (吉備海部直)
Nintoku sírja szerkesztés
Az Oszaka prefektúrabeli Szakaiban található Daiszen-Kofunt tartják végső nyughelyének, amely Japán legnagyobb sírja. Sírjának tényleges helye nem ismert.
Hitvese, Iva no hime no Mikoto síremlékéről azt mondják, Narában található Szaki-csóban. Mindkét sír kofun stílusú, így jellemzőjük a széles vizesárokkal körülölelt, kulcslyuk formájú sziget. A császári sírok és mauzóleumok a kulturális örökség részei. Ennek ellenére, a Császári Udvari Hivatal (IHA) felügyeli őket, amely a császárhoz és a császári családhoz kötődő ügyekért felelős kormányzati részleg. A hivatal a sírokat nem csupán történelmi ereklyék lelőhelyeként, hanem szent helyekként – császári ház hajdani uralkodóinak szentélyeiként – kezeli. Nintokunak hagyományosan az ószakai Sintó szentélyénel (miszaszaginál) hódolnak. A Császári Udvari Hivatal ezt a helyet jelöli meg mauzóleumaként. Ennek korábbi neve: Mozu no Mimihara no naka no miszaszagi.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Nintoku című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- William George Aston|Aston, William George. (1896). Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. London: Kegan Paul, Trench, Trubner. OCLC 448337491
- Delmer Brown|Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
- Richard Ponsonby-Fane|Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
- Isaac Titsingh|Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Ōdai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
- H. Paul Varley|Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842
