Wikipédia

Nipah vírus

vírusfaj

A Nipah vírus (Nipah henipavirus) egy denevérekben jelenlévő, az emberekben és egyéb állatokban is fertőzést okozni képes vírus. Számos járványt okozott Dél- és Délkelet-Ázsiában. A Nipah vírus a Henipavirus nemzetségbe tartozik, akárcsak a szintén megbetegedéseket okozó Hendra vírus.

Nipah vírus
Vírusbesorolás
Csoport: V. csoport
Negatív szálú ssRNS vírusok
Törzs: Negarnaviricota
Osztály: Monjiviricetes
Rend: Paramyxoviridae
Család: Mononegavirales
Nemzetség: Henipavirus
Faj: Nipah henipavirus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nipah vírus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nipah vírus témájú kategóriát.

Virológia szerkesztés

Akárcsak a többi henipavírusé, a Nipah vírus genomja egy nem szegmentált, több mint 18000 bázisból álló negatív-szenz egyszálú RNS, ami sokkal hosszabb a többi paramyxovírusénál.[1][2] A vírusrészecskék változó méretűek, és lehetnek szálasak vagy gömbölyűek, helikális nukleokapsziddal. Hat struktúrproteint állítanak elő a fertőzött sejtek: az N-et (nukleokapszid), a P-t (foszfoprotein), az M-et (mátrix), az F-et (fúziós), a G-t (glikoprotein) és az L-et (RNS-polimeráz). Mindemellett három nem szerkezetalkotó fehérjét is kódol a P nyitott leolvasási keret: a C-t, a V-t és a W-t. A G glikoprotein tetramerként kapcsolódik össze, hogy a gazdasejt receptoraihoz kapcsolódó fehérjét alkossa, míg az F fehérje trimert alkot, és a sejtfúziót irányítja.[1][2]

Tropizmus szerkesztés

A B2-es és B3-as efrineket azonosították a Nipah vírus fő receptoraiként.[1][2][3] Az efrinek altípusainak szervezetbéli eloszlása összetett, a B3-as különösen nagymértékben van jelen egyes agyi területeken.[4]

Fejlődés szerkesztés

Valószínűleg 1947-ben (95%-os konfidenciaintervallum: 1888–1988 közt) jelent meg a vírus.[5] A vírusnak két kládja van: az egyik 1995 (95%-os konfidenciaintervallum: 1985–2002 közt), a másik 1985 körül (95%-os konfidenciaintervallum: 1971–1996 közt) fejlődött ki. A mutációs rátát kb. 6,5·10−4 megváltozás/hely/évre becsülték (95%-os konfidenciaintervallum: 2,3·10−4-1,18·10−3), ami hasonló más RNS-vírusokkal.

Földrajzi elterjedés szerkesztés

A Nipah vírust kimutatták Kambodzsában a Lyle-repülőkutyában (Pteropus lylei).[6] Mindemellett a P. lylei és a Hipposideros larvatus vizeletében és nyálában is kimutatták a vírus RNS-ét.[7] A vírust Malajziában kimutatták denevérek vizeletmintáiból és általuk részben elfogyasztott gyümölcsökből.[8] Antitesteket mutattak ki a henipavírusok ellen a madagaszkári (Pteropus rufus, Eidolon dupreanum)[9] és a ghánai (Eidolon helvum) gyümölcsdenevérekben is,[10] ami a vírusok széles földrajzi elterjedését jelzi. 2021 szeptemberében a vírus ismét felbukkant az India délnyugati részén fekvő Kerala államban, a COVID-19 járvány mellett, ami alapból jelentősen terhelte a helyi egészségügyi szerveket.[11]

Történet szerkesztés

Felbukkanás szerkesztés

A Nipah vírus-fertőzés első eseteit 1998-ban azonosították, mikor egy malajziai sertésfarmon kitört járványtól 265 ember fertőződött meg, és 105-en haltak meg.[12][13][14] A vírust 1999-ben izolálták először, és nevét is arról a településről kapta (Sungai Nipah), ahol az a páciens élt, akiből sikerült a vírust izolálni.[15][16] A járvány miatt egymillió sertést kellett leölni. Szingapúrban 11 fertőződést és 1 halálesetet jelentettek, amik az érintett malajziai farmokból importált sertéseknek kitett munkások körében történtek.

A járványt eleinte japán agyvelőgyulladásnak hitték, de a helyi háziorvosok észrevették, hogy a japán agyvelőgyulladás ellen beoltott felnőttek közt különösen magas volt a megbetegedések száma, ami más betegségre utalt.[17] Bár e megfigyeléseket már az első hónapban tudták, Malajzia egészségügyi minisztériuma nem vette figyelembe, s országos tájékoztatókampányt indított a japán agyvelőgyulladás és terjesztői, a Culex szúnyogok veszélyeiről.

A malajziai járvány tünetei az emberekben többnyire agyvelőgyulladás-szerűek voltak, míg a sertésekben többnyire légzésiek. A későbbi járványok légzési betegségeket okoztak embereknél, ami az emberek közti terjedés valószínűségét növelte, és ami a vírus még veszélyesebb változatainak létét jelezte.

A szeroprevalencia-adatok és a vírusizoláción alapuló adatok szerint a Nipah vírus elsődleges hordozói a Pteropus nembe tartozó gyümölcsdenevérek, beleértve a Pteropus vampyrus (óriás repülőkutya) és a Pteropus hypomelanus, amelyek mindketten megtalálhatók Malajziában.

A Nipah vírus repülőkutyákról sertésekre való átterjedésének oka feltehetően a sertésfarmok és a denevérek élőhelyei közti egyre növekvő átfedés volt. Az egyik vizsgált farm esetében a gyümölcsösök közel voltak a sertésfarmhoz, ami lehetővé tette, hogy vizelet, ürülék és részben elfogyasztott gyümölcs kerüljön át a sertésekhez.[18] További kutatások kimutatták, hogy a vírus 1996 óta terjedhetett anélkül, hogy észlelték volna.[12]

További járványok szerkesztés

Nipah vírus-járványokat észleltek Malajziában, Szingapúrban, Bangladesben és Indiában. A legmagasabb halálozási arány Indiában volt, ahol járványai általában télen történtek.[19] A Nipah vírus először 1998-ban jelent meg Nyugat-Malajziában sertésekben és sertéstartókban. 1999 közepére több mint 265 ember kapott agyvelőgyulladást, és 105-en bele is haltak Malajziában, 11 esetet jelentettek Szingapúrból agyvelőgyulladással vagy légzési betegséggel, valamint egy halálesetet.[20] 2001-ben a bangladesi Meherpur körzetből és az indiai Sziliguriból jelentették a Nipah vírus felbukkanását.[21][22] A járvány 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben ismét megjelent Naogaon, Manikgandzs, Rádzsbari, Fáridpur és Tangail körzetekben.[22] Bangladesben 2018-ban újra kitört a Nipah vírus-járvány.[23] A dél-indiai Keralában 2018-ban szintén volt Nipah vírus-járvány, legalább 10 halálos áldozattal.[24]

Tünetei szerkesztés

Ezeket súlyosabb tünetek követhetik, mint például:

  • rosszullét
  • megváltozott tudatállapot
  • akut agyvelőgyulladás
  • atipikus tüdőgyulladás
  • rohamok[25]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c Aditi, M. Shariff (2019). „Nipah virus infection: A review” (angol nyelven). Epidemiology and Infection 147, E95. o. DOI:10.1017/S0950268819000086.  
  2. ↑ a b c Moushimi Amaya, Christopher C. Broder (2020). „Vaccines to emerging viruses: Nipah and Hendra” (angol nyelven). Annual Review of Virology 7, 447–473. o. DOI:10.1146/annurev-virology-021920-113833.  
  3. ↑ B. Lee, ZA. Ataman (2011). „Modes of paramyxovirus fusion: a Henipavirus perspective” (angol nyelven). Trends in Microbiology 19 (8), 389–399. o. DOI:10.1016/j.tim.2011.03.005. PMID 21511478.  
  4. ↑ Martin Hruska, Matthew B. Dalva (2012. május). „Ephrin regulation of synapse formation, function and plasticity” (angol nyelven). Molecular and Cellular Neurosciences 50 (1), 35–44. o. DOI:10.1016/j.mcn.2012.03.004. ISSN 1044-7431. PMID 22449939.  
  5. ↑ Lo Presti A, Cella E, Giovanetti M, Lai A, Angeletti S, Zehender G, Ciccozzi M (2015). „Origin and evolution of Nipah virus” (angol nyelven). Journal of Medical Virology 88 (3), 380–388. o. DOI:10.1002/jmv.24345. PMID 26252523.  
  6. ↑ Reynes JM, Counor D, Ong S (2005). „Nipah virus in Lyle's flying foxes, Cambodia” (angol nyelven). Emerging Infectious Diseases 11 (7), 1042–7. o. DOI:10.3201/eid1107.041350. PMID 16022778.  
  7. ↑ Wacharapluesadee S, Lumlertdacha B, Boongird K (2005). „Bat Nipah virus, Thailand” (angol nyelven). Emerging Infectious Diseases 11 (12), 1949–51. o. DOI:10.3201/eid1112.050613. PMID 16485487.  
  8. ↑ Chua KB, Koh CL, Hooi PS (2002). „Isolation of Nipah virus from Malaysian Island flying-foxes” (angol nyelven). Microbes and Infection 4 (2), 145–51. o. DOI:10.1016/S1286-4579(01)01522-2. PMID 11880045.  
  9. ↑ Lehlé C, Razafitrimo G, Razainirina J (2007). „Henipavirus and Tioman virus antibodies in pteropodid bats, Madagascar” (angol nyelven). Emerging Infectious Diseases 13 (1), 159–61. o. DOI:10.3201/eid1301.060791. PMID 17370536.  
  10. ↑ Hayman DT, Suu-Ire R, Breed AC, McEachern JA, Wang L, Wood JL, Cunningham AA (2008). „Evidence of henipavirus infection in West African fruit bats” (angol nyelven). PLOS ONE 3 (7), 2739. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002739. PMID 18648649.  
  11. ↑ Egy, a koronavírusnál sokkal halálosabb vírustól tartanak India egyik délnyugati államában. Telex.hu, 2021. szeptember 7.
  12. ↑ a b H. Field, P. Young, JM. Yob, J. Mills, L. Hall, J. MacKenzie (2001). „The natural history of Hendra and Nipah viruses” (angol nyelven). Microbes and Infection 3 (4), 307–14. o. DOI:10.1016/S1286-4579(01)01384-3. PMID 11334748.  
  13. ↑ Centers for Disease Control and Prevention (CDC) (1999. április 30.). „Update: outbreak of Nipah virus—Malaysia and Singapore, 1999” (angol nyelven). Morbidity and Mortality Weekly Report 48 (16), 335–7. o. PMID 10366143.  
  14. ↑ Lai-Meng Looi, Kaw-Bing Chua (2007). „Lessons from the Nipah virus outbreak in Malaysia” (angol nyelven). The Malaysian Journal of Pathology 29 (2), 63–67. o.  
  15. ↑ Nipah Virus (NiV) CDC (angol nyelven). www.cdc.gov . CDC. [2017. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
  16. ↑ Nipah virus (angol nyelven). Állategészségügyi Világszervezet (World Organisation for Animal Health, OIE). (Hozzáférés: 2021. szeptember 10.) „The name, Nipah, is derived from the village in Malaysia where the person from whom the virus was first isolated succumbed to the disease.”
  17. ↑ Dobbs and the viral encephalitis outbreak (angol nyelven) (maláj nyelvű archivált lap: Doctors Only BBS Archiválva 2006. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.)
  18. ↑ Chua KB, Chua BH, Wang CW (2002). „Anthropogenic deforestation, El Niño and the emergence of Nipah virus in Malaysia” (angol nyelven). The Malaysian Journal of Pathology 24 (1), 15–21. o. PMID 16329551.  
  19. ↑ Chadha MS, Comer JA, Lowe L, Rota PA, Rollin PE, Bellini WJ, Ksiazek TG, Mishra A (2006. február). „Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India” (angol nyelven). Emerging Infectious Diseases 12 (2), 235–40. o. DOI:10.3201/eid1202.051247. PMID 16494748.  
  20. ↑ Eaton BT, Broder CC, Middleton D, Wang LF (2006. január). „Hendra and Nipah viruses: different and dangerous” (angol nyelven). Nature Reviews. Microbiology 4 (1), 23–35. o. DOI:10.1038/nrmicro1323. PMID 16357858.  
  21. ↑ Chadha MS, Comer JA, Lowe L, Rota PA, Rollin PE, Bellini WJ, Ksiazek TG, Mishra A (2006. február). „Nipah virus-associated encephalitis outbreak, Siliguri, India” (angol nyelven). Emerging Infectious Diseases 12 (2), 235–40. o. DOI:10.3201/eid1202.051247. PMID 16494748.  
  22. ↑ a b Hsu VP, Hossain MJ, Parashar UD, Ali MM, Ksiazek TG, Kuzmin I, Niezgoda M, Rupprecht C, Bresee J, Breiman RF (2004. december). „Nipah virus encephalitis reemergence, Bangladesh” (angol nyelven). Emerging Infectious Diseases 10 (12), 2082–7. o. DOI:10.3201/eid1012.040701. PMID 15663842.  
  23. ↑ Nipah virus outbreaks in the WHO South-East Asia Region (angol nyelven). WHO, South-East Asia Regional Office. [2018. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  24. ↑ Nipah - die nächste Epidemie? − Stand: 23.05.2018 (német nyelven). [2018. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. ↑ Nipah virus (angol nyelven). www.who.int . (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nipah virus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nipah-Virus című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Nipah vírus témájú médiaállományokat.
 
A Wikifajok tartalmaz Nipah vírus témájú rendszertani információt.


Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nipah_vírus&oldid=25208645”