Főmenü megnyitása

A nottinghami vár egy középkori erőd az angliai Nottinghamben. Egy természetes, a nyugati és dél oldalán 40 m magas hegyfokra épült, amit ma Castle Rocknak neveznek. A középkorban jelentős királyi erődítménynek és alkalmi rezidenciának számított. A 16. században azonban hanyatlásnak indult, 1649-ben nagyrészt lerombolták. Később Newcastle hercege, Henry Cavendish palotát emelt a vár helyén. A palota 1831-ben egy felkelés során leégett. A romokon később múzeumot és művészeti galériát alapítottak, az épület ma is ezen funkciókat látja el. Az eredeti várnak csupán töredéke látható ma is, ennek segítségével azonban még kivehető a terület egykori kialakítása.

Nottinghami vár
A várkapu ma. Az alsó része középkori, míg a felső része viktoriánus kori felújítás.
A várkapu ma. Az alsó része középkori, míg a felső része viktoriánus kori felújítás.
Ország Egyesült Királyság
Mai település Nottingham, Anglia
Tszf. magasság40 m

Épült 1067
Építő William Cavendish, Newcastle első hercege
Állapota a hercegi palota jelenleg múzeum és művészeti galéria
Tulajdonos Nottingham City Council
Elhelyezkedése
Nottinghami vár (Anglia)
Nottinghami vár
Nottinghami vár
Pozíció Anglia térképén
é. sz. 52° 56′ 57″, ny. h. 1° 09′ 16″Koordináták: é. sz. 52° 56′ 57″, ny. h. 1° 09′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nottinghami vár témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A középkorbanSzerkesztés

Bizonytalan, hogy a helyszínen állt-e valamilyen erődített építmény a normann hódítás előtt. Ha állt is, nagyságában és építészetében is eltörpülhetett a középkori kővár mellett.

Az első normann erőd egy fából készült földhalomvár volt, mely 1067-ben, egy évvel a hastingsi csatát követően épült Hódító Vilmos parancsára. A favárat II. Henrik idején egy sokkal erősebb és jobban védhető kővárrá alakították át. A legmagasabb ponton a felsővár kapott helyet, ettől északra helyezték el a királyi rezidenciáknak otthont adó középső várudvart, míg keletre egy hatalmas külső várudvar terült el.

A vár évszázadokon keresztül Anglia egyik legfontosabb nemesi és uralkodói központja volt. A Trent folyó átkelőjének közelsége miatt stratégiailag fontos területen helyezkedett el, míg Tideswell, Varnsdale és Sherwood királyi vadászterületeinek közelsége miatt a kikapcsolódás lehetősége is biztosítva volt. Ezek mellett közvetlenül nyugatra saját szarvasparkja is volt a várnak. Ezt a területet ma is The Parknak nevezik.

Amíg Richárd király az angol nemesek oldalán a keresztes háborúban harcolt, Nottingham vára János herceg támogatói, többek között Nottinghamshire sheriffje, kezére jutott. A legenda szerint a Robin Hood és a sheriff közötti végső leszámolásra is itt került sor. 1194 márciusában történelmi csatára is sor került a várban, miután Richárd hadjáratot indított János herceg felkelése ellen. Az ostromhoz Richárd olyan ostromgépeket is építtetett, amilyeneket korábban a keresztes hadjáratban vetett be. A királyt Chester earlje, Ranulph de Blondeville és Huntingdon earlje is segítette. A várvédők néhány nap után megadták magukat.[1]

1330. október 19-én, nem sokkal 18. születésnapja előtt III. Eduárd néhány hűséges segítőjével és Sir William Montagu vezetésével a nottinghami várban hajtott végre puccsot anyja, Franciaországi Izabella angol királyné, és annak szeretője, Roger Mortimer, March 1. grófja ellen. Mindketten régensként kormányozták az országot miután a kis Eduárd apját, II. Eduárdot a berkeley-i kastélyban meggyilkolták. William Montagu-t és társait William Eland kísérte, aki tudott egy titkos alagútról, amely a vár egy magasabb pontjához vezette őket. Montagu és csapata sikeresen bejutottak a várba III. Eduárd vagy egy hozzájuk hű szolga segítségével, ahol megölték Mortimer testőreit. Mortimert megkötözték és kivezették az alagúton keresztül és letartóztatták Izabella királynéval együtt. Mortimert a londoni Towerba szállították, ahol egy hónap múlva felakasztották. Izabellát erőszakkal lemondatták és Castle Rising várába száműzték. Ezek után kezdődött meg III. Eduárd uralkodása.[2]

Királyi rezidenciakéntSzerkesztés

 
A vár a késő középkorban

III. Eduárd berendezkedett a várban és még az országgyűléseket is itt tartotta. 1346-ban itt raboskodott II. Dávid skót király. 1365-ben Eduárd a középső várudvar nyugati oldalán új toronnyal, a Magastorony alatt pedig új börtönnel bővítette az épületkomplexumot.[3]

A vár 1403 és 1437 között IV. Henrik feleségének, Johannának volt a fő rezidenciája. Ezt követően a vár karbantartása csökkent. A következő alkalom, amikor hadászati célokra használták a várat a rózsák háborúja idején jött el. IV. Eduárd Nottingham királyává nevezte ki magát és 1476-ban egy új torony és királyi lakosztály építését rendelte el. Az új épületrészek szépségéről és pompájáról 1540-ben még John Leland történész is elismerően írt.

Nottingham VII. Henrik uralkodása idején is királyi erőd maradt. VIII. Henrik 1511 augusztusában tett látogatást itt, előtte azonban még új faliszőnyegeket rendelt a kastélyba. 1536-ra a várőrséget is megerősítette, létszámukat néhány tucatról pár száz emberre emelte.

1538-ban a várkapitány, Thomas Manners, Rutland első earlje jelentést írt, amiben a vár karbantartását sürgette. 1525-ben egy szemle során rögzítették, hogy a vár nagyon rossz állapotban van és a nagyterem tetejének egy része beomlott, valamint az új épületrészek fa-, ólom- és üvegszerkezetei is pusztulnak.

Az angol forradalom idejénSzerkesztés

A vár királyi rezidenciáját 1600-ig használták, védelmi rendszerei azonban a 16. században már elavultnak bizonyultak. Nem sokkal az angol forradalom kitörése után az erőd már félig romokban állt a területet érintő korábbi harcok miatt. 1642 augusztusában I. Károly itt gyűjtötte össze csapatait, ám távozása után a várhegyet a köztársaságpártiak kaparintották meg. John Hutchinson ezredes vezetésével számos támadást visszavertek, I. Károly 1649-es kivégzését követően azonban szándékosan lerombolták, hogy később ne használhassák.

A jelenlegi hercegi palotaSzerkesztés

 
Kép a várról James Orange 1840-es The History and Antiquities of Nottingham című művéből
 
A hercegi palota bejárata ma

A II. Károly által elrendelt felújítást követően a jelenlegi hercegi palotát Henry Cavendish, Newcastle második hercege építtette 1674 és 1679 között. Az új épülethez a korábbi szerkezetek alapjait használták fel. A felsővár öregtornyának és falainak elbontása ellenére néhány középkori sziklába vájt pince és csúcsív a mai napig fennmaradt a palota alatt. Egy középkori járat, mely a várhegy alján (Mortimer's Hole) végződik, a mai napig egy vezetett túra részét képezi, mely a várban kezdődik és a Brewhouse Yardnál végződik.

A palota építőmestere a lincolni Samuel Marsh volt, aki korábban a herceg bolsoveri kastélyán dolgozott. Terveire nagy hatást gyakorolt Peter Paul Rubens Palazzi di Genova című könyvének metszetei.[4] A palota az angol manierista építészet kevés fennmaradt példáinak egyike.

Mindezek ellenére a palota az ipari forradalom idején sokat vesztett vonzerejéből. Nottingham arról vált híressé, hogy India után itt alakultak ki a birodalom leghírhedtebb nyomornegyedei, így a hercegek egyre kevésbé kívánták itt tölteni idejüket. Amikor ezen telepek lakói 1831-ben fellázadtak Newcastle hercege, Henry Pelham-Clinton ellen, aki nem volt hajlandó elfogadni az 1832. évi nagy reformtörvényt, porig égették az épületet.

Az épület elhagyatottan állt egészen 1875-ig, amikor Thomas Chambers Hine felújíttatta. 1878-ban Eduárd walesi herceg Nottinghami vármúzeumként megnyitotta a nagyközönség számára.[5] Londont leszámítva ez volt az első városi művészeti galéria Nagy-Britanniában. Az új belső tereket úgy alakították ki, hogy nem vették figyelembe az eredeti padlószinteket és ablakkiosztást. Így jöhetett létre egy felső megvilágítású képtár, melynek előképe a Louvre volt. A hivalkodó új magastetőt sokan bírálták. Néhány évvel később a külső falakat megmagasították, a homlokzatokat pedig áttört kőbalusztráddal zárták le, melynek köszönhetően az arányok is megváltoztak. A balusztrád mögött sétányt alakítottak ki, így a látogatók kisétálhattak a tetőre és gyönyörködhettek a város és a Trent völgyének panorámájában.

 
A palota dél felől nézve

A középkori erőd kaputornya és a külső vár falai ma a hercegi palota kerítését alkotják. A külső vár legészakibb részét azonban az 1830-as években elbontották a korábbi szarvaspark helyére épülő The Park Estate nevű lakópark bekötőútja kedvéért. A területet később a nottinghami közkórház bővítéséhez is felhasználták. A külső várból ma is látható kőszerkezetek nagy része VII. Eduárd idejéből származik.

1996 karácsonyán egy szivárgó vízvezeték földcsuszamlást okozott a palota mellett. A baleset miatt a felszínre került az eredeti vár alapozásának egy része, valamint a fekükőzet. A károkat 2005-ben állították helyre. A megcsúszott terasz hagyományos kőhomlokzatot kapott, ez alatt azonban egy vasbeton szerkezetet alakítottak ki, amelynek köszönhetően a palota még ma is látogatható. A teraszról a város déli része felé tárul kilátás.

Egy nottinghami dohánygyár, a John Player & Sons cigarettáinak csomagolását a hercegi palotáról készült rajzzal díszítette.

A várban még ma is múzeum és képtár működik, ami a város szépművészeti gyűjteménye mellett Nottingham és környékének történelmi és régészeti emlékeit is bemutatja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gillingham, John. Richard I, 269. o. (2000. július 28.). ISBN 0300094043 
  2. Ian Mortimer, The Perfect King. The Life of Edward III, London: Vintage Books, 2008., 1–3. old.
  3. Old and New Nottingham. William Howie Wylie. 1853
  4. Sir John Summerson Pelican History of Art: Architecture in England 1530–1830, Harmondsworth 1953 104. old.
  5. Culture 24

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nottingham Castle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nottinghami vár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés