Nurszultan Abisuli Nazarbajev

szovjet-kazak politikus

Nurszultan Abisuli Nazarbajev (kazakul: Nursultan A'bis'uly Nazarbaev 1940. július 6., Csemolgan –) kazak (korábban szovjet) politikus, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, a Kazah Kommunista Párt első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió széthullása után pedig az önálló Kazahsztán első elnöke. 2010-től "a [kazak] nemzet vezetője" cím birtokosa. 2019. március 19-én váratlanul bejelentette lemondását.[1]

Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Nursultan Nazarbayev (2020-03-10) (cropped).jpg
Született 1940július 6. (82 éves)
Csemolgan
Állampolgársága kazah
Nemzetisége kazak
Házastársa Sara Nazarbayeva
Gyermekei
Foglalkozása
  • politikus
  • államférfi
  • international forum participant
Tisztsége
  • a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
  • Prime Minister of Kazakhstan (1984. március 22. – 1989. július 27.)
  • Kazahsztán elnöke (1991. december 16. – 2019. március 20.)

Nurszultan Abisuli Nazarbajev aláírása
Nurszultan Abisuli Nazarbajev aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Nurszultan Abisuli Nazarbajev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

1962-ben lépett be a Kommunista Pártba, majd 1979-től 1984-ig a Kazak Kommunista Párt Központi Bizottságának volt titkára.[forrás?] 1984-ben választották meg a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé, 1989-ben pedig a Kazak Kommunista Párt első titkáráva. 1990–91-ben az SZKP KB Politikai Bizottságának is tagja volt. 1990-ben megválasztották a kazak parlament (a Legfelsőbb Tanács) elnökévé is. 1991-ben megválasztották az akkor függetlenné vált állam köztársasági elnökének.[2]

1995. április 25-én a választók 95%-a arra szavazott, hogy Nazarbajev 2000-ig elnök legyen.[3] Ez év szeptemberében új alkotmányt fogadott el a parlament. 1998 szeptemberében az elnök 7 évre választható.[forrás?]

2019. március 19-én váratlanul bejelentette lemondását. Televíziós beszédében hozzátette, hogy megtartja pártelnöki tisztségét a kormányzó Nur Otan pártban, és továbbra is a biztonsági tanács elnöke marad (utóbbit törvény írja elő). Szintén a törvény értelmében élete végéig a Nemzet Vezetője (Елбасы) is marad, ami számára széles jogköröket biztosít. Az elnöki teendőket az új elnök megválasztásáig a szenátus elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev látja el.[4]

PolitikájaSzerkesztés

Nazarbajev rendszere diktatórikus: üldözik az ellenzéket, az emberi jogokat megsértik, üldözik a független médiát és a szólásszabadságot, Nazarbajev körül személyi kultuszt építenek,[5] és nem biztosítják a választások tisztaságát.[6]

CsaládjaSzerkesztés

Nazarbajevnek három lánya született: Dariga, Dinara és Alija.[forrás?]

Művei magyarulSzerkesztés

  • A XXI. század küszöbén; ford. Benkő Mihály, előszó Göncz Árpád; Gondolat, Bp., 1997
  • N. A. Nazarbajev, az etnikumok és vallások közötti megegyezés kazah modelljének megalapítója; ford. Benkő Mihály; Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége–BARSZ Magyar-Kazah Alapítvány, Bp., 2005
  • A kazahsztáni út; ford. Benkő Mihály; Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, Bp., 2006
  • Nurszultan Nazarbajev. Biográfia; szerk. M. B. Kaszimbekov; Sonart Hungary Kft., Bp., 2014

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés