Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Nurszultan Abisuli Nazarbajev (kazakul: Nursultan A'bis'uly Nazarbaev 1940. július 6., Csemolgan –) kazak (korábban szovjet) politikus, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, a Kazah Kommunista Párt első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió széthullása után pedig az önálló Kazahsztán első elnöke. 2010-től "a [kazak] nemzet vezetője" cím birtokosa. 2019. március 19-én váratlanul bejelentette lemondását.[1]
| Nurszultan Abisuli Nazarbajev | |
_(cropped).jpg) | |
| Született |
1940. július 6. (82 éves) Csemolgan |
| Állampolgársága | kazah |
| Nemzetisége | kazak |
| Házastársa | Sara Nazarbayeva |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 | |
| Nurszultan Abisuli Nazarbajev aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nurszultan Abisuli Nazarbajev témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉleteSzerkesztés
1962-ben lépett be a Kommunista Pártba, majd 1979-től 1984-ig a Kazak Kommunista Párt Központi Bizottságának volt titkára.[forrás?] 1984-ben választották meg a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé, 1989-ben pedig a Kazak Kommunista Párt első titkáráva. 1990–91-ben az SZKP KB Politikai Bizottságának is tagja volt. 1990-ben megválasztották a kazak parlament (a Legfelsőbb Tanács) elnökévé is. 1991-ben megválasztották az akkor függetlenné vált állam köztársasági elnökének.[2]
1995. április 25-én a választók 95%-a arra szavazott, hogy Nazarbajev 2000-ig elnök legyen.[3] Ez év szeptemberében új alkotmányt fogadott el a parlament. 1998 szeptemberében az elnök 7 évre választható.[forrás?]
2019. március 19-én váratlanul bejelentette lemondását. Televíziós beszédében hozzátette, hogy megtartja pártelnöki tisztségét a kormányzó Nur Otan pártban, és továbbra is a biztonsági tanács elnöke marad (utóbbit törvény írja elő). Szintén a törvény értelmében élete végéig a Nemzet Vezetője (Елбасы) is marad, ami számára széles jogköröket biztosít. Az elnöki teendőket az új elnök megválasztásáig a szenátus elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev látja el.[4]
PolitikájaSzerkesztés
Nazarbajev rendszere diktatórikus: üldözik az ellenzéket, az emberi jogokat megsértik, üldözik a független médiát és a szólásszabadságot, Nazarbajev körül személyi kultuszt építenek,[5] és nem biztosítják a választások tisztaságát.[6]
CsaládjaSzerkesztés
Nazarbajevnek három lánya született: Dariga, Dinara és Alija.[forrás?]
Művei magyarulSzerkesztés
- A XXI. század küszöbén; ford. Benkő Mihály, előszó Göncz Árpád; Gondolat, Bp., 1997
- N. A. Nazarbajev, az etnikumok és vallások közötti megegyezés kazah modelljének megalapítója; ford. Benkő Mihály; Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége–BARSZ Magyar-Kazah Alapítvány, Bp., 2005
- A kazahsztáni út; ford. Benkő Mihály; Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, Bp., 2006
- Nurszultan Nazarbajev. Biográfia; szerk. M. B. Kaszimbekov; Sonart Hungary Kft., Bp., 2014
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Lemondott Közép-Ázsia Kádár Jánosa (Index.hu, 2019-03-19)
- ↑ lemondott Nurszultan Nazarbajev
- ↑ egy diktátor játékvárosa
- ↑ Президент Казахстана ушел на повышение (Vlagyimir Szolovjov, Kommersant.ru, 2019-03-19)
- ↑ Origo, 2014.04.28.
- ↑ HVG, 2015.04.27.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Origo, 2014.04.28.: Zöldi Blanka: Máshol zsarnoknak tartják, Budapesten ünneplik. Origo, 2014. április 28. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
- ↑ HVG, 2015.04.27.: Nazarbajev nyerte a Nazarbajev-választást Kazahsztánban. HVG.hu, 2015. április 27. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
További információkSzerkesztés
- Jogellenesen nevezték át az Eszperantó utcát? (HTML). Nyelv és Tudomány, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
