Személyi kultusz

A személyi kultusz egy karizmatikus vezér, politikus, sok esetben államfő államilag kikényszerített, rajongásszerű, szolgai tisztelete. A személyi kultusz legkirívóbb formája a történelem során a kommunista vezetők körül alakult ki.^[1] Bár a tisztelet sokakban őszintén is kialakulhat, a személyi kultuszt általában az adott ország tömegtájékoztatási eszközei, kultúrpolitikája, oktatási rendszere gerjeszti, sulykolja, kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. Ez abban mutatkozik meg, hogy még életében iskolákat, utcákat, településeket neveznek el az adott személyről. A politikai vezetőt tilos bírálni, tilos például a gúnyolódó karikatúrák készítése, sőt tilos a vezetővel szemben a magánszférában megnyilvánuló kritika, tiszteletlenség, viccelődés is, amit többnyire a titkosrendőrség ellenőriz.

A hatalmas, 10 méter magas és csaknem 6 tonna tömegű Sztálin-szobor Budapesten 1953-ban (Fortepan)

A kifejezést (культ личности) először Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára használta az 1956-ban megrendezett huszadik pártkongresszuson, egy Sztálinról folytatott értekezés során.^[2]

A személyi kultuszt általában a sztálinizmus egyik jellegzetességének tartják, de antikommunista kormányok esetében is megfigyelhető, például Hitler uralma alatt. Magyarországon Rákosi Mátyásnak volt személyi kultusza az 1950-es évek elején, az 1970-es és 80-as években pedig Nicolae Ceaușescunak Romániában. Iránban óriási személyi kultusz vette körül az utolsó császárt, Mohammad Reza Pahlavi sahot, illetve máig ez övezi az őt megbuktató, teokratikus diktatúrát kiépítő Homeini ajatollahot. Manapság a legjellemzőbb példa Kim Dzsongun kormányzása Észak-koreában. Ezenkívül a már meghalt Saparmyrat Nyýazownak, más néven Türkmenbaşynak is nagy kultusza van még Türkmenisztánban, csakúgy mint a szintén elhunyt Kim Ir Szennek Észak-Koreában.

Személyhez fűződő kultusz vagy „személyi kultusz”?Szerkesztés

Karizmatikus személyeknek úgy is lehet kultusza, hogy azt nem a hatalom „erőlteti rá” az emberekre. Ilyen önkéntes rajongás tapasztalható Jézus, John Lennon, Elvis Presley, Mustafa Kemal Atatürk, Michael Jackson, Josip Broz Tito, Che Guevara, Lady Diana, a 2005-ben meghalt II. János Pál pápa vagy a horvátoknál Ante Gotovina esetében is. A mai napig kaphatóak az arcképükkel díszített dísztárgyak, pólók, poharak, órák. A sztárkultusz sem személyi kultusz.

JegyzetekSzerkesztés

↑ Fogalmak Magyarország történetéhez (magyar nyelven). [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
↑ О культе личности и его последствиях (orosz nyelven). [2006. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)

ForrásokSzerkesztés

Rákosi személyi kultusza, e-kompetencia.si
Kapa Mátyás: Kommunista személyi kultusz Magyarországon, dieip.hu
Szőke György: A (személyi) kultusz hermeneutikája, ketezer.hu

További információkSzerkesztés

Nemes János: Rákosi Mátyás születésnapja; Láng, Bp., 1988
Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról és következményeiről. Beszámoló az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén, 1956. február 25.; ford. Zalai Edvin; Kossuth, Bp., 1988
Kultusz és propaganda; szerk. Ballabás Dániel; EKF Líceum, Eger, 2012 (Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának kiadványai. Konferenciák, műhelybeszélgetések)
Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz, 1919–1944; 2. jav. kiad.;MTA BTK TTI, Bp., 2016 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
Apor Balázs: Láthatatlan tündöklés. Rákosi Mátyás kultusza a sztálinista Magyarországon, 1945–1956; ford. Soproni András; Jaffa, Bp., 2022 (Modern magyar történelem)

KépekSzerkesztés

Sztálint ábrázoló festmény Berlinben közvetlenül a háború után
A Rákosi Mátyás Kultúrház 1949-ben. Ma József Attila Művelődési Központ
A budapesti Műcsarnok 1949 évi Újítási és találmányi kiállításának transzparense, Lenin és Sztálin képe között Rákosi Mátyás portréja