Főmenü megnyitása

Nyék (egyértelműsítő lap)

egyértelműsítő lap

A Nyék jelentései:

  • Nyék, magyar törzs (a szó etimológiájával);
  • Nyék, férfi keresztnév (a szó egy másik etimológiájával);
  • Nyék, honfoglalás kori törzsfő egyes források szerint.

FöldrajzSzerkesztés

  • Alsónyék, Magyarország, Tolna megye
  • Budanyék, II. Ulászló nyéki vadászkastélyának romjainak a helye Budapesten, a Hűvösvölgyi út 78-as számú bekerített telken. Itt állt a középkori Nyék falu, (11. századi román stílusú templom alapjai).[1]
  • Csallóköznyék (Nekyje na Ostrove), Nyékvárkony része
  • Feketenyék (Čierna Voda, korábban Čierne Nekyje), Szlovákia, Nagyszombati kerület, Galántai járás
  • Felsőnyék, Magyarország, Tolna megye
  • Hernyék Magyarország, Zala megye
  • Ipolynyék (Vinica, korábban Nekyje), Szlovákia, Besztercebányai kerület, Nagykürtösi járás
  • Kápolnásnyék, Magyarország, Fejér megye; részei: alsó, felső, Kápolnás
  • Mezőnyék, Nyékládháza része
  • Nyék, Budapest II. kerületének része
  • Nyék, Bársonyos község része, Komárom-Esztergom megye
  • Nyék, Sopronnyék (Neckenmarkt) régi neve, Ausztria, Burgenland tartomány
  • Nyék (Nekyje), Majtény (Majcichov) egykori része
  • Nyék-puszta, Sarkad része, Magyarország, Békés megye
  • Nyékinca (Nikinci/Никинци), Szerbia, Vajdaság Szerémségi körzete, Ürögi járás
  • Nyékládháza, Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (eredetileg Mezőnyék és Ládháza)
  • Nyékvárkony (Vrakúň), Szlovákia, Nagyszombati kerület, Dunaszerdahelyi járás (Csallóköz)

hasonló: Vereknye (Vrakuňa, Frattendorf vagy Wrackendorf), Pozsony része

lásd még: Jászfalu

MegjegyzésSzerkesztés

Török Sándor a törzsnévi eredetű településnevek közel teljes számbavétele során 27 Nyék törzsi helynevet talált.[2] Azonban „a legújabb listák sem tekinthetők véglegesnek, mert történeti-földrajzi munkák során a múlt század dereka előtti forrásanyagból kerülnek újak elő, s egyesekről kiderül, hogy nem sorolhatók közéjük.” [3]

Korábban közvetlenül a népnévből eredeztette a népnévi neveket a magyar történeti és régészeti irodalom.[4] A jelenlegi felfogás szerint ez nem feltétlenül van így, elképzelhető, hogy egyes esetekben a népnév előbb személynévvé vált, majd a személynévből született meg a helynév, rendszerint a birtoklás kifejezésére.[5][6][7]

ForrásSzerkesztés

  1. II. Ulászló vadászkastélyának és Nyék falu középkori templomának romjai - Budanyék. Összefogás Műemlékeinkért (2008. május 15.). Hozzáférés ideje: 2009. november 3.  Archiválva 2010. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Buda-nyéki királyi vadászkastély, Budapest (magyar nyelven). nemzetimuemlek.hu. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  2. Török Sándor. Mi volt a neve a három kabar törzsnek?, Századok CXVI, 988-1059. o. (1982) 
  3. Györffy György.szerk.: Kovács László, Veszprémy László: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek, Honfoglalás és nyelvészet, 224. o. (1997) 
  4. Kristó Gyula. Tomus LV, Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához, Acta Historica Szegediensis, 60. o. (1976) 
  5. Bárczi Géza. A magyar szókincs eredete, 2. kiadás, 159. o. (1958) 
  6. szerk.: Kovács László, Veszprémy László: Korai magyar helységnévtípusok, Honfoglalás és nyelvészet, 180. o. (1997)  Újraközlése: Kiss Lajos. Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében, 133-140. o. (1999) 
  7. Kristó Gyula, Makk Ferenc, Szegfű László. I-II, Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez, 8. o. (1973, 1974)