Nyírő Gyula (orvos)

orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár

Nyírő Gyula (Dés, 1895. március 12.Budapest, 1966. május 4.) orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Nyírő Gyula
Parkring, Dr. Nyírő Gyula professzor feleségével. Háttérben balra a MAK (Museum für Angewante Kunst), mellette az Iparművészeti Egyetem (Univ. für Angewante Kunst). Fortepan 823 crop.jpg
Született 1895. március 12.[1]
Dés
Elhunyt 1966. május 4. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • neurológus
  • egyetemi tanár
Sírhely Farkasréti temető (5-1-240)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírő Gyula témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1917-ben, Kolozsváron kapta meg orvosi diplomáját. 1920-ig dolgozott Lechner Károly oldalán, majd 1922-ig Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetben tevékenykedett mint alorvos, 1927-ig a szegedi elmeklinikán volt tanársegéd, valamint adjunktus. 1926-ban Szegeden megszerezte egyetemi magántanári képesítését, 1931-ben pedig ugyanott címzetes rendkívüli tanárrá avatták. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézet főorvosaként dolgozott, 1939-től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa, 1951-től a Budapesti Orvostudományi Egyetemen pszichiátriát tanított. Legfontosabb kutatási területe a skizofrénia volt, Meduna Lászlóval közösen vett részt a cardiazol-, illetve elektrosokk-terápia klinikai kidolgozásában. Ezen felül leírta a skizofrénia struktúra-elméletét. A híres emberek betegségeivel is foglalkozott és sikerült bizonyítania, hogy Semmelweis Ignác idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott toxinfelszívódásnak voltak a következményei. (A 2000-ben, korszerűbb eljárással elvégzett vizsgálat viszont mégis az 1965-ös dementia luetica hipotézist igazolta.)

EmlékezeteSzerkesztés

Nevét viseli Budapest XIII. kerületében a Nyírő Gyula Kórház.

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Elmekórtan (Szabó Józseffel, Szeged, 1926)
  • Psychoanalisis (Budapest, 1931)
  • Semmelweis betegsége (Haranghy Lászlóval, Regöly-Mérei Gyulával és Hüttl Tivadarral, Budapest, 1965)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11359.htm, Nyírő Gyula, 2017. október 9.

ForrásokSzerkesztés