Wikipédia

Nyíri Pál Sándor

(1903–1981) operaénekes

Székelyi Nyiri Pál Sándor (Budapest, 1903. szeptember 7. - Budapest, 1981. szeptember 8.) magyar operaénekes (basszus).[2]

Nyíri Pál Sándor
Született1903. szeptember 7.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1981. szeptember 8. (78 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaénekes
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Nyiri Vilmos postatiszt és Pachhofer Melánia fiaként született Budapesten. Németországban folytatott énektanulmányokat, majd az 1920-as évek végén a csehszlovákiai Liberec (Reichenberg) operaházának magánénekese volt.[3] 1928 decemberében és 1929 júniusában a budapesti Operaházban vendégszerepelt Mozart Figaro házassága című operájában Figaro,[4] illetve Gounod Faustjában Mefisztó szerepében.[5] Ugyanebben az évben Cornelius A bagdadi borbély című operájának címszerepében szerepelt a prágai Deutsches Theaterben.[6]

1932-től a Berlinben alapított Kardosch-Saenger énekegyüttes basszusszólamát énekelte. 1932 és 1935 között a csoport körülbelül 80 hanglemezt rögzített Berlinben.[7] Az együttes turnézott Dániában és Hollandiában, rádiós fellépéseket tett Koppenhágában, Hilversumban, Frankfurtban és Berlinben, valamint koncerteket egész Németországban, így a berlini Theater am Kurfürstendammban.[8] Az együttes több filmfelvételen is szerepel (pl. a Carl Boese rendezte Roman einer Nacht), de ezek nagy része nem maradt fenn.[9]

1935-ben az együttes feloszlott, mert alapítója, zongoristája és hangszerelője, Kardos István, zsidó származása miatt a nemzetiszocialista Németországban fellépései akadályokba ütköztek.

Ugyanabban az évben Nyíri feleségül vette Anna Jeannette Weiss német táncost, aki Max Reinhardt társulatában dolgozott. 1938-ban Nyiri és felesége visszatért Budapestre.

A második világháború után Nyíri megpróbált visszatérni a klasszikus énekléshez. 1946-ban például Schumann A költő szerelme című dalciklusát adta elő Budapesten a Magyar Állami Operaház egykori és leendő igazgatója, Lukács Miklós zongorakíséretével. 1947-ben Nyiri kormánytisztviselő (többek között szénellátási kormánybiztos), majd a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének szólistája lett, amellyel 1956-ban Kínában vendégszerepelt.[10][11]

1956 után kereskedelmi tanácsos volt a jakartai és a karacsi magyar nagykövetségen,[12] majd a Kulturális Kapcsolatok Intézetének (KKI) osztályvezetője. Itt olyan nyugati művészek látogatásainak megszervezéséért volt felelős, mint John Steinbeck, Edward Albee és Benjamin Britten.[13]

Az 1960-as és 1970-es években Nyiri gyakran szerepelt énekesként (többek között Franz Schubert és Dohnányi Ernő dalaival) a Magyar Rádióban.[14] Ugyanekkor A Szegedi Szabadtéri Játékokon és a szombathelyi Iseumi Játékokon operákban énekelt (például Sarastróként a Varázsfuvolában).[15] 1964-ben koncertet adott Liszt, Debussy, Kodály és Hugo Wolf dalaiból, Varasdy Emmi zongoraművész és Szendrey-Karper László gitárművész kíséretében.[16] 1966-ban háromhetes koncertkörutat tett Mongóliában Ercse Margit operaénekesnővel és Varasdy Emmivel.[17] 1967-ben szólistaként lépett fel a Szovjet-Magyar Baráti Társaság Férfikarával moszkvai és kijevi vendégszerepléseken.[18]

A náci korszakban tönkretett pályájuk jóvátételeként Nyiri és felesége az 1970-es években NSZK-állampolgárságot kaptak, és időközönként Nyugat-Berlinben éltek. Nyíri Handel Messiás-előadásának nyugat-berlini előadásán a RIAS Kamarakórussal lépett fel Paul Alexander Neri művésznéven. Az 1970-es években az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál zsűrijének tagja is volt.

Gyermekei Nyíri Júlia fizikus és Nyíri Kristóf filozófus, unokája Nyíri Pál antropológus.

Források szerkesztés

Heltai, András: "Kardos István és a „Kardosch-Sänger” énekegyüttes kalandos karrierje", Papageno.hu, 2022. augusztus 15.

Wunsch, Martina: Herr Kardosch und seine Sänger. Fünf Musikerschicksale im Schatten der NS-Zeit, ISBN 978-3-7562-0604-9, Books on Demand, 2022 (Német nyelven)

Josef Westner, Martina Wunsch: "Wer hat Angst vor dem bösen Wolf? Die Kardosch-Sänger" (1. rész) in: Fox auf 78, 33. szám, 2022 (Német nyelven)

A Kardosch Saenger története (Német nyelven)

Életrajz (Német nyelven)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c WikiTree (angol és német nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 9.)
  2. ↑ Pál Nyíri (1903-1981) | WikiTree FREE Family Tree. www.wikitree.com. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  3. ↑ Nyiri Pál. In: Aladár Schöpflin (Hrsg.): Magyar Színművészeti Lexikon, 3. kötet. Országos Színészegyesület Nyugdíjintézete, Budapest 1930, 389 oldal [1]
  4. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  5. ↑ (1929. június 9) „Hétfőn este a Faust kerül színre.”. Budapesti Hirlap, Budapest.  
  6. ↑ (1929. július 6.) „Aus der Theaterkanzlei.” (német nyelven). Prager Tagblatt.  
  7. ↑ https://grammophon-platten.de/e107_files/public/1364575023_497_FT15957_kkardosch.pdf
  8. ↑ Die Kardosch Sänger - Grammophon und Schellackplatten Portal 78rpm. grammophon-platten.de. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  9. ↑ Kardosch-Sänger. IMDb. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  10. ↑ (1963. április 10) „Honvéd-klub avatás Börgöndön”. Fejér megyel Hírlap.  
  11. ↑ (1956) „Katonaművészeink sikere Kínában.”. Esti Budapest 10, 60. o.  
  12. ↑ Nyíri Pál Karachi külkereskedelmi kirendeltség vezetőjévé való kinev.. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  13. ↑ (1963. december 4) „John Steinbeck Budapesten”. Kisalfjöld.  
  14. ↑ (1961. július 28) „A NÉPSZAVA”.  
  15. ↑ (1965. augusztus 20) „Mozart Varázsfuvolája a szombathelyi lseumban”. ZALAI HÍRLAP.  
  16. ↑ (1964. május 30) „Nyiri Pál dalestje”. Nepszabadsag.  
  17. ↑ (1966. június 29) „Hirek”. NÉPSZABADSÁG.  
  18. ↑ (1967. október 18) „Magyar munkáskórus a Szovjetunióban”. Magyar Nemzet.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyíri_Pál_Sándor&oldid=25545316”