Okrug Donji
Okrug Donji falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Okrug községhez tartozik.
| Okrug Donji | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Okrug |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 223 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 235 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 41 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 29′ 49″, k. h. 16° 13′ 05″Koordináták: é. sz. 43° 29′ 49″, k. h. 16° 13′ 05″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Okrug Donji témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Trogir központjától 5 km-re délnyugatra, Dalmácia középső részén, Čiovo szigetének nyugati részén, a Saldun-öböl délnyugati partján fekszik. Újabb településrésze alakult ki a sziget nyugati végét képező Okrug-fok körül és tőle délre a Krušica-öbölben.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint a sziget már a római korban lakott volt. A középkorban többnyire a magányra vágyó remeték éltek rajta. Okrug neve 1461-ben fordul elő írott forrásban először. Betelepülése a 15. században a kontinensen fekvő velencei terület elleni sorozatos török támadások hatására indult meg, mivel a lakosság nagy része ekkor a biztonságosabb szigetekre települt át.[2] Paolo Andreis 17. századi trogiri történetíró Trogir történetéről írt művében (Andreis: Storia della città di Traù Split, 1977-78.) írja, hogy az első žednoi és okrugi telepesek 1461. május 5-én kötöttek ki a szigeten.[3] Nagyobb betelepülési hullám volt, amikor a török 1537-ben bevette Klissza várát.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1880-ban 55, 1910-ben 94 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 268 fő volt, akik a turizmus mellett halászatból és mezőgazdaságból (szőlő- és olívatermelés) éltek.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 55 | 71 | 104 | 94 | 0 | 0 | 147 | 143 | 146 | 106 | 97 | 126 | 213 | 268 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Okrug Gornjihoz számították.)
Nevezetességei szerkesztés
- A település keleti részén található a Keresztelő Szent János templom. A templom 1630-ban épült a Racettini család nyári rezidenciája közelében. A család 1385-ben költözött Nápolyból Trogirra. A Pantera-öblöt, ahol a nyaraló épült róluk később Racetinovac-öbölnek neveztél át.[3]
- A kis Sveta Fumija-szigeten a késő ókori – kora középkori Szent Eufémia templom és trogiri bencések gazdasági épületeinek maradványai találhatók.[6] Egyhajós, félköríves apszisú, kelet-nyugati tájolású épület. A templomhajó déli fala mentén téglalap alakú, a keleti falon támpilléres melléképületet alakítottak ki. A szerzetesek rendszerint itt töltötték a böjti időszakot, ahol főként halászattal foglalkoztak. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a templom körül régen sírokat is találtak. Eszerint ez a hely nemcsak az itt tartózkodás céljára, hanem temetkezési helyül is szolgált.[3]
- A Sveta Fumijától nyugatra fekvő kis Kraljevac-sziget arról kapta a nevét, hogy a legenda szerint 1242-ben a tatárok előli menekülése idején IV. Béla magyar király itt tartózkodott. A szigeten bencés kolostor maradványai láthatók.[2]
- A Racetini-nyaraló romos maradványai[7] a tenger közelében, Ciovo szigetének északnyugati oldalán találhatók. Az épület földszintből és első emeletből állt. A földszint elején két négyzet alakú, egyszerű kőkeretes ablak és egy téglalap alakú bejárati ajtó található. A ház déli homlokzatán a földszint magasságában az egykori boltozat részét képező ovális ív látható. A ház északi homlokzata mellett, egy egyszerű családi kápolna állt, melynek keleti homlokzatán volt a bejárati ajtaja. A teteje nyeregtető volt, erre utal a megmaradt háromszög alakú oromzat is. A kúria egyszerűen faragott kőtömbökből 1630-ban épült.
- A Kancelirovac-öböl partjától körülbelül 200 m-re, Ciovo szigetének északnyugati oldalán egy mezőn, a „pod polaču” nevű helyen találhatók a Kancelirovac-nyaraló romos maradványai.[8] A nyaraló durván faragott kőtömbökből épült. A délkeleti homlokzat teljesen megmaradt. Az északkeleti és délnyugati homlokzatot részben hagyták meg, míg az északit teljesen lebontották. Az 1830-as kataszteri térképen a hely „ruina di castelo Giovani Fabrieri e ruina di casa” névvel szerepelt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Opcina-okrug.hr:O općini Archiválva 2013. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ a b c Okrug.hr:Povijesni pregled Archiválva 2016. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5165.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5068.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-871.
További információk szerkesztés
- Okrug község hivatalos oldala (horvátul)
- Trogir turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Okrug története és nevezetességei (horvátul)
