Főmenü megnyitása

Okrug Gornji

Település Horvátországban

Okrug Gornji falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Okrug községhez tartozik, a község központi települése.

Okrug Gornji
Okrug Gornji látképe
Okrug Gornji látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségOkrug
Jogállás falu
Irányítószám 21 223
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség3081 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság42 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Okrug Gornji (Horvátország)
Okrug Gornji
Okrug Gornji
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 29′ 40″, k. h. 16° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 29′ 40″, k. h. 16° 16′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Okrug Gornji témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Trogir központjától 3 km-re délre, Dalmácia középső részén, Čiovo szigetének nyugati részén, a Saldun-öböl keleti partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Čiovo szigete a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban lakott volt. A középkorban többnyire a magányra vágyó remeték éltek rajta. Okrug neve 1461-ben fordul elő írott forrásban először. A név a horvát „krug“ (kör) szóból származik, mivel a félkör alakú öböl, a Saldun-öböl partján fekszik.[2] Betelepülése a 15. században a kontinensen fekvő velencei terület elleni sorozatos török támadások hatására indult meg, mivel a lakosság nagy része ekkor a biztonságosabb szigetekre települt át. Paolo Andreis 17. századi trogiri történetíró Trogir történetéről írt művében (Andreis: Storia della città di Traù Split, 1977-78.) írja, hogy az első žednoi és okrugi telepesek 1461. május 5-én kötöttek ki a szigeten.[3] Okrug keletkezésével kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg Petar Šimunović akadémikus, aki szerint a név már 1228-ban felbukkan „terram de cruco ecclesiae sancti Mauri” alakban a žednoi Szent Mór plébániával kapcsolatosan. A név eredetét a „krug” főnév régi, halom, kő, gerinc jelentésével hozza összefüggésbe.[3] Az elnevezést Josip Roglić akadémikus Hrvatska enciklopedijában a sziget nyugati végében található Okrug-fokról származtatja. Ugyancsak szerinte az idézett 1228-as adat megerősíti a hely létezését a Saldun- és a Movarčica-öböl közötti magaslaton, nagyjából a mai Vrh Sela településrésznél, mely terület az ősi Szent Mór plébániatemplomhoz sokkal közelebb található.[3] Az 1461-ben érkezett okrugiak letelepedésük helyéül a már a 11. század óta itt álló Szent Teodor templom környékét választották.[3] A templom falaiban és környékén kora középkori töredékek is előkerültek, melyek alapján feltételezik, hogy eredetileg ókeresztény templom volt. Nagyobb betelepülési hullám volt, amikor a török 1537-ben bevette Klissza várát. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 289, 1910-ben 690 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 3081 fő volt, akik a turizmus mellett halászatból és mezőgazdaságból (szőlő- és olívatermelés) éltek.

LakosságSzerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
289 345 329 477 579 690 865 960 828 887 958 909 1.044 1.514 2.767 3.081

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Teodor tiszteletére szentelt temploma a 11. – 12. századból származik. A 15. – 16. században reneszánsz stílusban építették át. A templom körül temető található, ahol a temetőkápolnába kora középkori töredékek vannak beépítve és a temetőből is kora középkori töredékek kerültek elő.[2][3]
  • Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelt plébániatemploma 1735-ben épült.[2] A bejárat jobb oldalán egy régi szenteltvíztartó van beépítve, melynek feliratán az egykori plébános neve is szerepel. Feltételezik, hogy a szenteltvíztartót a régi Szent Teodor templomból hozták ide át az új templom építésekor.[3]
  • A Toča-öbölben találhatók Nikola Andreis 1655-ben épített nyári rezidenciájának romjai. Nikola Andreis a padovai egyetem filozófiai és orvostudományi professzora volt és egy itt talált felirat szerint itt találta meg nyugalmát.[2]
  • Okrug Gornji központjában új plébániatemplomot építettek a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. Felszentelése 2016. szeptember 14-én volt.
  • Ivan Lučić 17. századi horvát tudósnak és történetírónak is volt nyaralója itt, a Rožac-öbölben ahol földbirtoka is volt. Minthogy romjai nem maradtak fenn a pontos helye sem ismert.[3]

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Okrug Gornji témájú médiaállományokat.