Főmenü megnyitása
A szén-dioxid (CO2) kötései: minden atomot nyolc elektron vesz körül, eleget téve az oktettszabálynak

Az oktettszabály Gilbert Newton Lewis által lefektetett, általános, de sok kivétellel rendelkező ökölszabály a kémiában.[1] A szabály értelmében az atomok arra törekednek, hogy a vegyértékhéjukon nyolc elektron legyen, ezzel egy nagyon stabil állapotot, a nemesgázszerkezetet elérve.[1] Ennek érdekében az atomok egy vagy több vegyértékelektront vesznek fel, adnak le, vagy osztanak meg egymás között.[1] Azok az atomok, amelyeknek sikerült elérniük a nemesgázszerkezetet, viszonylag ritkán lépnek kémiai reakcióba más atomokkal, mivel telített a külső héjuk, és nincs rajta párosítatlan elektron.

KivételekSzerkesztés

A szabály a periódusos rendszer legtöbb elemére vonatkozik, de sok kivétel is van, pl. az átmenetifémek és a ritkaföldfémek.[2] A bór és a berillium esetében gyakran előfordul, hogy nyolcnál kevesebb elektron veszi őket körül a vegyületeikben.[3] A hidrogén, a hélium és a lítium szintén kivételt képeznek, mert ezek az elemek két vegyértékelektronnal érik el a stabil állapotot. A harmadik, vagy magasabb számú periódusban helyet foglaló atomok (pl. Al, Si, P, S, Cl stb.) gyakran a szabály szerint működnek, de akár rendelkezhetnek kibővített oktettel is – ami nyolcnál több elektront jelent – mivel alacsonyan elhelyezkedő d atompályáik szabadon lehetnek.[1][3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Leroy G. Wade, Jan William Simek. 1, Organic Chemistry, 9th edition, Pearson Education, 7. o. (2016). ISBN 978-0-3219-7137-1 
  2. Karen C. Timberlake. Chemistry - An Introduction to General, Organic, and Biological Chemistry, 12th edition, Pearson Education, 166. o. (2014). ISBN 978-0-321-90844-5 
  3. a b Steven S. Zumdahl, Susan A. Zumdahl, Donald J. DeCoste. Chemistry, 10th edition, Cengage Learning, 331. o. (2018). ISBN 978-1-305-95740-4