Millennium Háza

(Olof Palme-ház szócikkből átirányítva)

A 2010-es években Olof Palme-ház néven ismert épület (1146, Olof Palme sétány 1.) a Városliget egyik legrégibb építménye. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 2017 végén kezdődött rekonstrukció során megújult Olof Palme-ház közösségi térré, élményközponttá alakult. 2019 óta Millennium Háza a neve.

Millennium Háza
Olof Palme-ház
Az épület a 2010-es évekbeli felújítást követően
Az épület a 2010-es évekbeli felújítást követően
Korábbi nevek: Műcsarnok, Magyar Szalon, Olof Palme-ház
Település Budapest
Cím Olof Palme sétány 1.
Építési adatok
Építés éve 1885
Megnyitás 1885
Rekonstrukciók évei 1948?–1954; 1958–1961, 2017–2019
Építési stílus neoreneszánsz
Felhasznált anyagok nyerstégla, kerámia
Tervező Pfaff Ferenc
Építész(ek) Pfaff Ferenc
Alapadatok
Alapterület1250 m²
Elhelyezkedése
Millennium Háza (Budapest)
Millennium Háza
Millennium Háza
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 19° 05′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 19° 05′ 17″
Millennium Háza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Millennium Háza témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Eredetileg Műcsarnoknak épült az 1885-ös Országos Általános Kiállításra. A tervezésére és felépítésére kiírt pályázatot 1884-ben az addig főleg vasútállomások tervezőjeként ismert Pfaff Ferenc nyerte, és neoreneszánsz stílusával a kiállítás egyik legszebb épülete lett. 2019 óta Millennium Háza a neve.

Főbejárata eredetileg az északkeleti (a jelenlegi Hermina út felé néző) oldalán nyílt. Hamar kiderült, hogy az épület Műcsarnoknak nem alkalmas — egyrészt, mert nem elég nagy, másrészt mert a fontosabb útvonalaktól messze áll. Ennek ellenére az 1896-os millenniumi kiállításon is kiállítótérként használták az épületet, de képtár helyett ezúttal egészségügyi csarnokként funkcionált,ahol egyebek mellett kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki. Ezután Budapest Főváros Tanácsa úgy döntött, hogy inkább Fővárosi Múzeum, azaz helytörténeti gyűjtemény és kiállítás legyen, amelynek „célja összegyűjteni és úgy a nagyközönségnek, mint a szakférfiaknak hozzáférhetővé tenni Budapestre vonatkozó minden emléket eredetiben és másolatban, amelyek a város múltjára, fejlődésére… napvilágot vetnek, nem zárván ki a jelen állapotokat tárgyakat sem, melyek a jövő szempontjából érdekesek lehetnek”.

Az épület ehhez sem volt elég nagy. A kiállító termek annyira zsúfoltak voltak, hogy inkább emlékeztettek raktárra, mint múzeumra. Ezért 1936-ban ezt a kiállítást is bezárták.

A második világháború alatt az épületben hadikórház működött. A bombázások súlyosan megrongálták, a beltéri gipsz- és stukkódíszítek megsemmisültek. A háborús károk kijavítása közben az épületet többször átalakították, a termeket összekötő boltíves nyílásokat átépítették. A funkciók gyakori változása többszöri átépítéssel járt, ami meglehetősen ártott a ház külsejének, így például a kerámiadíszeket ereszcsatornákkal csúfították, illetve takarták el.[1]

1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg, és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. 1958–1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították. A részben alápincézett részt lesüllyesztették és kiegészítették, boltozatát nagy teherbírású vasbeton síkfödémmel váltották fel. A tetőt elbontották és megemelték, hogy osztószinteket alakíthassanak ki új födémekkel. Hogy az átalakítás kívülről kevésbé látsszon, a párkányokat részben felemelték. A főfalak elbontásával a belső térosztás gyakorlatilag eltűnt; a háromosztatú teret nagy, felülvilágított szobrászműhely és két irodaszint váltotta fel. Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.

1990-1993 között, amíg a Műcsarnokot felújították, az átmenetileg visszaköltözött az épületbe. Ezután a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót az alapítvány sem talált neki.

Helyes hasznosítását továbbra is keresték, de ez nem volt egyszerű feladat: túl szép és túl jó helyen van ahhoz, hogy egyszerű raktár, műhely vagy iroda legyen, de túl kicsi és nehezen megközelíthető ahhoz, hogy turistalátványossággá alakítsák. 2017 őszén bejelentették, hogy a Lige Budapest Projekt részeként Millennium Háza néven nyitják újra, és a századfordulós aranykort jelenítik meg benne. A sajtóközlemény szerint fő látványossága egy több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett lesz, amit vetített képek és AR (kiterjesztett valóság) egészít ki. Lesz még benne kávéház pódiumszínpaddal és egy kis konferenciaterem. A felújítást 2017 decemberében kezdték el. A rekonstrukció célja az eredeti épületkontúr (tetősík, párkányszint) visszaállítása és a homlokzat helyreállítása mellett az eredeti belső térrendszer visszaállítása volt. A megmaradt eredeti elemeket (külső falak, a homlokzat téglaburkolata, Zsolnay-kerámiák) megtartották, helyreállították, illetve pótolták.

Az épület főbejáratát visszahelyezték a Hermina út felőli oldalra. Előtte rózsakertet alakítottak ki. A különleges Zsolnay-kerámiákat restaurálták.[2] A felújítás során nem csak az újragyártás, hanem a konzerválás is történt: a helyszínen közel 2000 elemet mentettek meg, a műhelyekben pedig további 2500 kerámiarészletet renováltak. Az elpusztult elemeket archív felvételek, illetve a Zsolnay mintakönyvekben megtalálható korhű gyártási technológiával alkották újra.

A felújítás 2019 őszén ért véget.[3]

KülsejeSzerkesztés

Az eredeti épület földszintes háromhajós csarnok volt kiemelkedő középrésszel, végigmenő, felülvilágított keresztcsarnokkal és sarokrizalitos zárótömbökkel. Külső homlokzata nyerstéglából készült. A középhomlokzat indadíszítésében Raffaello, Michelangelo és Leonardo da Vinci arcképe volt látható, a sarkokon kagyló oromzatú díszkutakat helyeztek el. A kiemelkedő középrészhez két alacsonyabb szárny csatlakozott. A múzeumot a kor építészeti szokásaitól eltérően egyedi megrendelésre készített, színes Zsolnay kerámiákkal díszítették.

Belső kialakításaSzerkesztés

Az 1250 m²-es épületben eredetileg két felülről világított nagyterem, hat oldalról világított mellékterem és négy oldalterem volt. Az eredeti fotókon látható, a falakat díszítő festések az átépítések áldozatául estek, de a központi előcsarnok díszítőfestését sikerül rekonstruálni.

Millennium HázaSzerkesztés

A Millennium Háza több funkciós. A kiállításon kulturális és művészeti impulzusok érik a látogatókat, miközben megismerik a Városliget történetét.

Az épület belső és külső területén és felületén a megújult és új Zsolnay elemek találhatóak, mint díszítőelemek. Ezért is nevezzük a Városliget ékkövének.

A felújítás során kialakítottak egy kávéházat, ahol a vendégek ugyancsak megcsodálhatják a különlegesebbnél különlegesebb kerámiákat, a kinagyított tárgyak és a színek harmonikus együttesét.

Ezenkívül megfelelő helyszínt biztosít különféle családi és szakmai rendezvényhez.

Az átalakitás terveit az Archikon építésziroda készítette.

KiállításSzerkesztés

A Városliget történetét bemutató kiállítás az 1794 és 2013 között eltelt évek eseményeit meséli el 7 állomáson keresztül. Ezek az állomások azt mutatják be, hogy a Városligetnek milyen fontos szerepe volt a mai Budapest kialakulásában.

A digitális technológia megoldásait alkalmazó, kiemelten gyerekbarát kiállítás célja, hogy egy interaktivitásra épülő időutazásra hívja a látogatókat. Kipróbálhatják, hogy milyen volt az első földalattival utazni. Képet készíthetnek a Hősök terén található Gabriel arkangyallal. A képeskönyv című állomásnál megismerhetik a Vajdahunyad vára, az Állatkert és a Széchenyi Gyógyfürdő történetét.

Valamint külön állomást kapott a Városligetet ábrázoló makett. A makett bemutatja a már meglévő épületeket és élményparkokat, valamint hogy milyen kulturális létesítményeket szeretnének a Városligetben megépíteni.

ZsolnaySzerkesztés

A kiállítási műcsarnok külső díszítése egyszerre volt klasszikus hatású és újszerű, hiszen akkoriban még nem volt elterjedve az élénk színekben ragyogó épületkerámia használata. Az épületen keverednek a nagy művészettörténeti korszakok motívumai. Ilyen például az allegorikus görög vagy egyiptomi nőalak, a perzsa szárnyas oroszlánok vagy a közöttük elhelyezett Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo.

Zsolnay szökőkút: A Rózsakert szökőkútja a Zsolnay-mintakönyvben található eredeti rajzok felhasználásával készült több, a ház építésének idején készült elem formavilágának, az épületen megjelenő mintakincsnek az ötvözésével. A szökőkút mázolásban, színezésben és felületeiben az épületen található eredeti mázaknak a színét és karakterét jeleníti meg.

Zsolnay kamarakiállítás: Virág Judit és Törő István mintegy 300 válogatott Zsolnay kerámiából álló gyűjteménye 25 év alatt jött létre és a világ három legfontosabb magángyűjteményének egyike. Az általuk kölcsönzött, a Millennium Házában látható kamarakiállítás anyagát a kávéház belsőépítészei válogatták Törő István tanácsainak figyelembevételével. Valamennyi kerámia a gyár aranykorából származik, néhány kivételtől eltekintve a tárgyak az eozinmáz gazdag színeiben pompáznak. A kiállítás áttekinti a gyár forma- és színvilágának teljes vertikumát. A tárgyak értékét nemcsak a vizuális erejük, hanem a ritkaságuk is meghatározza.

Millennium Kávéház díszítő elemei: A Zsolnay porcelánok és az egzotikus állatos kerámiaszobrok szecessziós hangulatot ébresztenek a látogatókban. A bárpultot a Zsolnay-gyár pirogránit csempéi ékesítik.

Millennium KávéházSzerkesztés

A kávéház dizájnját Kiss Miklós, magyar designer tervezte meg. A kiindulópont a mélyzöld szín volt, eköré alakított mindent. A dekorációnál fontos szempont volt a tárgyak (nippek, porcelán tányérok és vázák) felnagyítása.

Jelenleg kávéházként üzemel, de tavasztól már éttermi szolgáltatásait is igénybe lehet venni, valamint a teraszrész is megnyílik.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés