Főmenü megnyitása

Omer pasa eredeti nevén Mihajlo Latas (Plaški, 1806. november 24.Konstantinápoly, 1871. április 18.) krajinai szerb születésű török tábornok.

Omer pasa (Mihajlo Latas)
Omer Pacha.jpg
Született 1806. november 24.
Plaški,
Meghalt 1871. április 18. (64 évesen)
Konstantinápoly
Állampolgársága oszmán
Nemzetisége szerb/horvát
Rendfokozata tábornok
Csatái Second Egyptian-Ottoman War
Kitüntetései Order of Saint Stanislaus, 1st class
A Wikimédia Commons tartalmaz Omer pasa (Mihajlo Latas) témájú médiaállományokat.

A horvát határőrvidéken született, apja az ogulini kerületben volt kezelő tiszt. Hadapródként lépett be az ogulini határezredbe, de mivel apját elmozdították, 1828-ban megszökött és Vidinben Husszein pasa szolgálatába állt. Áttért a muszlim hitre, és a pasa gyermekeinek nevelője lett.

1834-ben a pasa ajánlásával Konstantinápolyba ment, és írnokként a hadügyminisztériumban kapott állást. Nemsokára a későbbi I. Abdul-Medzsid szultán tanítója lett és egyidejűleg kapitányi rangot kapott. Fokozatosan emelkedve a ranglétrán, 1839-ben ezredesi rangban átvette az Ibrahim egyiptomi pasa ellen Szíriába rendelt hadtest vezetését, mellyel sokkal erősebb ellenfelét megverte. 1842-ben a libanoni kerület katonai kormányzója lett, de a keresztények ismételt panaszai nyomán kénytelen volt lemondani. 1843-ban Resid pasa főparancsnoksága alatt részt vett a Dsuleka albán lázadó ellen viselt harcban, akit el is fogott. 1846-ban a felkelő kurdok ellen harcolt, akiket újból leigázott.

Amikor 1848-ban az al-dunai tartományokban zavargások törtek ki, az oroszok társaságában megszállta azokat s mint katonai kormányzó 1850 áprilisáig Bukarestben maradt; ezután Boszniában nyomta el a felkelést. 1853-ban mint pasa kezdte meg a háborút az oroszok ellen, akiket Duna mellett, Olteniţánál november 4-én legyőzött. 1854-ben felszabadította Szilisztrát s bevonult Bukarestbe. Ezután 30 000 törökkel a Krímbe indult, ahol részt vett Szevasztopol ostromában és 1855-ben egy török sereg élén Batumba vitorlázott, hogy Kars erődjét felszabadítsa; de megérkeztekor a vár már elbukott. Ezt követően Bagdad kormányzója lett, de 1859-ben hivatali visszaélései miatt kegyvesztett lett és Kursputba száműzték.

1861-ben visszahívták Konstantinápolyba és Hercegovinába küldték fővezérként, ahol 1862-ben véresen elnyomta a felkelést. 1864-ben tábornaggyá nevezték ki és a III. hadtest élére Monastirba(ma Bitola, Macedónia) küldték. 1867-ben Krétán harcolt, ahol azonban kegyetlenséggel sem tudta a fölkelést elfojtani. 1867 őszén Konstantinápolyba visszakerült és a szerdár-ekrem (generalissimus) címet kapta. 1868-ban rövid ideig mint hadügyminiszter működött.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés