Országos Iparegyesület

Az Országos Iparegyesület (korabeli helyesírással országos iparegyesület) 1867-ben alakult meg, a hazai ipar fejlődésének és versenyképességének előmozdítása érdekében. Tevékenységét egészen a második világháború végéig folytatta.

Országos Iparegyesület
Az Országos Iparegyesület igazgatósága, elnökök, alelnökök, jogász, pénztáros. Vasárnapi Ujság, 1893
Az Országos Iparegyesület igazgatósága, elnökök, alelnökök, jogász, pénztáros. Vasárnapi Ujság, 1893
Típusszakmai szervezet
JogelődMagyar Iparegylet (1842–)
Alapítva1867
Megszűnt1945
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Iparegyesület témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Az 1840-es évek során a régi iparegylet igazgatósága eleinte szinte kizárólag iparbarátokból (az akkori kifejezés szerint "lateinerek"-ből) állott és csak kevés céhmester vett részt a tevékenységében. Egyesek a történetét egyenesen 1842-ig, az első iparkiállításig vezetik vissza.[1]

1867-ben megalakult a szűkebb értelemben vett Országos Iparegylet, amelynek az igazgatóságában már kiváló iparosok is helyet foglaltak, akik nemcsak saját iparuk fejlesztése, hanem az egyesületi érdekek emelése által is kitüntették magukat. Ezek mellett és pedig a házi-, a kézmű-, a mű- és gyáripart képviselő iparosok mellett, helyet foglal a közgazdasági élet számos más ágainak hivatott képviselője, a volt kereskedelmi államtitkár, a bányaipar, a tengeri hajózás, a közlekedés és a hitelügy képviselői, főrendiházi tagok, országgyűlési képviselők, városatyák stb.

Tevékenysége sokrétű volt: bel- és külföldi kiállítások rendezése, illetve a magyar ipar reprezentálása mások által szervezett kiállításokon, az iparosképzés színvonalának javítása, valamint a vállalkozások számára támogatások szerzése volt. Az Iparegyesület segítette a magyar iparral kapcsolatos jogalkotást is.

A Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) 1902-es megalakulása után a középipar érdekképviseleti szerve lett.

A már a 19–20. századok fordulója óta formálódó, de csak 1906-ban, a magyar ipar hathatósabb védelme és előmozdítása céljából megalakult Országos Iparpártoló Szövetség[2][3] 1909 szeptember 1-től az Országos Iparegyesület önálló osztályaként működött.[4]

Történetét 1912-ben Gelléri Mór dolgozta fel, Hetven év a magyar ipar történetéből című könyvében.

1893 évi jubileumi közgyűlés szerkesztés

Vezetői az egyesület 50 éves fennállásakor
 
Az Országos Iparegyesület igazgatósága 1893-ban: Ádler Károly, Burchard-Bélaváry Konrád, Busbach Péter, Eisele József. Eöry-Farkas Kálmán, Fischer Ignácz, Forgó István, Ghyczy Béla, Havas Sándor, Herz Zsigmond, Hüttl Tivadar, Jungfer Gyula, Kanczer Kálmán, Ifj. Kölber Fülöp, Krámer Samu, Krausz Lajos.
 
Az Országos Iparegyesület igazgatósága 1893-ban: báró Lipthay Béla, Lederer Sándor, Lingl Károly, Matlekovics Sándor, Palóczy Antal, Pucher József, Ráth Károly, Rausch Ferenc, Saxlehner Árpád, Topits Alajos József, Törley József, Thék Endre, Török György, Ungár Ignác, Walser Jakab, Weisz Berthold.

Első elnöke Eötvös József volt. 1880-tól utóda gróf Zichy Jenő volt. Őt Matlekovits Sándor, majd Tolnay Kornél követte. Alelnökök: Falk Zsigmond lovag és gömöri Szontágh Pál, Mudrony Soma, az Országos Iparegyesület igazgatója, 1867-től az Iparegyesület kötelékében állt. Gelléri Mór, aligazgató; Sámuel Ferenc eleinte mint fogalmazó, egy ideig mint helyettes titkár, később mint az Iparegyesület pénztárnoka és ügyésze volt.

Igazgatósági tagok szerkesztés

Időszaki kiadványai szerkesztés

  • Anyagi érdekeink (1870 - 1879)
  • Magyar Ipar (1880 - 1944)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Megyeri Helga: „várakozást mult, reményt haladott” Az első magyar iparmű kiállítás (61-80. o.), KÚT az ELTE BTK TörténelemtudományiDoktori Iskola kiadványa XIV. évfolyam 1. szám - 2015.
  2. Az iparosokhoz, kereskedőkhöz és a fogyasztó közönséghez! Budapesten. 1901. szept. 14-én a »Magyar Iparpártoló Szövetség“ előkészítő bizottsága. Pécsi Napló 10. évfolyam 218. szám, 1901. szeptember 21. (arcanum)
  3. Iparpártolás és önálló vámterület, Honi Ipar 9. évfolyam 9. szám, 1908. május 1. (arcanum)
  4. Az Országos Iparpártoló Szövetség, Budapesti Hírlap 29. évfolyam 224. szám, 1909. szeptember 22. (arcanum)
  5. Adler Károly (Magyar Életrajzi Lexikon)
  6. Eisele József (Magyar Életrajzi Lexikon)
  7. Fischer Ignác (Magyar Életrajzi Lexikon)
  8. Királdi HERZ Zsigmond
  9. Krámer Sámuel (Magyar Életrajzi Lexikon)
  10. Lingel Károly
  11. Rausch Ferenc portréja
  12. Walser Jakab

Források szerkesztés

  • Gelléri Mór: Az Országos Iparegyesület igazgatósága (arcképekkel: Erdélyi M. fényképei után.) Vasárnapi Ujság 40. évfolyam, 26. szám, 1893. június 25.
  • Gelléri Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből - Az Országos Iparegyesület működése, 1842-1912, Országos Iparegyesület - 1912
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 246–247. o. ISBN 963-05-6411-4