Osl nembeli I. Herbord

Osl nembeli I. Herbord (fl. 1230-1270) comes, baranyai ispán, főlovász és főétekfogó mester, az Osl nemzetség sarja.

ÉleteSzerkesztés

Apja, I. Osl ispán (comes) volt, aki Szent Mihály arkangyal tiszteletére alapított templomot és monostort prémontrei szerzetesekkel. Osl fia I. Herbord gyermekkora óta a király szolgálatában állt, és a királyi udvarban nevelkedett, játszótársa volt Bélának. IV. Béla magyar király uralkodása alatt, az Oroszországba indított hadjárat alkalmával, ahogy a király mondta: "...a Galicziába vezető nagy kapunál (hegyszoros), mely magyar kapunak neveztetik, a magunk és főuraink szeme láttára dicséretesen harczolt"; ugyanakkor a Dnyeszter folyó mellett szintén férfiasan megállott az ütközetben. Visszatérvén pedig az anyaországba (in corpus Ungarie) gyakran végzett követségeket az országon kívül. 1241-ben, a tatárjárás alatt, birtokait és rokonait otthagyván követte IV. Bélát a tengerparti Klissza várába. Ott az újszülött István herceget, (a későbbi V. István magyar királyt) őrizte, védelmezte a tatároktól. A tatárjárás után visszatért birtokaira, azonban 1242-ben II. Frigyes osztrák herceg támadtást indított a magyar király ellen, és I. Herbord comes hadat vezetett ellene.[1] Ahogy az egyik oklevélben a király kijelentette: "...tisztességgel szolgált minket... Kőszeg vára alatt, melynek erősségét kedves emberei és hívei ajánlásra méltó csatával győztesen bevette, miközben övéiből tízen halálos sebet kaptak; az ő diadalmas ostromuknak köszönhető, hogy ezt a várat visszaadta nekünk az égi hatalom...".[2] Herbord comest érdemeiért IV. Béla azzal jutalmazta meg, hogy neki adományozta a Zala vármegyei Dráván túli Haszna nevű birtokot.

LeszármazottjaiSzerkesztés

Felesége neve ismeretlen. Gyermekei között, csak kettőről maradt említés:

  • Katalin, aki Csák nembeli János felesége lett.
  • II. Herbord (fl. 1280-1321) comes, aki tovább vitte a családot és leszármazottjai még éltek a 15. század végén (II. Herbord fia, István fia, János fia, Ferenc fia, Herbortyai Osl János volt). Az utolsó fiú ági leszármazottja, Herbortyai Osl fia János (fl. 1401-1453) volt, aki feleségül vette alsólendvai Bánffy Katalin (fl. 1403-1453) kisasszonyt, alsólendvai Bánffy Zsigmond és Salomvári Beátka lányát, Hahót nembeli Lendvai Miklós dédunokáját.[3] Ennek a Jánosnak és Bánffy Katalinnak lánya, Herbortyai Osl Borbála, aki az utolsó tagja volt I. Herbord ágának, és aki egyben a csébi Pogány család sarjából való csébi Pogány Imrének (fl. 1455-1474) a felesége volt.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. MNL.DF.86766.1248-05-01
  2. Kőszeg, Ahol megtorpant Szulejmán. [2008. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  3. genealogy.eu Osl family. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  4. Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 46. o.