Wikipédia

Oxford–AstraZeneca-Covid19-vakcina

koronavírus elleni védőoltás

Az Oxford–AstraZeneca-Covid19-vakcina, kódneve AZD1222,[1] későbbi nevén Vaxzevria,[2][3] az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett COVID-19 vakcina intramuszkuláris injekcióval, vektorként a módosított csimpánz adenovírus, a ChAdOx1 alkalmazásával.[4][5][6][7][8] Egy adagolási rend 90%-os hatékonyságot mutatott, amikor egy fél adagot egy teljes adag követett legalább egy hónap elteltével, vegyes vizsgálatok alapján, 55 évesnél idősebb résztvevők nélkül.[9] Egy másik adagolási rend 62%-os hatékonyságot mutatott, ha két teljes dózist adtak be egymástól legalább egy hónappal.

Egy fiola Oxford–AstraZeneca vakcina

A kutatást az Oxfordi Egyetem Jenner Institute-ja és az Oxford Vaccine Groupja végzi az olasz Pomeziában található Advent Srl gyártóval, amely az első adag COVID-19 vakcinát állította elő, klinikai tesztelésre.[10] A csapatot Sarah Gilbert, Adrian Hill, Andrew Pollard, Teresa Lambe, Sandy Douglas és Catherine Green vezeti.[11]

2020. december 30-án az oltást először jóváhagyták[12] az Egyesült Királyság oltási programjában,[13] és az első, kísérleten kívüli oltást 2021. január 4-én adták be.[14] Az oltást azóta, világszerte több gyógyszerügynökség hagyta jóvá, például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az ausztrál Terápiás Termékigazgatóság (TGA), és Sürgősségi Felhasználási Listára (EUL) engedélyezte az Egészségügyi Világszervezet.[15]

2021. március 30-án a svéd gyógyszerügyi hatóság, a Läkemedelsverket,[16] bejelentette, hogy az EMA előzetes jóváhagyását követően Vaxzevriára változtatja az oltóanyag nevét,[2][3] egyben hangsúlyozta, hogy csak a vakcina neve változik meg, összetétele nem.[17]

Vakcinaplatform szerkesztés

Az AZD1222 vakcina egy replikációhiányos emberszabású majom adenovírus vektor, amely a SARS-CoV-2 tüskefehérje teljes hosszúságú kodonoptimalizált kódoló szekvenciáját tartalmazza egy szöveti plazminogén aktivátor (tPA) vezérszekvenciával együtt.[18][19]

Az adenovírust replikációhiányosnak nevezik, mivel néhány alapvető génjét törölték és helyettesítették a tüskét kódoló génnel. Az oltást követően az adenovírus vektor bejut a sejtekbe, felszabadítja génjeit, azok a sejt magjába szállítódnak, majd a sejt gépezete végzi az átírást az mRNS-ben és a transzlációt a fehérjékben.

Érdekes a tüskefehérje, egy olyan külső fehérje, amely lehetővé teszi a SARS típusú koronavírus bejutását a sejtekbe az ACE2 enzimatikus doménjén keresztül.[20] Az oltás után történő előállítása arra ösztönzi az immunrendszert, hogy antitestek és T-sejtek révén megtámadja a koronavírust, ha később megfertőzi a testet.[9]

Történelem szerkesztés

2020-as fejlesztés szerkesztés

2020 februárjában a Jenner Intézet együttműködést kötött az olasz Advent Srl céggel az első adag vakcinajelölt előállítására a klinikai vizsgálatokhoz.[21]

2020 márciusában[22][23] miután a Gates Alapítvány sürgette az Oxfordi Egyetemet, hogy találjon nagyvállalati partnert a COVID-19 vakcina forgalomba hozatalához, az egyetem elállt korábbi ígéretétől, miszerint felajánlja a jogokat bármely gyógyszergyártónak.[24] Az Egyesült Királyság kormánya arra ösztönözte az Oxfordi Egyetemet, hogy az amerikai Merck & Co. helyett az AstraZenecával működjön együtt. Állítólag az oxfordi emberek aggódtak amiatt, hogy a vakcinát nem terjesztik világszerte. A kormányminisztereknek aggályaik voltak azzal kapcsolatban is, hogy a Wall Street Journal névtelen forrásai alapján az Egyesült Államokban gyártott vakcina nem lesz elérhető az Egyesült Királyságban. Ebben szerepet játszhattak az oxfordi és a spin-out cégek pénzügyi szempontjai.[25][26]

2020 júniusában az Egyesült Államok Nemzeti Allergiai és Fertőző Betegség Intézete (NIAID) megerősítette, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett potenciális vakcinák tesztelésének harmadik szakasza 2020 júliusában kezdődik.[27]

Klinikai vizsgálatok szerkesztés

2020 júliusában az AstraZeneca együttműködött az IQVIA-val az amerikai klinikai vizsgálatok felgyorsítása érdekében.[28]

2020. augusztus 31-én az AstraZeneca bejelentette, hogy megkezdte a felnőttek beiratkozását egy amerikai finanszírozású, 30 000 alanyból álló késői stádiumú tanulmányba.[29]

2020. szeptember 8-án az AstraZeneca bejelentette a vakcinakísérlet globális leállítását, miközben az Egyesült Királyság egyik résztvevőjének esetleges mellékhatásait vizsgálták.[30][31][32] Szeptember 13-án az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem folytatta a klinikai vizsgálatokat az Egyesült Királyságban, miután a szabályozók úgy ítélték meg, hogy ez biztonságos.[33] Az AstraZenecát az oltásbiztonság miatt kritizálták, miután a szakértők aggodalommal vették észre, hogy a társaság megtagadta a súlyos idegrendszeri megbetegedések részleteinek közlését két résztvevőnél, akik Nagy-Britanniában kapták a kísérleti oltást.[34] Miközben a vizsgálat az Egyesült Királyságban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Japánban[35] és Indiában folytatódott, az Egyesült Államokban 2020. október 23-ig szünetelt, míg az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) kivizsgált egy beteget, amely kiváltotta a klinikai visszatartást, az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériumának (HHS) titkára, Alex Azar szerint[36]

2020. október 15-én Dr. João Pedro R. Feitosa, a brazil Rio de Janeiróból származó 28 éves orvos, aki az AZD1222 klinikai vizsgálatában a tesztoltás helyett placebót kapott, meghalt COVID-19 szövődményei miatt.[37][38][39] A brazil egészségügyi hatóság az Anvisa bejelentette, hogy a vizsgálat Brazíliában folytatódik.[40]

A III. Fázisú vizsgálat eredményei szerkesztés

2020. november 23-án az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közölte a vakcina folyamatban lévő, III. Fázisú kísérleteinek időközi eredményeit.[9][41] Némi kritika érte a jelentésben alkalmazott módszereket, amelyek különböző dózisban kapott tesztalanyok különböző csoportjainak 62%-os és 90%-os eredményeit keverték, hogy egyesítve 70%-os értéket kapjanak.[42][43][44] Az AstraZeneca közölte, hogy egy további, több országot érintő vizsgálatot hajt végre az alacsonyabb dózis alkalmazásával, ami 90%-os állításhoz vezetett.[45]

A 2020. december 8-i négy folyamatban lévő III. Fázisú vizsgálat időközi eredményeinek teljes közzététele pontosította ezeket a jelentéseket.[46] Abban a csoportban, amelyik az aktív vakcina első dózisát több mint 21 nappal korábban kapta, nem volt kórházi ápolás vagy súlyos betegség, ellentétben a placebót kapottakkal. A vizsgálatok során az aktív és a kontrollcsoport között a súlyos mellékhatások kiegyensúlyozottak voltak, vagyis az aktív vakcinának nem voltak biztonsági aggályai. A reversz myelitis esetét 14 nappal az emlékeztető oltás után jelentették, amely valószínűleg összefügg az oltással, és egy független neurológiai bizottság úgy vélte, hogy a legvalószínűbb diagnózis egy idiopátiás, rövid szegmensű, gerincvelő demyelinizáció. A transzverz myelitis másik két esetét, az egyiket a vakcinacsoportban, a másikat a kontrollcsoportban, függetlennek tartották az oltástól.

Egy rákövetkező elemzés, amelyet február 19-én tettek közzé, az első adag után 22 nappal 76%-os hatékonyságot mutatott, és 81,3%-ra növekedést, amikor a második adagot az első után legalább 12 héttel adják be.[47]

2021-es fejlődés szerkesztés

2021 februárjában az Oxford–AstraZeneca jelezte, hogy az oltóanyagot a koronavírus új variánsainak[48] azzal a várakozással, hogy a módosított vakcina „néhány hónap múlva” elérhető lesz „emlékeztető döfés” formájában.[49] Kiemelt aggodalomra ad okot, hogy az E484K mutáció befolyásolhatja-e az immunválaszt és esetleg a vakcina jelenlegi hatékonyságát.[50] Az E484K mutáció a dél-afrikai (B.1.351) és a brazil (B.1.1.28) variánsokban van jelen, kis számú esetben a mutáció az eredeti SARS-CoV-2 vírus és az UK/Kent (B.1.1.7) variáns által okozott fertőzésekben is kimutatható.

Skót tanulmány szerkesztés

Skócia egyetemei tanulmányt készítettek a Pfizer–BioNTech és Oxford–AstraZeneca COVID-19 vakcinák első adagjának hatékonyságáról Skóciában a kórházi felvételek ellen, 5,4 millió emberen végzett országos prospektív kohorsz tanulmány alapján. 2020. december 8. és 2021. február 15. között 1 137 775 beteget oltottak be a vizsgálatban, ebből 490 000-et Oxford–AstraZeneca oltással. Az Oxford–AstraZeneca vakcina első dózisa 94% -os oltóhatással társult a COVID-19-hez kapcsolódó kórházi kezelésnél az oltást követő 28–34 napon. Mindkét vakcina kombinált eredményei olyan vakcinahatást mutattak a COVID-19-hez kapcsolódó kórházi kezelés megelőzésében, amely összehasonlítható volt, amikor az elemzést a ≥80 évesekre korlátozták (81%). A 65 év feletti betegek többségének Oxford–AstraZeneca oltást adták be. 2021. február 22-én a tanulmányt még nem értékelték szakértőkkel.[51][52]

Jóváhagyások szerkesztés

2020. november 27-én az Egyesült Királyság kormánya felkérte a Gyógyszer- és Egészségügyi Termékeket Szabályozó Ügynökséget, hogy értékelje az AZD1222 oltást ideiglenes szállítás céljából,[53] és 2020. december 30-án engedélyezték a használatát második oltásként, amely belépett az országos bevezetésre.[54]

2021. január 4-én a 82 éves Brian Pinker lett az első olyan személy, aki a klinikai vizsgálatokon kívül megkapta az Oxford–AstraZeneca COVID-19 oltást.[14]

Az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) 2021. január 12-én érkezett kérelem a vakcina feltételes forgalomba hozatali engedélyének (CMA) benyújtására. Sajtóközlemény szerint az ügynökség január 29-ig kiadhat erről egy ajánlást, majd az Európai Bizottság napokon belül döntést hoz a CMA-ról.[55] A magyar szabályozó hatóság egyoldalúan jóváhagyta az oltást, ahelyett, hogy megvárta volna az EMA jóváhagyását.[56]

2021. január 29-én az EMA javasolta az AZD1222 feltételes forgalomba hozatali engedélyének kiadását 18 éves és idősebb emberek számára [57] és az ajánlást az Európai Bizottság ugyanazon a napon elfogadta. [58]

2021. január 30-án a vietnami egészségügyi minisztérium jóváhagyta az AstraZeneca vakcinát a hazai oltásra, amelyet elsőként engedélyeztek Vietnamban.[59]

A vakcinát szintén jóváhagyták Argentína,[60] Banglades,[61] Brazília,[62] a Dominikai Köztársaság,[63] El Salvador,[64] India,[65][66] Malajzia,[67] Mexikó,[68] Nepál,[69] Pakisztán,[70] a Fülöp-szigetek,[71] Srí Lanka,[72] és Tajvan[73] szabályozó hatóságai a saját országukban történő sürgősségi felhasználásra.

2021. február 7-én felfüggesztették a vakcina bevezetését Dél-Afrikában. A Witwatersrandi Egyetem kutatói a szakértők közötti előzetes elemzésben azt mondták, hogy az AstraZeneca oltás minimális védelmet nyújtott a fiatalok enyhe vagy közepesen súlyos fertőzései ellen.[74][75] A BBC 2021. február 8-án arról számolt be, hogy Katherine O'Brien, az Egészségügyi Világszervezet immunizálási igazgatója jelezte, hogy úgy érzi, hogy „valóban hihető”, hogy az AstraZeneca vakcina „érdemi hatást gyakorolhat” a dél-afrikai változatra, különösen a súlyos megbetegedés és halál megelőzésében.[76] Ugyanez a jelentés, jelezte Anglia tisztifőorvos helyettese Jonathan Van-Tam is, hogy a (Witwatersrand) tanulmány nem változtatta meg azon véleményét, miszerint az AstraZeneca vakcina „meglehetősen valószínű” hatással lenne a dél-afrikai változat súlyos betegségére.

2021. február 10-én Dél-Korea megadta az első jóváhagyását a COVID-19 vakcinának az AstraZeneca számára, lehetővé téve a kétlövéses kezelés alkalmazását minden felnőtt számára, ideértve az időseket is. A jóváhagyás figyelmeztetéssel járt, ugyanakkor, ez a megfontolás szükséges, amikor a vakcinát 65 évesnél idősebb személyeknél alkalmazzák, a korlátozott adatok miatt, ami a klinikai és demográfiai vizsgálatokból származik.[77][78]

2021. február 10-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ideiglenes útmutatást adott ki, és minden felnőtt számára ajánlotta az AstraZeneca oltást. Stratégiai szakértői tanácsadó csoportja szintén fontolóra vette a felhasználást, ha változatok voltak jelen, és arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges nem ajánlani.[79]

2021. február 16-án az ausztrál Terápiás Áruk Igazgatása (TGA) ideiglenes jóváhagyást adott az AstraZeneca COVID-19 vakcinára.

2021. február 26-án a Health Canada engedélyezte az oltást az általános szerződési feltételekkel.[80]

Incidensek szerkesztés

Ausztria felfüggesztette a vakcina egy részének használatát, miután két ember vérrög okozta szövődményeket szenvedett az oltás után, ami egyiküknél halált eredményezett.[81] Összesen négy vérrög-esetet azonosítottak ugyanarra az egymillió adagra. 2021. március 11-én bejelentették, hogy Dánia és Norvégia az alvadékkal kapcsolatos aggályok miatt ideiglenesen felfüggeszti az AstraZeneca vakcina alkalmazását.[82] Ugyanezen a napon az Olasz Gyógyszerügynökség felfüggesztette a vakcina egy másik tételének forgalmazását az oltás után észlelt néhány súlyos mellékhatás kivizsgálása érdekében, megjegyezve, hogy az oltással még nem sikerült ok-okozati összefüggést megállapítani.[83] Nem sokkal később, 2021. március 12-én Románia és Bulgária is leállította az AstraZeneca vakcina alkalmazását.[84] Thaiföld is leállította az oltások használatát[85]

Az Európai Gyógyszerügynökség kijelentette, hogy jelenleg nincs arra utaló jel, hogy az oltás okozta volna ezeket az állapotokat, amelyek nem szerepelnek a vakcina mellékhatásaként.[81][86] A beoltott embereknél a tromboembóliás események száma nem magasabb, mint a lakosság körében. 2021. március 11-ig 30 tromboembóliás eseményt jelentettek az Európai Gazdasági Térségben az AstraZeneca oltással oltott csaknem 5 millió ember között.

Termelés és ellátás szerkesztés

A vakcina stabil hűtőszekrény-hőmérsékleten és a költségek körülbelül US$3 US$4 adagonként.[87] December 17-én, egy tweet a belga költségvetési államtitkár által, feltárta, hogy az Európai Unió 1.78€-t (US $2.16-t) fizetne adagonként.[88]

 
Oxford–AstraZeneca-Covid19-vakcina

Az AstraZeneca üzemeltetési és informatikai alelnöke, Pam Cheng szerint a társaságnak 200 millió adag körül lenne készen világszerte 2020 végéig, és a kapacitás 100 milliótól havi 200 millió adagig lenne, amint felgyorsult a termelés.[42]

2020 júniusában, tovább a 100 millió dózis áll az Egyesült Királyság NHS rendelkezésére oltási programjukhoz,[89] AstraZeneca és az Emergent BioSolutions 87 millió dolláros megállapodást írt alá, hogy foglalkozik a vakcina adagjának gyártásával, kifejezetten az amerikai piac számára. Az üzlet része volt a Trump-adminisztráció Warp Speed Operációjának, amelynek célja a célzott vakcinák gyártásának fejlesztése és gyors skálázása 2020 vége előtt.[90] A Catalent felelős a befejezésért és a csomagolásért.[91] A gyártási munka nagy részét az Egyesült Királyságban végzik.

2020. június 4-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) COVAX (COVID-19 Vaccines Global Access) létesítménye kezdeti 300 millió dózist vett a cégtől az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.[92] Ezenkívül az AstraZeneca és az Indiai Szérumintézet licencszerződést kötött 1 milliárd adag Oxford egyetemi vakcina szállítására vonatkozóan, közepes és alacsony jövedelmű országokban, köztük Indiában.[93][94]

2020. szeptember 29-én a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatása lehetővé tette a COVAX számára további 100 millió COVID-19 vakcina-dózis biztosítását vagy az AstraZeneca-tól, vagy a Novavax-tól, 3 USD/adag áron.

2020. június 13-án az AstraZeneca szerződést írt alá az Inclusive Vaccines Alliance-nal, egy Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia által létrehozott csoporttal, legfeljebb 400 millió adagra az Európai Unió valamennyi tagállamának.[95][96][97] Az Európai Bizottság azonban beavatkozott az ügylet formalizálásának megakadályozására. Az egész EU nevében átvette a tárgyalásokat, és augusztus végén aláírta az egyezményt.[98]

2020 augusztusában az AstraZeneca vállalta, hogy 300 millió adagot juttat az USA-ba, 1,2 milliárd dollárért, ami adagonként 4 USD költséget jelent. Az AstraZeneca szóvivője szerint a finanszírozás fedezi a fejlesztést és a klinikai vizsgálatokat is.[99] Technológiai transzfer megállapodást kötött a mexikói és az argentin kormányokkal is, és megállapodott abban, hogy legalább 400 millió adagot állít elő Latin-Amerikában. A hatóanyagokat Argentínában állítanák elő, és Mexikóba küldenék, hogy ezeket befejezzék terjesztésre.[100]

2020 szeptemberében az AstraZeneca megállapodott abban, hogy biztosít 20 millió adagot Kanadának.[101][102]

2020 októberében Svájc megállapodást írt alá az AstraZenecával 5.3 millió adag előrendeléséről.[103][104]

2020. november 5-én háromoldalú megállapodást írtak alá a bangladesi kormány, az Indiai Szérumintézet és a bangladesi Beximco Pharma. A megállapodás értelmében Banglades 30 millió adag Oxford–AstraZeneca vakcinát rendelt a Szérumból a Beximco-n keresztül, szúrásonként 4 dollárért.[105]

2020 novemberében Thaiföld 26 millió adag vakcinát rendelt az AstraZeneca-tól.[106] 13 millió emberre terjedne ki,[107] ami lakosság körülbelül 20%-a, az első tétel várhatóan május végén kerül leszállításra.[108][109][110] A közegészségügyi miniszter jelezte, hogy a fizetett ár adagonként 5 USD volt;[111] AstraZeneca (Thaiföld) 2021 januárjában egy vita után kifejtette, hogy az egyes országok által fizetett ár a termelési költségektől és az ellátási lánc különbségeitől függ, ideértve a gyártási kapacitást, a munkaerő- és az alapanyagköltségeket is.[112] 2021 januárjában a thaiföldi kabinet további tárgyalásokat hagyott jóvá további 35 millió adag megrendeléséről[113] és a thaiföldi FDA 1évre jóváhagyta az oltást sürgősségi felhasználásra.[114][115] A Vajiralongkorn tulajdonában lévő Siam Bioscience vállalat technológiai transzfert kap[116] és akár évi 200 millió adag gyártási kapacitással rendelkezik az ASEAN-ba irányuló exportra.[117]

Szintén novemberben a Fülöp-szigetek megállapodott a 2.6 millió adag vásárlásában,[118] állítólag 700 millió ₱ körüli értékű (kb. 5,6 USD / adag).[119]

2020 decemberében Dél-Korea szerződést írt alá az AstraZenecával, 20 millió vakcina biztosításáról, amely állítólag egyenértékű a Thaiföld és a Fülöp-szigetek által aláírt vakcinákkal,[120] az első szállítás várhatóan 2021 januárjában várható. 2021 januárjában továbbra is a Dél-Koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Ügynökség vizsgálja felül.[121][122] Az AstraZeneca megállapodást írt alá a dél-koreai SK Bioscience céggel oltóanyagainak gyártásáról. Az együttműködés megköveteli az SK leányvállalatától az AZD1222 gyártását a helyi és a globális piacok számára.[123]

2021. január 7-én a dél-afrikai kormány bejelentette, hogy biztosítottak egy kezdeti 1 millió adagot az Indiai Szérumintézettől, amelyet februárban újabb 500 000 adag követ.[124]

Mianmar szerződést írt alá az Indiai Szérum Intézettel a 30 millió adag vakcina biztosítása érdekében 2020 decemberében. Mianmar 15 millió ember beoltására elég dózist fog kapni 2021 februárjától.[125]

2021. január 22-én az AstraZeneca bejelentette, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió jóváhagyja az AstraZeneca COVID-19 vakcinát, a kezdeti készlet a vártnál alacsonyabb lesz a belga Novasep gyártási problémái miatt. A korábban jósolt 80 millió adagból csak 31 milliót fognak kiszállítani az Európai Unióba 2021 márciusáig.[126] Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot , a La Repubblica olasz újságnak adott interjújában elmondta, hogy az Európai Unióban az adagok szállítási ütemezése két hónappal elmaradt a menetrendtől. Megemlítette a sejttenyészetek alacsony hozamát egy nagyszabású európai helyszínen.[127] A The Guardian folyóiratban közzétett elemzés a bioreaktorok nyilvánvalóan alacsony hozamát is azonosította a belga üzemben, és rámutatott a folyamat ezen formájának felállításának nehézségeire, gyakran változó hozamokkal.[128] Ennek eredményeként az Európai Unió kiviteli ellenőrzéseket vezetett be a vakcinadózisok tekintetében; vita robbant ki arról, hogy az adagokat elterelik-e az Egyesült Királyságba, és nem zavarják-e az észak-írországi szállításokat.[129]

2021. február 24-én a vakcina szállítása Accrába, (Ghana) a COVAX-on keresztül Afrika első országaként kapta meg a vakcinákat a kezdeményezés révén. [130]

Források szerkesztés

  1. ↑ AstraZeneca COVID-19 Vaccine (AZD1222). AstraZeneca, 2021. január 27.
  2. ↑ a b Vaxzevria (previously COVID-19 Vaccine AstraZeneca) EMA 26/03/2021 https://www.ema.europa.eu/en/medicines/human/EPAR/vaxzevria-previously-covid-19-vaccine-astrazeneca
  3. ↑ a b AstraZeneca vaccine renamed 'Vaxzevria' (angol nyelven). The Brussels Times, 2021. március 30. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  4. ↑ „The world's hopes for a coronavirus vaccine may run in these health care workers' veins”, CNN, 2020. július 27.. [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. augusztus 3.) 
  5. ↑ Investigating a Vaccine Against COVID-19. ClinicalTrials.gov. United States National Library of Medicine, 2020. május 26. [2020. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
  6. ↑ {{cite web |url=https://www.clinicaltrialsregister.eu/ctr-search/trial/2020-001228-32/GB.
  7. ↑ A Phase 2/3 study to determine the efficacy, safety and immunogenicity of the candidate Coronavirus Disease (COVID-19) vaccine ChAdOx1 nCoV-19, European Union, 21 April 2020, <https://www.astrazeneca.com/media-centre/press-releases/2020/astrazeneca-and-oxford-university-announce-landmark-agreement-for-covid-19-vaccine.html.>[halott link]
  8. ↑ (2020. május 26.) „A Phase III study to investigate a vaccine against COVID-19”. DOI:10.1186/ISRCTN89951424. ISRCTN89951424.  
  9. ↑ a b c AstraZeneca (23 November 2020). "AZD1222 vaccine met primary efficacy endpoint in preventing COVID-19". Sajtóközlemény.
  10. ↑ Oxford team to begin novel coronavirus vaccine research. University of Oxford, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
  11. ↑ COVID-19 Oxford Vaccine Trial. COVID-19 Oxford Vaccine Trial. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  12. ↑ Covid-19: Oxford-AstraZeneca coronavirus vaccine approved for use in UK. BBC News Online, 2020. december 30. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  13. ↑ (30 December 2020). "Second COVID-19 vaccine authorised by medicines regulator". Sajtóközlemény.
  14. ↑ a b Covid: Brian Pinker, 82, first to get Oxford-AstraZeneca vaccine. BBC News Online, 2021. január 4. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  15. ↑ Coronavirus disease (COVID-19): Vaccines. World Health Organization (WHO). (Hozzáférés: 2021. március 6.)
  16. ↑ Astra Zenecas vaccin byter namn till Vaxzevria | Läkemedelsverket / Swedish Medical Products Agency (svéd nyelven). www.lakemedelsverket.se. [2021. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  17. ↑ István, Bereznay: Átnevezték az AstraZeneca oltóanyagát (magyar nyelven). index.hu, 2021. március 30. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  18. ↑ (2020) „Severe acute respiratory syndrome-coronavirus-2 spike (S) protein based vaccine candidates: State of the art and future prospects”. Reviews in Medical Virology n/a (n/a), e2183. o. DOI:10.1002/rmv.2183. PMID 33594794.  
  19. ↑ "Native-like SARS-CoV-2 spike glycoprotein expressed by ChAdOx1 nCoV-19/AZD1222 vaccine", bioRxiv : The Preprint Server for Biology: 2021.01.15.426463, 2021, DOI 10.1101/2021.01.15.426463
  20. ↑ (2008. február 1.) „SARS coronavirus entry into host cells through a novel clathrin- and caveolae-independent endocytic pathway”. Cell Research 18 (2), 290–301. o. DOI:10.1038/cr.2008.15. PMID 18227861.  
  21. ↑ Oxford team to begin novel coronavirus vaccine research. University of Oxford. (Hozzáférés: 2021. január 2.)
  22. ↑ „Covid Vaccine Front-Runner Is Months Ahead of Her Competition”, Bloomberg Businessweek, 2020. július 15. 
  23. ↑ „Bill Gates, the Virus and the Quest to Vaccinate the World”, The New York Times, 2020. november 23. 
  24. ↑ They Pledged to Donate Rights to Their COVID Vaccine, Then Sold Them to Pharma. Kaiser Health News. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  25. ↑ Oxford Developed Covid Vaccine, Then Scholars Clashed Over Money. The Wall Street Journal, 2020. október 21.
  26. ↑ https://www.msn.com/en-us/news/world/oxford-developed-covid-vaccine-then-scholars-clashed-over-money/ar-BB1agoI3
  27. ↑ Final testing stage for potential coronavirus vaccine set to begin in July. The Hill, 2020. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  28. ↑ AZN, IQV Team Up To Accelerate COVID-19 Vaccine Work, RIGL's ITP Drug Repurposed, IMV On Watch. RTTNews. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
  29. ↑ Phase 3 Clinical Testing in the US of AstraZeneca COVID-19 Vaccine Candidate Begins. National Institutes of Health (NIH), 2020. augusztus 30. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  30. ↑ AstraZeneca Covid-19 vaccine study is put on hold. Stat, 2020. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
  31. ↑ AstraZeneca Covid-19 vaccine study is put on hold, 2020. szeptember 8.
  32. ↑ „AstraZeneca Pauses Vaccine Trial for Safety Review”, The New York Times, 2020. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.) 
  33. ↑ „AstraZeneca Covid-19 Vaccine Trials Resume in U.K.”, The Wall Street Journal, 2020. szeptember 13. (Hozzáférés: 2020. szeptember 13.) 
  34. ↑ „AstraZeneca, Under Fire for Vaccine Safety, Releases Trial Blueprints”, The New York Times, 2020. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.) 
  35. ↑ AstraZeneca resumes vaccine trial in talks with US. Japan Today, 2020. október 3.
  36. ↑ „U.S. health secretary says AstraZeneca trial in United States remains on hold: CNBC”, Reuters, 2020. szeptember 23. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.) 
  37. ↑ 'What's the deal?' Researchers in paused vaccine trial search for answers.. NBC News
  38. ↑ Volunteer in AstraZeneca Covid-19 vaccine trial dies in Brazil. NBC News
  39. ↑ Voluntário brasileiro que participava dos testes da vacina de Oxford e morreu com a Covid era médico e ex-aluno da UFRJ, Globo
  40. ↑ „AstraZeneca COVID-19 vaccine trial Brazil volunteer dies, trial to continue”, Reuters, 2020. október 22. (Hozzáférés: 2020. október 22.) 
  41. ↑ (23 November 2020). "Oxford University breakthrough on global COVID-19 vaccine". Sajtóközlemény.
  42. ↑ a b (2020. november 23.) „Why Oxford's positive COVID vaccine results are puzzling scientists”. Nature 588 (7836), 16–18. o. DOI:10.1038/d41586-020-03326-w. PMID 33230278.  
  43. ↑ „Oxford/AstraZeneca Covid vaccine 'dose error' explained”, BBC News, 2020. november 27. (Hozzáférés: 2020. november 27.) 
  44. ↑ „After Admitting Mistake, AstraZeneca Faces Difficult Questions About Its Vaccine”, The New York Times, 2020. november 25. (Hozzáférés: 2020. november 27.) 
  45. ↑ Oxford/AstraZeneca vaccine to undergo new global trial. The Guardian, 2020. november 26. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  46. ↑ (2021. január 1.) „Safety and efficacy of the ChAdOx1 nCoV-19 vaccine (AZD1222) against SARS-CoV-2: an interim analysis of four randomised controlled trials in Brazil, South Africa, and the UK”. Lancet 397 (10269), 99–111. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)32661-1. PMID 33306989.  
  47. ↑ (2021. február 1.) „Single-dose administration and the influence of the timing of the booster dose on immunogenicity and efficacy of ChAdOx1 nCoV-19 (AZD1222) vaccine: a pooled analysis of four randomised trials”. Lancet 397 (10277), 881–891. o. DOI:10.1016/S0140-6736(21)00432-3. PMID 33617777.  
  48. ↑ AstraZeneca races to adapt Covid vaccine as South Africa suspends rollout. CNBC, 2021. február 8. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
  49. ↑ „Covid: Are fears over Oxford-AstraZeneca jab justified?”, BBC, 2021. február 8. (Hozzáférés: 2021. február 9.) 
  50. ↑ (2021. február 1.) „Covid-19: The E484K mutation and the risks it poses”. BMJ 372, n359. o. DOI:10.1136/bmj.n359. PMID 33547053.  
  51. ↑ Covid-19: First doses of vaccines in Scotland led to a substantial fall in hospital admissions. the BMJ. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  52. ↑ scotland first vaccine data preprint. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  53. ↑ Government asks regulator to approve supply of Oxford/AstraZeneca vaccine. Government of the United Kingdom, 2020. október 27. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
  54. ↑ Oxford University/AstraZeneca vaccine authorised by UK medicines regulator. Government of the United Kingdom, 2020. december 30. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  55. ↑ „EMA receives application for conditional marketing authorisation of COVID-19 Vaccine AstraZeneca”, European Medicines Agency (EMA), 2021. január 12. (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  56. ↑ Everything You Need to Know About the Oxford-AstraZeneca Vaccine, 2021. január 23. [2021. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  57. ↑ "EMA recommends COVID-19 Vaccine AstraZeneca for authorisation in the EU". Sajtóközlemény.
  58. ↑ COVID-19 Vaccine AstraZeneca. Union Register of medicinal products. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  59. ↑ Nikkei staff writers: Coronavirus: Week of Jan. 24 to Jan. 30, Vietnam approves AstraZeneca vaccine. Nikkei Asia
  60. ↑ „Argentine regulator approves AstraZeneca/Oxford COVID-19 vaccine -AstraZeneca”, Reuters, 2020. december 30. 
  61. ↑ „Oxford University-Astrazeneca vaccine: Bangladesh okays it for emergency use”, The Daily Star, 2021. január 4. (Hozzáférés: 2021. január 7.) 
  62. ↑ Anvisa aprova uso emergencial das vacinas CoronaVac e AstraZeneca no Brasil (portugál nyelven). UOL, 2021. január 17. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  63. ↑ „La República Dominicana aprueba la vacuna de AstraZeneca contra la covid-19”, Agencia EFE, 2020. december 31. (spanyol nyelvű) 
  64. ↑ „El Salvador greenlights AstraZeneca, Oxford University COVID-19 vaccine”, Reuters, 2020. december 30. 
  65. ↑ „Govt's expert panel approves AstraZeneca/Oxford Covid-19 vaccine for emergency use”, Hindustan Times, 2021. január 1. 
  66. ↑ „India drug regulator approves AstraZeneca COVID vaccine, country's first – sources”, Reuters, 2021. január 1.. [2021. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. március 14.) 
  67. ↑ Malaysia's NPRA Approves AstraZeneca, Sinovac Covid-19 Vaccines. CodeBlue, 2021. március 2. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
  68. ↑ Comisión Federal para la Protección contra Riesgos Sanitarios. „AUTORIZACIÓN PARA USO DE EMERGENCIA A VACUNA ASTRAZENECA COVID-19”, gob.mx (Hozzáférés: 2021. január 7.) (spanyol nyelvű) 
  69. ↑ „Nepal approves AstraZeneca COVID vaccine for emergency use – government statement”, Reuters, 2021. január 15. 
  70. ↑ „Pakistan approves AstraZeneca COVID-19 vaccine for emergency use”, Reuters, 2021. január 16. (Hozzáférés: 2021. január 16.) 
  71. ↑ „Philippine regulator approves emergency use of AstraZeneca vaccine”, Reuters, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2021. január 28.) 
  72. ↑ Sri Lanka approves vaccine amid warnings of virus spread. AP NEWS, 2021. január 22. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
  73. ↑ Taiwan grants emergency authorisation for AstraZeneca COVID-19 vaccine. MSN. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  74. ↑ Latest – Oxford Covid-19 vaccine trial results – Wits University. wits.ac.za. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
  75. ↑ South Africa halts AstraZeneca vaccinations after data shows little protection against mutation. CNBC, 2021. február 7. (Hozzáférés: 2021. február 8.)
  76. ↑ „Covid: Boris Johnson 'very confident' in vaccines being used in UK”, BBC News, 2021. február 8. (Hozzáférés: 2021. február 9.) 
  77. ↑ „S. Korea approves AstraZeneca's COVID-19 vaccine for all adults”, Yonhap News Agency, 2021. február 10. (Hozzáférés: 2021. február 10.) 
  78. ↑ „South Korea approves AstraZeneca COVID-19 vaccine”, United Press International, 2021. február 10. (Hozzáférés: 2021. február 10.) 
  79. ↑ „AstraZeneca-Oxford vaccine can be used for people aged over 65 – WHO”, RTÉ News and Current Affairs, 2021. február 10. (Hozzáférés: 2021. február 12.) 
  80. ↑ Canada: COVID-19 vaccines and treatments portal: AstraZeneca COVID-19 Vaccine (ChAdOx1-S [recombinant)]. Health Canada. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  81. ↑ a b COVID-19 Vaccine AstraZeneca: PRAC preliminary view suggests no specific issue with batch used in Austria
  82. ↑ Noack. „Denmark and Norway suspend AstraZeneca covid vaccine over blood clot concerns, even as European regulator maintains it is safe”, The Washington Post, 2021. március 11. 
  83. ↑ AIFA imposes ban of use of AstraZeneca batch. Investigations in progress in coordination with EMA (amerikai angol nyelven). aifa.gov.it. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  84. ↑ Gascón Barberá: Bulgaria, Romania Order Halt to AstraZeneca Vaccines. BalkanInsight.com, 2021. március 12. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  85. ↑ AstraZeneca defends COVID vaccine as handful of nations pause use over fear of blood clots. www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
  86. ↑ COVID-19 Vaccine AstraZeneca: PRAC investigating cases of thromboembolic events – vaccine’s benefits currently still outweigh risks – Update
  87. ↑ Why the AstraZeneca-Oxford Covid-19 vaccine is different. Vox, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  88. ↑ „A European Official Reveals a Secret: The U.S. Is Paying More for Coronavirus Vaccines”, The New York Times, 2020. december 18. (Hozzáférés: 2020. december 19.) 
  89. ↑ 'AstraZeneca to begin making vaccine'. BBC, 2020. június 5. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  90. ↑ AstraZeneca, Emergent BioSolutions sign $87M deal to produce U.S. supply of COVID-19 vaccine. FiercePharma. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  91. ↑ AstraZeneca taps Catalent for COVID-19 vaccine finishing, packaging at Italian plant. FiercePharma. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  92. ↑ (2020. december 1.) „Reserving coronavirus disease 2019 vaccines for global access: cross sectional analysis”. BMJ 371, m4750. o. DOI:10.1136/bmj.m4750. PMID 33323376.  
  93. ↑ „AstraZeneca & Serum Institute of India sign licensing deal for 1 billion doses of Oxford vaccine”, The Economic Times, 2020. június 4. 
  94. ↑ „Covid-19 vaccine: Serum Institute signs up for 100 million doses of vaccines for India, low and middle-income countries”, The Financial Express, 2020. augusztus 7. 
  95. ↑ Covid-19: France, Italy, Germany and Netherlands sign vaccine deal for Europe. France 24, 2020. június 13. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  96. ↑ AstraZeneca agrees to supply Europe with 400 mil doses of COVID-19 vaccine. Japan Today. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  97. ↑ AstraZeneca to supply Europe with Covid-19 vaccine. MarketWatch. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  98. ↑ What is the dispute between the EU and AstraZeneca over Covid jabs?. ITV News, 2021. január 26. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  99. ↑ „U.S. to Invest $1.2 Billion to Secure Potential Coronavirus Vaccine From AstraZeneca, Oxford University”, The Wall Street Journal, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.) 
  100. ↑ „AstraZeneca set to start making 400 million COVID-19 vaccines for Latam early in 2021”, Reuters (Hozzáférés: 2021. január 17.) 
  101. ↑ With no successful vaccine candidates yet, Canada signs deal to secure 20M more COVID-19 vaccine doses. CBC News, 2020. szeptember 25.
  102. ↑ Health Canada: Health Canada begins first authorization review of a COVID-19 vaccine submission. gcnws, 2020. október 2. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  103. ↑ Swiss sign next vaccine agreement with AstraZeneca. SWI swissinfo.ch. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  104. ↑ COVID-19 vaccine: Swiss federal government signs agreement with AstraZeneca. admin.ch. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  105. ↑ Dhaka to have 330 vaccination points. The Daily Star. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  106. ↑ „เรื่องน่ารู้ของวัคซีนโควิด-19 ที่ไทยสั่งซื้อ”, BBC ไทย (Hozzáférés: 2021. január 5.) (thai nyelvű) 
  107. ↑ „ทำความรู้จัก ออกซ์ฟอร์ด-แอสทราเซเนกา วัคซีนที่ไทยเลือก”, มติชนออนไลน์, 2021. január 2. (Hozzáférés: 2021. január 5.) (thai nyelvű) 
  108. ↑ „ครม.ไฟเขียวงบซื้อวัคซีนโควิดเพิ่ม35ล้านโดส ฉีดให้คนไทย66ล้าน”, โพสต์ทูเดย์. [2021. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 5.) (thai nyelvű) 
  109. ↑ „ข่าวดี ไทยเริ่มผลิตวัคซีน 'โควิด-19' ในประเทศ รอบที่ 2 แล้ว”, ไทยรัฐออนไลน์, 2021. január 3. 
  110. ↑ „สธ. แจง AstraZeneca เป็นผู้คัดเลือก Siam Bioscience ผลิตวัคซีนราคาทุน ขายถูกสุดในตลาด โต้ธนาธร ไม่ได้แทงม้าตัวเดียว”, THE STANDARD, 2021. január 19. 
  111. ↑ ข่าวดี! ไทยจองซื้อวัคซีนโควิด-19 แอสตราเซเนกา "ราคาต้นทุน" (thai nyelven). hfocus.org, 2020. november 23. [2020. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  112. ↑ „วัคซีนโควิด: แอสตร้าเซเนก้าชี้แจงเหตุผลเลือกสยามไบโอไซเอนซ์เป็นผู้ผลิต”, BBC News ไทย, 2021. január 26. 
  113. ↑ „โควิด-19: ทำไมรัฐบาลเลือก สยามไบโอไซเอนซ์ ผลิตวัคซีนเพื่อคนไทยและเพื่อนบ้าน”, BBC News ไทย, 2021. január 15. 
  114. ↑ „AstraZeneca vaccine approved, 50,000 doses due in February”, Bangkok Post, 2021. január 21. 
  115. ↑ „FDA approves AstraZeneca”, Bangkok Post, 2021. január 22. 
  116. ↑ „นายกฯ สำนึกในพระมหากรุณาธิคุณ ร.10 ทรงให้ "สยามไบโอไซเอนซ์" รองรับวัคซีนโควิด-19”, BBC ไทย, 2020. november 27. (Hozzáférés: 2021. január 5.) (thai nyelvű) 
  117. ↑ „35m more shots to be bought in 2021”, Bangkok Post, 2021. január 5. 
  118. ↑ „Philippines, AstraZeneca Sign Deal for 2.6 Million Doses”, Bloomberg, 2020. november 27. 
  119. ↑ „Over 200 firms to ink deal for more COVID vaccines with gov't, AstraZeneca”, Philippine Daily Inquirer, 2021. január 11. 
  120. ↑ „Korea signs agreement with AstraZeneca for COVID vaccine”, The Korea Times, 2020. november 30. 
  121. ↑ „South Korea reaches deal to buy AstraZeneca's COVID-19 vaccine candidate: media”, Reuters, 2020. december 3. (Hozzáférés: 2021. január 5.) 
  122. ↑ „S.Korea reviews AstraZeneca COVID-19 vaccine, expands ban on gatherings”, Reuters, 2021. január 4. (Hozzáférés: 2021. január 5.) 
  123. ↑ „Korea signs agreement with AstraZeneca for COVID vaccine”, The Korea Times, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2021. január 30.) 
  124. ↑ „SA will get 1 {{||}}million doses of Covid-19 vaccine from India this month”, News24.com, 2021. január 7. (Hozzáférés: 2021. január 7.) 
  125. ↑ „Myanmar will get doses for 15 million people this February”, 7day.news. [2021. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 8.) 
  126. ↑ Agencies. „Covid: Oxford/AstraZeneca vaccine delivery to EU to be cut by 60%”, The Guardian, 2021. január 22. (Hozzáférés: 2021. január 23.) 
  127. ↑ Pascal Soriot: "There are a lot of emotions on vaccines in EU. But it's complicated" (olasz nyelven). la Repubblica, 2021. január 26. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  128. ↑ „Why has AstraZeneca reduced promised vaccine supply to EU and is UK affected?”, The Guardian, 2021. január 26. (Hozzáférés: 2021. január 27.) 
  129. ↑ EU tightens vaccine export rules, creates post-Brexit outcry, 2021. január 30.
  130. ↑ Ghana receives first historic shipment of COVID-19 vaccinations from international COVAX facility. UN News. (Hozzáférés: 2021. február 24.)

További információk szerkesztés

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oxford–AstraZeneca-Covid19-vakcina&oldid=26832730”