Pártos Ödön

zeneszerző, hegedűművész

Pártos Ödön, héberül: עדן פרטוש (Budapest, Terézváros, 1907. október 1.[7]Tel Aviv, 1977. július 6.) brácsaművész, zeneszerző, egyetemi tanár.

Pártos Ödön
Partos.jpg
Született 1907. október 1.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt 1977. július 6. (69 évesen)[1][2][3]
Tel-Aviv[5]
Állampolgársága izraeli
Foglalkozása
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Kitüntetései Izrael-díj (1954)[6]

A Wikimédia Commons tartalmaz Pártos Ödön témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Budapest, VI. kerület, Aradi utca 22.

Pártos Ödön asszimilált zsidó családban született Pártos Rikárd kárpitosmester és Hirsch Janka gyermekeként. Csodagyereknek tartották, hegedülni Ormándy Jenőnél tanult. 1924-ben kapta meg hegedűművészi oklevelét a budapesti Zeneakadémián. A hegedűszakon Hubay Jenő, a zeneszerzésben Kodály Zoltán növendéke volt. 1925–26-ban a svájci Luzernben az ottani zenekar első hegedűsévé nevezték ki. Az 1926/27-es évadban a Budapesti Hangversenyzenekar vezetőjeként működött. 1927-ben Németországba költözött, ahol az 1933-as náci hatalomátvételig Berlinben működött mint koncertmester, majd a zsidóellenes törvények következtében a város zsidó kulturális szervezetének, a Kulturbund első hegedűse lett. 1933 végén visszatért Magyarországra, majd két évvel később, 1935-ben a Szovjetunióban, a bakui konzervatórium hegedűművész-képző tanfolyamát vezette és zeneszerzést tanított. 1937-ben visszatért Budapestre, ahol ismét a Hangversenyzenekar első hegedűse lett. Az Anschlusst követően Palesztinába távozott Bronisław Huberman, az ereci zenekar (Palestine Orchestra) alapítója meghívására. 1938-tól első brácsásként játszott a zenekarban, mely később az Izraeli Filharmonikusok nevet vette fel. 1939-től 1956-ig az Izraeli vonósnégyes brácsása is volt. 1951-től a Tel-Aviv-i Zeneakadémia vezetőjének nevezték ki, s 1961-ben egyetemi tanári címet kapott. Brácsára és zenekarra írt rapszódiája Izrael állam nagydíját, vonósnégyese Coolidge-díjat nyert. 1965. március 6-án Budapesten részt vett azon a hangversenyen, amelyen Lukács Pál brácsaművész bemutatta Legenda című kompozícióját.

MagánéleteSzerkesztés

Házastársa Rumi Ágnes volt, akit 1934. március 22-én Budapesten vett nőül.[8]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Látomások (vonószenekarra)
  • Fantázia jemeni témákra és zenekarra (1946)
  • Hálaének (brácsaverseny, 1949)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • 2007-ben a Terézvárosban, az Aradi utca 22. számú ház falán emléktáblát avattak születésének 100. évfordulóján.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. https://cms.education.gov.il/EducationCMS/Units/PrasIsrael/Tashyag/Tashkab_Tashyag_Rikuz.htm?DictionaryKey=Tashyad, 2021. március 10.
  7. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 2464/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  8. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 148/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  9. Emléktábla-avatás Pártos Ödön születésének 100. évfordulóján (2007. december 1.) Muzsika,50. évfolyam, 12. szám

ForrásokSzerkesztés