Péter András (művészettörténész)

magyar művészettörténész

Péter András (Budapest, 1903. szeptember 21. – Budapest, 1944. december 9.) művészettörténész.

Péter András
Született 1903. szeptember 21.
Budapest
Elhunyt 1944. december 9. (41 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása művészettörténész

CsaládjaSzerkesztés

Péter (Pollitzer) Jenő gépészmérnök és Auer Margit fiaként született.[1] Fia Péter János (1939) irodalomtörténész, kritikus.

ÉletútjaSzerkesztés

1921 és 1925 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen Gerevich Tibor és Hekler Antal tanítványa volt. Diplomáját keresztény archeológia főtárgy, művészettörténet és klasszikus archeológia melléktantárgyakból szerezte. Egy félévet a Henri Focillonnál hallgatott a párizsi a Sorbonne-on. 1925–1927-ben a Római magyar Intézet ösztöndíjasa volt. 1929. október 15-től 1930-ig önkéntes gyakornokként dolgozott a Szépművészeti Múzeumban Hoffmann Edith mellett. 1932 őszétől a Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézeténél működött mint fizetés nélküli tanársegéd. Előadásokat tartott és gyakorlatokat vezetett. 1933-tól egészen haláláig a Franklin Társulat irodalmi igazgatója volt. 1935. május 28-án egyetemi magántanárrá nevezték ki. 1942-től 1943 januárjáig a Szépművészeti Múzeumban meghatározási gyakorlatokat tartott. Képzőművészeti kritikusként dolgozott a Tükör című folyóiratnál. Tanulmányai elsősorban a magyar és az olasz művészet történetéről szólnak. 1944-ben nyilasok hurcolták el.

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Magyar vonatkozású XVII. századi freskók a Vatikánban (A Magyar Régészeti Társ. Évkönyve 1923 – 26)
  • A magyar művészet története (Budapest, 1930)
  • Pietio és Ambrogio Lorenzetti egy elpusztult freskóciklusa (Szépművészeti Múzeum Évkkönyve 1929 – 30)
  • Neue Kunst in Ungarn (Österreichische Kunst, 1932)
  • A ferrarai renaissance-festészet (Magyar Művészet, 1933)
  • A Très Riches Heures tájképei (Gerevich Emlékkönyv. Budapest, 1942)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.