Főmenü megnyitása

Hoffmann Edith

magyar művészettörténész

Hoffmann Edith (Brassó, 1888. december 7.Budapest, 1945. március 10.) művészettörténész, muzeológus.

Hoffmann Edith
Született 1888. december 7.
Brassó
Elhunyt 1945. március 10. (56 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa dr. Bernhardt Sándor jogász
Foglalkozása művészettörténész,
muzeológus
Halál okaközúti baleset

ÉletpályájaSzerkesztés

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának őre volt (1913–1921), majd osztályvezetője (1921–1936), végül múzeumi igazgató-őre (1936–1945).

Apja, dr. Hoffmann Frigyes (1853–1938), az Eötvös Collegium rendes tanára volt. Testvére, Hoffmann Mária (1884–1949) könyvtáros, irodalomtörténész, Rédey Mária néven is publikált, Rédey Tivadar felesége volt. Hoffmann Edith az 1920-as évek elején házasságot kötött dr. Bernhardt Sándor jogásszal (aki később, 1937-44 között Baja város polgármestere volt), néhány hónap után azonban elváltak. Válása után testvérével és sógorával közös lakásban lakott Budán, a Buday László utcában. Az 1920-as, 30-as években lakásukon rendszeres fogadónapokat tartottak, ahol az irodalmi, művészeti élet résztvevői találkoztak egymással. Itt Hoffmann Edith rendszeresen árnyrajzokat készített a résztvevőkről. így Babits Mihályról, Török Sophie-ról, Kosztolányi Dezsőről, Halász Gáborról, Sík Sándorról és még sok más résztvevőről. Az árnyrajzokról Tolnai Gábor, aki ugyancsak a fogadónapok rendszeres résztvevője volt, könyvben emlékezett meg[2]

Hoffmann Edith 1945 márciusában halt meg, budai lakásából gyalog sietett munkahelyére, a Szépművészeti Múzeumba. A Margitszigetre vezető ideiglenes hídon egy szovjet katonai teherautó elgázolta, a helyszínen meghalt.[3] A Farkasréti temetőben temették el, sírját azonban később felszámolták.

Kutatási területeSzerkesztés

Nagy anyagismeretet felölelő munkásságában a múzeum rajzaival, miniatúrákkal, a régi és modern művészet számos kérdésével foglalkozott.

Legfontosabb publikációiSzerkesztés

  • Barabás Miklós, 1923, 1950 (Online hozzáférés)
  • Der künstlerische Schmuck der Corvin-Codices, 1925
  • A Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtárának illuminált kéziratai, 1928
  • Régi magyar bibliofilek, 1929
  • Jegyzetek a régi magyar táblaképfestészethez (in: Archeológiai Értesítő, 1937)
  • Pozsony a középkorban, 1938
  • Mátyás király könyvtára, 1940.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

ReferenciákSzerkesztés