Pölla

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Pölla osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 926 lakosa volt.

Pölla
Az altpöllai Mária mennybevétele-plébániatemplom
Az altpöllai Mária mennybevétele-plébániatemplom
Pölla címere
Pölla címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásZwettli járás
Irányítószám3593, 3594
Körzethívószám02988
Forgalmi rendszámZT
Népesség
Teljes népesség939 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság475 m
Terület104,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′, k. h. 15° 27′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 15° 27′
Pölla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pölla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Pölla a Zwettli járásban
 
A waldreichsi kastély
 
A wetzlasi kastély
 
Dobra várának romjai

Pölla Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik. Déli határát nagyrészt a Kamp folyó, illetve annak víztározója, a Dobrastausee alkotja. Területének 46%-a erdő. Az önkormányzat 15 településrészt és falut egyesít: Altpölla (156 lakos 2019-ben), Döllersheim (0), Franzen (116), Kienberg (21), Kleinenzersdorf (27), Kleinraabs (21), Krug (41), Neupölla (238), Nondorf (62), Ramsau (33), Reichhalms (26), Schmerbach am Kamp (65), Waldreichs (2), Wegscheid am Kamp (79) és Wetzlas (39). A kataszteri közösségek Altpölla, Brugg, Dobra, Döllersheim, Eichhorns, Felsenberg, Franzen, Heinreichs, Kienberg, Kleinenzersdorf, Kleinmotten, Kleinraabs, Krug, Loibenreith, Mestreichs, Neupölla, Niederplöttbach, Nondorf, Ramsau, Reichhalms, Riegers, Schmerbach am Kamp, Schwarzenreith, Söllitz, Strones, Thaures, Waldreichs, Wegscheid am Kamp és Wetzlas.[2]

A környező önkormányzatok: nyugatra Zwettl, északnyugatra Allentsteig, északkeletre Röhrenbach, keletre Altenburg, délkeletre Sankt Leonhard am Hornerwald.

Története szerkesztés

Altpölla a Waldviertel egyik legrégebbi egyházközsége. A települést feltehetően a 11. század végén alapították, esetleg valamivel korábban. Első írásos említése 1132-ből származik. 1135-ben Pölla és még tizenkét másik község esetében a passaui püspök átruházta a tizedszedési jogot III. Lipót őrgrófnak. A Zwettl és Horn közötti, keresztútnál fekvő település kezdetben az őrgróf (később herceg), 1297-től pedig a Maissau család tulajdonában volt.

Az altpöllai egyházközségből később 15 másik egyházközség önállósodott, elsőnek az allentsteigi. Mária mennybevételének szentelt temploma a 12. század közepén épült; 1300 körül kápolnával, a 14. században gótikus szentéllyel és oldalhajókkal toldották meg. Feltételezik egy altpöllai erőd vagy kisebb vár létét, amely a mai plébánia helyén állt volna. A mai épület a 16. században készült reneszánsz stílusban, de megjelenésében a későbbi átépítések ellenére még mindig erődszerű. Bár Altpölla megtartotta egyházi jelentőségét, a gazdasági tevékenység fokozatosan a később alapított és 1297-ben mezővárossá nyilvánított Neupöllába tevődött át. 1427-ben a husziták dúlták fel a vidéket, a harmincéves háborúban pedig császári, bajor és svéd csapatok fosztogattak (1619, 1620, 1645).

Az addig önálló Altpölla, Franzen, Neupölla, Ramsau és Schmerbach am Kamp 1968-ban Pölla néven egyesültek.

Lakosság szerkesztés

A pöllai önkormányzat területén 2019 januárjában 926 fő élt. A lakosságszám 1971 óta csökkenő rendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 2,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97%-a római katolikusnak, 0,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.

A lakosság számának változása:

2016
950
2018
939

Látnivalók szerkesztés

  • az altpöllai Mária mennybevétele-plébániatemplom
  • az altpöllai plébánia
  • a waldreichsi kastély
  • a wetzlasi kastély
  • Dobra várának romjai
  • Schauenstein várának romjai
  • a döllersheimi templom

Híres pöllaiak szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pölla című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés