A paduc vagy vésettajkú paduc (Chondrostoma nasus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Paduc
Talán akváriumi példány
Talán akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Chondrostoma
Agassiz, 1832
Faj: C. nasus
Tudományos név
Chondrostoma nasus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Chondrostoma caerulescens Blanchard, 1866
  • Chondrostoma nasus angorensis (non Elvira, 1987)
  • Chondrostoma nasus borysthenicum Berg, 1914
  • Chondrostoma nasus hernadiensis Jeitteles, 1862
  • Chondrostoma nasus lumi Poljakov, Filipi & Basho, 1958
  • Chondrostoma nasus nasus (Linnaeus, 1758)
  • Chondrostoma nasus ohridanum Karaman, 1924
  • Chondrostoma nasus ohridanus Karaman, 1924
  • Chondrostoma nasus taeniata Fatio, 1882
  • Chondrostoma nasus var. borysthenica Dybowski, 1900
  • Chondrostoma nasus var. macrolepidotus Veesenmayer, 1884
  • Chondrostoma ohridanum Karaman, 1924
  • Chondrostomus nasus auratus Schäfer, 1844
  • Cyprinus nasus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Paduc témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paduc témájú médiaállományokat és Paduc témájú kategóriát.

A Chondrostoma csontoshal-nem típusfaja.

Előfordulása szerkesztés

Európa és Anatólia folyóvizeiben honos. Észak-Franciaországtól, a Rhône, Rajna és Duna vízgyűjtő területétől a Kaszpi-tengerig. A magyarországi sebes folyású vizeink egyik leggyakoribb hala.

Megjelenése szerkesztés

Teste hosszú és hengeres, oldalról kissé lapos. Tömpe orra messzire előrenyúlik. Szája alsó állású haránthasíték; szarunemű alsó ajkának szegélye éles. Pikkelyei, melyekből 55–62 van az oldalvonal mentén, közepes nagyságúak. Hátúszója 12, farok alatti úszója 13–14 sugarú. Garatfogai egysorosak, kés alakúak, 7(6)–6. Hashártyája fekete. Színe a hátoldalon sötétzöld-barnászöld és lefelé világosodik. Hasa ívás idején vörhenyes csillogású. Mell- és hasúszói, valamint a farok alatti úszó a sárgáspirostól az ibolyakékig változik. Átlagos testhossza 25 centiméter, de 50 centiméteresre is megnőhet. Testtömege 1–1,5 kilogramm között mozog. 47-48 csigolyája van.

Életmódja szerkesztés

A vésettajkú paduc rajhal, rendszerint a fenék közelében, a gyengén elöntött kavicszátonyok felett tartózkodik; csak télen húzódik a folyó mélyebb részeibe. Lárvákkal, férgekkel, apróbb rákokkal és algákkal táplálkozik. Akár 15 évig élhet.

Szaporodása szerkesztés

Ivarérettségét 2–3 éves korában éri el. Március-májusban ívik; ekkor a hím is és a nőstény is nászkiütéses. Az ívni készülő halak csapatosan vonulnak felfelé a folyóban. Egy nőstény körülbelül 50 000–100 000 darab, 2 milliméter átmérőjű, ragadós ikrát rak a sekély vizű kavicspadokon. Az ivadékok 7 nap múlva kelnek ki.

Rokon fajok szerkesztés

Közeli rokon fajok: a Chondrostoma regium, amely Közép- és Kelet-Törökországban él, és a Chondrostoma cyri, amely a Kaukázustól délre eső folyókban található meg.

Fogyasztása szerkesztés

Húsa szálkás, de megfelelően elkészítve ízletes.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Horgaszvilag.hu
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 325.