Pap Tibor (jogász, 1860–1914)

(1860–1923) közjogász, szociológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 8.

Pap Tibor (Volóc, 1860. október 27.Debrecen, 1914. október 22.) jogi doktor, jogakadémiai igazgató, lapszerkesztő, szociológus.

Pap Sámuel a gróf Schönborn uradalmának tiszttartója és miticzei Miticzky Mária (Karlovszky M. Ida írónő nővérének) fia. Jogi tanulmányait a sárospataki református főiskolában és a budapesti egyetemen végezte. 1888-ban jogi doktori, 1889-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1890-ben meghívták a máramarosszigeti jogakadémiához tanárnak és mint jogtanár választotta meg 1895-ben Máramarossziget városa polgármesterré, de már 1893-ban ismét az ottani jogakadémia igazgatója volt. Ő volt az első Magyarországon, aki a szociologiát, mint rendes tudományt előadta. Alelnöke volt a máramarosszigeti Szilágyi István nevű irodalmi körnek; a budapesti Társadalomtudományi társaságnak választmányi tagja. Elhunyt 1914. október 22-én, élete 54., tanári működésének és házasságnak 24. évében. Örök nyugalomra helyezték 1914. október 24-én délután a Várad utcai temetőben. Neje Sperlágh Jolán volt.

Cikke a Máramarosban (1901. 18. sz. Krüzselyi Bálint emlékezete). Az általa szerkesztett Máramarosban és a fővárosi napilapok- és tudományos folyóiratokban számos közérdekű, politikai és közgazdasági cikke jelent meg; munkatársa volt a Huszadik Századnak és Politikai Heti Szemlének.

Szerkesztette a Máramaros c. politikai hetilapot 1900. máj. 1-től.

  • Városaink rendezése. Budapest, 1897. (Különny. a Pesti Naplóból).
  • A parlamentarizmusról. Ugyanott, 1900. (Különny. a Huszadik Századból).
  • A magyar közjog rövid vázlata. A községi közigazgatási tanfolyamok számára. Máramaros-Sziget, 1901.
  • A ruthen akció és kereskedelem. Budapest, 1903. (Különny. a Politikai Heti Szemléből).
  • Az állati társadalmakról. M.-Sziget, 1903.
  • A prostestáns egyház és a társadalmi fejlődés. Debreczen, 1903.

Kéziratban: Sociologiai kézikönyv.

További információk

szerkesztés
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.