Papp Mihály (színművész)
Papp Mihály, Papp Mihály Endre[5] (Makó, 1875. november 22. – Budapest, 1915. szeptember 20.)[6] színész.
| Papp Mihály | |
.jpg) | |
| Veres A. Pál felvétele | |
| Született | 1875. november 22.[1] Makó[2] |
| Elhunyt | 1915. szeptember 20. (39 évesen)[3] Budapest[4] |
| Beceneve | Papp Miska |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tárnoky Gizella (–1915) |
| Foglalkozása | színházi színész |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papp Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása
szerkesztésDr. Papp Mihály makói főorvos és Vekerde Julianna fiaként született. Apja nagy gonddal neveltette fiát és diplomás pályára szánta, de a művészi lángot, amelyet a természet bőkezűsége gyújtott az ifjú lelkében, nem lehetett eloltani; alig várta, hogy színész legyen. Miután sikeres érettségi vizsgát tett, a Színiakadémián tanult, ahol 1898-ban szerzett diplomát. Ezután Makó Lajos társulatához került Szegedre, ahol 1898. október 1-jén lépett először színpadra, innen Kolozsvárra szerződött, Megyeri Dezsőhöz, később pedig a Buda–Temesvári társulat művésze volt 1900 októberéig. Ekkor Pesti Ihász Lajoshoz ment Szabadkára, itt vette feleségül Tárnoky Gizella színésznőt. 1901 őszétől a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt, majd 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz került. 1903. június 19-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, A borban Baracs Matyi szerepét játszotta. Ugyanezen év novemberében a Király Színház szerződtette. Első sikere a Lysistrata kutyamosója volt, majd az Én, te, ő-ben (Kussy gróf) jutott hálás szerephez, végül Kacsóh Pongrác János vitézében Bagó szerepében felejthetetlen alakítást produkált. 1907 és 1915 között játszott a Magyar Színházban is, ahol prózai szerepekben lépett a közönség elé, s itt is előkelő nevet biztosított mágiának. Briliáns alakítása volt a Császár katonáiban, a Szent Péter esernyőjében, az Apja fiában. 1905. június 3-án a Vígszínház szerződtette, de csakhamar visszatért újra a Magyar Színház kötelékébe. Az első világháború kitörésekor katona lett, segédszolgálatra osztották be, majd idegbaja halálba kergette. 1915. szeptember 20-án délután a Városmajorban öngyilkosságot követett el, revolverrel szíven lőtte magát.[7][8] Eltemették a Kerepesi úti temetőben, IX. parcella, VI. sor, 31. sz. díszsírhelyre, ahol Beöthy László búcsúztatta, majd Király Ernő elénekelte a nyitott sír mellett a János vitéz Bagójának a rózsaszálról szóló nótáját. Sírkövét Incze Sándor szerkesztő emelte 1925. november 1-jén.
Fontosabb szerepei
szerkesztés- gróf Szerémy Ernő (Csiky Gergely: A nagymama)
- gróf Coney (Terrasse: Én, te, ő!)
- Archibald (Monckton–Caryll: A torreádor)
- Baracs Matyi (Gárdonyi Géza: A bor)
Színműve
szerkesztés- Uj nász, dramolett 1 felv. Előadták Kolozsvárott, 1902-ben.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11820.htm, Papp Mihály, 2017. október 9.
- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z), 2001. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ Fia, Papp Mihály házassági bejegyezése, Bp. X. 649/1942.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2346/1915. folyószáma alatt.
- ↑ Pesti Hírlap, 1915. szeptember 21.
- ↑ Búcsúlevele (HU BFL - VII.12.e - 1917 - 00896)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
További információk
szerkesztés- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.