Wikipédia

Pató Pál Párt

Viccpárt
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője.
Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

A Pató Pál Párt (P.P.P.) saját hitvallása szerint egy felülről lefelé építkező párt.

Pató Pál Párt
Adatok
ElnökBera István
Alapítva1989. február 10. (a Pató Pál Asztaltársaság jogutódja)
Székház1037 Budapest, Viharhegyi út 17.
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pató Pál Párt témájú médiaállományokat.
Pató Pál szobra Szőgyénben,
alkotója Nagy János, 1999
„ A lustálkodás alapvető emberi jog! ”
Pató Pál arcképe
Ponori Thewrewk Ádám Ajtony alkotása
Pató Pál szobrának leleplezése
Balra az alkotó Nagy János áll
A Pató Pál Párt tagsági igazolványa
Pathó Páll és Wargha Örzsébet sírja
A magyar kártya emléktábla a Király utca és Kazinczy utca sarkánál, a Wichmann kocsma falán

Története szerkesztés

A párt jogelődje az 1989. február 10-én Százhalombattán alakult Pató Pál Asztaltársaság. A Társaság létszáma a jegyzőkönyvvezetővel együtt három fő volt, mindannyian komlóiak. A baráti társaságok laza szövetségeként működő Pató Pál Asztaltársaság és a nem sokkal később a Komlón megszülető Oblomov-társaság lettek később a párttá vált mozgalom alappillérei. Ezen szervezetek alapján 1999. január 1-jén alakult a mai párt. A P.P.P. egy szatirikus csoportosulás, mely a párttá válás sikertelen harcát vívja. A Legfelsőbb Bíróság indoklása szerint demoralizáló és destruktív az alapszabályuk, ironikus, szatirikus valamint közösségellenes a ténykedésük. Bera István elnök önkritikája szerint, ha három szóval kellene jellemezni a pártját, és mindazt, amit képviselnek, akkor a P.P.P. nem más, mint politikai pártok paródiája.

A párt névadója Pató Pál kisnemes,[1] akit Petőfi Sándor költeményéből ismerhetünk.[2]

A Magyar Talon Alapítvánnyal közösen felkutatták Schneider József kártyafestő műhelyének helyét, és 1996-ban emléktáblát helyeztek el a Kazinczy utca 55. számú ház falára az Erzsébetvárosban, ahol Wichmann Tamás vendéglője működött 2018 júliusáig.[3][4]

Nemzetközi kapcsolatok szerkesztés

  • Az orosz Oblomov Párttal nagyon élénk kapcsolatot ápolnak.
  • A japán Ohara Soszuke Párt képviselője, Takenori Kambe úr pártját a P.P.P. ihlette. Járt Szőgyénben, és pipacsot helyezett el Pató Pál sírjára.

Nemzetközi példák szerkesztés

  • Jaroslav Hašek az 1920-as években megalakította a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül nevű pártot, zsebakváriumot ígérve azoknak, akik rászavaznak.
  • Jacob Haugaard dán színész, bohóc, aki 1979-től pályázott a dán parlament képviselői székére, míg aztán 23 253 szavazattal nyert 1994-ben. 1998-ig hivatalban maradt. Választási programjában a következő ígéretetek szerepeltek: több szexet az iskolákba, jobb hátszelet a biciklistáknak, jobb időjárást, több napsütést a népnek.

Magyar példák, követők szerkesztés

A párt főbb célkitűzései szerkesztés

  • A legfontosabb célkitűzés Pató Pál eszmei örökségének ápolása.
  • A P.P.P. eszmerendszere legismertebb alakjának, Ilja Iljics Oblomovnak magyarországi kultuszát elősegítő támogatás.
  • A lustálkodási jog kiharcolása.
  • A passzív rezisztencia lassú feloldása s a fontolva haladás, túlélés, szerelem, ágyban, párnák közt halni meg.
  • Álmodozás „régi dicsőségünk”-ről, a bor és a sör békés egymás mellett élésének hirdetése.
  • A magyar írott nyelvben az ly megőrzése.
  • Az ideális társadalom utáni vágyakozás megőrzése, amely a Kert-Magyarország, a dzsentri életmód és a kávéházi szocializmus harmóniáján alapszik.

Szervezeti felépítés szerkesztés

  • A párt legfőbb szerve a Közgyűlés.
  • A pártot az elnök (Főpohárnok) képviseli.
  • A párt ügyintéző-szerve a háromtagú Központi Illuminátus. Feladata a párt akcióinak, programjainak, dokumentumainak előkészítése, a választási kampány szervezése és a tagnyilvántartás.
  • A párt sugalmazó szerve a Transzcendens Satrapák Tanácsa. Tagjai: az elnök, a főtitkár és az Etikai Bizottság elnöke. Feladata sugalmazás, kapcsolattartás földön kívüli és szellemi lényekkel, transzcendens információk közvetítése a párt tagság, a szimpatizánsok és a választók felé.
  • Az Etikai Bizottság feladata a párt belső etikai és fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és elbírálása.

A Közgyűlés 5 évenként titkos szavazással megválasztja az elnököt (Főpohárnok), aki a párt hivatalos képviselője, a főtitkárt (Nagy Organizátor), aki egyben a Központi Illuminátus vezetője is, a Központi Illuminátus két tagját, az Etikai Bizottság elnökét (a Jóság Különös Dadája) és az Etikai Bizottság két tagját.

Tisztségviselők szerkesztés

  • Elnök úr: Bera István
  • Főtitkár legfőbb ideológus: Schreiber László úr
  • Csipkerózsika Nőegylet Elnökasszonya: Beráné Sziládi Xénia
  • A Pártarchívum Főigazgatóhelyettes ura: Ponori Thewrewk Ádám Ajtony[5]

A párt ünnepei szerkesztés

Gyásznapok szerkesztés

  • Április 28. - 1855. április 28-án hunyt el Pató Pál. Ezen a napon a párt aktivistái megszervezték a munka ritualisztikus temetését, a napot 2005-től mint a Munkamánia Áldozatainak Napjaként tartják nyilván a párt naptárában.[6]
  • Augusztus 18. - Pató Pál felesége, Wargha Örzsébet halálának napja.

Örömnapok szerkesztés

  • November 7. - A Fel nem kelés napja. Ezen napon írta Petőfi Sándor Pató Pál úrról híres versét, valamint szintén ezen a napon békét és szerelmet hirdetve bújt nagy nyilvánosság előtt ágyba 1969-ben John Lennon és Yoko Ono.
  • December 29. - A Magyar Kártya Napja. Ezen a napon minden évben megkoszorúzzák a Király utca és Kazinczy utca sarkán elhelyezett márványtáblát, miszerint e helyütt nyomták 1836-ban az első pakli magyar kártyát.
  • December 31. Pató Pál (Pathó Páll) 1793. december 31-én született.

Főbb események szerkesztés

  • Forradalom és szabadságharc hirdetése, forradalom a derű megteremtésére a Kárpát-medencében. 1995. november 7.
  • Emléktábla avatás Szőgyénben Pató Pál házán.[7] 1995. november 7.
  • Pató Pál szobrának felavatása Szőgyénben, 1999. augusztus 16.
  • I. Pató Pál Fesztivál, Szőgyén, 2008. augusztus 5.
  • II. Pató Pál Fesztivál, Szőgyén, 2009. július 17-19.
 
A Munkamánia Áldozatainak
Emlékköve

Kultikus tárgyak szerkesztés

  • Munkamánia Áldozatainak Emlékköve (súlya 18 dkg)[8]
  • Pártzászló
  • Pató Pál portréja
  • A Magyar Kártya mint a haza és haladás jelképe.

Publicisztika szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Pató Pál Szőgyén község jegyzője volt, Esztergom vármegye alszolgabírója. Őt örökítette meg költeményében Petőfi Sándor mint a semmittevő köznemes karikatúráját.
  2. ↑ Petőfi Sándor: Pató Pál úr
  3. ↑ Magyar Idők 2018. december 29. (4. évfolyam, 301. szám)
  4. ↑ Népszava, 2018. december 27. (145. évfolyam, 299. szám
  5. ↑ Pató Pál alakjának megformálója a párt logóján
  6. ↑ Népszabadság, 2005. június 2. A derű destruktív forradalmárai
  7. ↑ Emléktábla szövege: A táblán lévő szöveg lényeges gondolata Bálintffy Bálint verséből való, aki 1868 körül írt Pató Pálról egy vígeposzt, ahol az uraság pozitív figuraként szerepel – „Kiáltsad Pest és Jeruzsálem, dicsértessék Pató Pál úr neve Amen.”
  8. ↑ Munkamánia Áldozatainak Emlékköve állíttatott 2005. április 28.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Pató Pál Párt témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pató_Pál_Párt&oldid=26003391”