Peder Reedtz

(1531–1607) dán főnemes

Peder Reedtz (Schulzendorf, 1531. – Kongsdal, Holbæk község, 1607. szeptember 21.) német származású dán főnemes, királyi istállómester. A korabeli brandenburgi őrgrófságban született pomerániai nemesi családban. Korán árvaságra jutott és katonának állt. Németországban, Franciaországban, a Baltikumban is katonáskodott. Az északi hétéves háború elején Dániába ment és Daniel Rantzau dán hadvezér seregében harcolt. Az 1570-es békekötés után elhagyta az országot, de hamarosan, 1572-ben visszatért oda Zsófia mecklenburgi hercegnő kíséretében, aki II. Frigyes dán király felesége lett. Reedtz 1573-ban Dániában főnemesi címet kapott, királyi istállómester lett.

Peder Reedtz
Portrait of Peder Reedtz in Skaelskor Bymuseum.jpg
Született

Schulzendorf
Elhunyt 1607. szeptember 21. (75-76 évesen)
Kongsdal
Állampolgársága dán
Házastársa Karen Rostrup
Gyermekei Frederik Reedtz
Foglalkozása
  • equerry
  • seignory
A Wikimédia Commons tartalmaz Peder Reedtz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Reedtz a király kedvencei közé, az udvar szűk körű, német származású nemesi csoportjához tartozott. Jelentős birtokadományokban részesült, többek között 1582-ben kötött házassága alkalmával, amikor feleségül vette Karen Rostrupot. A király halála és fia, IV. Keresztély trónra lépése után kiváltságos helyzete megszűnt, a királyi udvar német csoportjának befolyása csökkent.

Leszármazottai között számos neves dán személyiség volt, a család (Reedtz-Thott) ma is él Dániában.

Egyik korabeli házában, Skælskør városában a helyi múzeum ma is őrzi emlékét.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Peder Reedtz című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  • F. Jørgensen, Ligprædiken over Peder Reedtz, 1611. (dánul)
  • Estrup, Tygestrup, s. 57 ff. (dánul)
  • Danske Herregaarde IV: Kongsdal; XVII: Hørbygaard. (dánul)
  • Danmarks Adels Aarbog 1894, s. 317. (dánul)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés