Skælskør

város Dániában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. június 25.

Skælskør (régebbi helyesírással: Skjelskør) régi kereskedőváros Dániában, Sjælland szigetén, az azonos nevű Sjælland régióban, Slagelse község területén. Lakosainak száma 2015 elején 6 532 volt.

Skælskør
Skjelskør
Skælskør kikötője
Skælskør kikötője
Skælskør címere
Skælskør címere
Közigazgatás
Ország Dánia
RégióSlagelse község
Testvérvárosok
Lista
Karlino
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4,0 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 55° 15′ 10″, k. h. 11° 17′ 35″55.252800°N 11.293100°EKoordináták: é. sz. 55° 15′ 10″, k. h. 11° 17′ 35″55.252800°N 11.293100°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Skælskør témájú médiaállományokat.

Nevének eredete

szerkesztés

Írásos források első ízben 1231-ben említik Skælfiskør néven, ami a kagylót jelentő „skelfisk/skælfisk” és a kavicsos tengerpartot jelentő „ør” óészaki nyelvű szavak összetétele, ami arra utal, hogy a település tengerpartján gazdag kagylótelepek voltak. A település neve az idők folyamán Skjelfiskør, Skelskør majd Skjelskør formákban jelent meg. 1562-ben II. Frigyes dán király megparancsolta, hogy a település halászai kötelesek egy hordó kagylót szállítani a királyi konyha számára. A kagyló az 1500-as években be is került a város címerébe.

Földrajzi fekvése

szerkesztés
 
Skaelskor térképe 1900 körül

A város Dánia egyik legfontosabb szigete, a Sjælland délnyugati partján terül el, északon egy belső, tó jellegű, brakkvízű tengeröböl, úgynevezett „nor” és délen a nyílt tenger felé nyitott külső öböl közötti szűkületnél. A belső öböl neve Noret, azaz megegyezik ennek az öbölfajtának a dán köznévi nevével. Esőzések után innen erősen áramlik a víz a nyílt tenger felé a csatornában. A külső öböl neve Inderfjord, itt van a település kikötője, ami már túlnyomórészt csak jachtokat, kirándulóhajókat szolgál ki. Még kijjebb a tenger felé az öböl neve Skælskørfjord.

Skælskørt a „napfény városának” is hívják, mert a dániai átlagnál itt évente 200 órával többet süt a nap, ami az uralkodó nyugatias szélirány felől meglévő viszonylagos esőárnyéknak köszönhető. A védett udvarokban helyenként fügefák virágoznak.

Története

szerkesztés

A város 1414-ben már kereskedővárosi jogokkal rendelkezett. 1483. október 25-i dátummal maradt fenn a legrégibb kiváltságlevél, amit János dán király adományozott. által kiadott király Hans. A középkorban a városon keresztül halad a Sjaelland és Fyn szigetei közötti átkelő forgalom a Nagy-Bælten keresztül. Bár később ezt a szerepet távette tőle a szomszédos Korsør, Skælskør továbbra is fontos kereskedelmi és hajózási központ maradt. Az 1800-as években megindult az ipar fejlődése is. A vasút 1892-ben érte el a várost, és egy ideig hozzájárult felvirágzásához. A várost érintő vasúti személyszállítás 1950-ben, a teherszállítás 1975-ben szűnt meg. 2010-ben a régi síneket is felszedték.

Közigazgatásilag 1966-ban a városhoz tartoztak, mint Skælskør község része, Agersø, Omø, Boeslunde, Eggeslevmagle, Tjæreby és Magleby települések. 1970-ben további falvak csatlakoztak, de 2007-ben az egész község beolvadt a közigazgatási összevonás nyomán a nagy Slagelse községbe.

Év Népesség
1672 617
1769 592
1801 567
1845 966
1850 1.134
1860 1.563
1870 1.692
1880 1.873
1890 2.272
Év Népesség
1901 2.501
1916 2.675
1950 3.023
1965 3.398
1983 5.783
1991 6.048
1995 6.234
2012 6.385

Aranykincs-lelet

szerkesztés

2015 nyarán a közeli Boeslunde faluban feltárt lelőhelyen mintegy 2000 darab, egyenként 3 cm hosszú aranyspirált találtak a régészek.[1] A 2-300 gramm összsúlyú, az i. e. 9. századra datálható bronzkori leletet rövid időre kiállították a Skælskøri Városi Múzeumban, mielőtt továbbszállították volna a koppenhágai Dán Nemzeti Múzeumba.

Nevezetesebb épületek

szerkesztés
  • A város temploma, amit Szent Miklósnak, a tengerészek védőszentjének szenteltek, eredetileg 1215-ben épült. A torony 1500-ből származik.[2]
  • A Havnevej 1. és 3. szám alatti, 1860 körül épült szerény épületeket 1977-78-ban civil tiltakozás mentette meg a bontástól. Később a városi tanács támogatásával felújították és védelem alá helyezték őket. A felújítási munka 1982-ben elnyerte a Europa Nostra díjat. Ma is magánlakások vannak bennük.[3]
  • A régi városháza 1896-ban épült F.C.C. Hansen tervei alapján neogótikus stílusban a város magaslatán, egyben legrégebbi terén, a Gammeltorvon. A homlokzatot díszítő Justitia-szobor Rasmus Harboe szobrásznak, a város szülöttének az alkotása. A 2007-es közigazgatási átszervezés után a helyi városi tanács megszűnt, az épületet a rendőrség kapta meg. (Fogadóóra csütörtök délután 14-18 óra között.) Az épület falán elhelyezték két korábbi városházi épület kőtábláját is VI. Keresztély (1744-ből) illetve VI. Frigyes dán király (1829-ből) szignójával. A ház előtti téren álló szökőkút szobrát Johs. Bjerg alkotta 1946-ban.[4]
  • A gőzmalom 1853-ban épült a korábbi szélmalmok kiváltására. 1988-ban műemléki jelleggel felújították. Ma irodák vannak benne.[5].
  • A Vestergade 10. alatti reneszánsz faszerkezetes épület első része 1575-ben épült, többi része 30-40 évvel később. 1975-ben a városi tanács megvásárolta, felújította, védelem alá helyezte. Ma négy magánlakás van benne.[6]

Gazdasága

szerkesztés

A város egyik legnagyobb vállalata a sört és üdítőitalokat gyártó Harboes Bryggeri.

  1. Angol nyelvű hír fényképpel
  2. Kok 2. o.
  3. Kok 8. o.
  4. Kok 3. o.
  5. Kok 5. o.
  6. Kok 5. o.
  7. Kok 9. o.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Skælskør című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Kok: Jorgen Kok – Paul Erik Bruun Nielsen: Skaelskor: From the old square to the new square. Skaelskor: Museumforeningen for Skælskør Bymuseum. 2013.  

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés