Dán Királyság

Dánia a két autonóm területtel Feröerrel és Grönlanddal együtt

A Dán Királyság (dánul: Kongeriget Danmark vagy Danmarks Rige) három autonóm részből (az észak-európai Dániából, az Északi-Atlanti-óceánon található Feröerből, valamint az észak-amerikai Grönlandból) álló közösség, alkotmányos monarchia. Hegemón része Dánia, ahol a legfőbb törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom koncentrálódik. A három tagország kapcsolatát a Rigsfællesskabet kifejezéssel írják le. A feröeri autonómiatörvény szerint Feröer önálló nemzeti közösség a királyságon belül.[2] A grönlandi autonómiatörvény nem tartalmaz ilyen meghatározást, de a grönlandi népet úgy írja le, mint amely a nemzetközi jog alapján önrendelkezési joggal rendelkezik.[3]

Dán Királyság
Kongeriget Danmark
Dánia zászlaja
Dánia zászlaja
Dánia címere
Dánia címere
Fővárosa Koppenhága
é. sz. 56°, k. h. 10°Koordináták: é. sz. 56°, k. h. 10°
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó: II. Margit
Hivatalos nyelv dán, feröeri, grönlandi
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint5 930 987 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban108
Becsült5 626 011 fő (2008. október 1.)
Rangsorban108
Népsűrűség2,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2 220 093 km²
Időzóna (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem dán korona (DKK)
Hívószám 45 (Dánia), +298 (Feröer),
+299 (Grönland)
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.dk
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Dán Királyság témájú médiaállományokat.

A három közül csak Dánia tagja az Európai Uniónak.

Ország Népesség Terület (km²) Népsűrűség (fő/km²)
Dánia Dán Királyság 5 626 011 2 220 093 2,5
 Dánia 5 519 441 43 094 127
 Feröer 49 006 1 399 34
 Grönland 57 564 2 175 600 0,026

Földrajz szerkesztés

Növényföldrajzi szempontból Dánia, Grönland és Feröer is az északi flórabirodalomhoz tartozik, és az arktikus, az atlantikus–európai, valamint a közép-európai flóraterület között oszlik meg.

A WWF felosztása szerint Dánia területe két ökorégióra osztható: az atlanti vegyes erdőkre és a balti vegyes erdőkre. Feröer a feröeri északi füves területekhez tartozik, míg Grönland területe a grönlandi magas sarkvidéki tundra és a grönlandi alacsony sarkvidéki tundra között oszlik meg.

Történelem szerkesztés

A 8-11. században a vikingek felfedezték és betelepítették Shetlandet, Orkneyt, Feröert, Izlandot, Grönlandot és telepet próbáltak létrehozni Vínlandon is, amely valószínűleg az új-fundlandi L’Anse aux Meadows lehetett. Meghódították és benépesítették Anglia egy részét (Danelaw), Írországot és Normandiát is, valamint keleten megalapították a Kijevi Ruszt, ami az Orosz Cárság elődje volt. Kereskedelmi útvonalakat működtettek az északi Grönlandtól a déli Konstantinápolyig az orosz folyókon keresztül. 1536-ban, Dánia és Norvégia perszonáluniója révén jött létre Dánia–Norvégia.

A dán-norvég unió az 1814-es Kieli béke nyomán oszlott fel; az egykori norvég függőségek – Izland, Feröer és Grönland – dán fennhatóság alatt maradtak. Dánia irányította ezen kívül Dán Indiát (Tranquebar) 1620 és 1869 között, Dán Aranypartot (Ghána) 1658 és 1850 között, valamint Dán Nyugat-Indiát (Amerikai Virgin-szigetek) 1671 és 1917 között.

Izland 1874-ben autonómiát kapott, majd 1918-ban függetlenné vált, bár perszonálunióban maradt Dániával 1944-ig, amikor az izlandiak eltörölték a monarchiát. 1948-ban Feröer kapott autonómiát. A királyság 1973-ban Feröer nélkül belépett az Európai Gazdasági Közösségbe (ma Európai Unió), amelyből 1985-ben Grönland távozott (mindkét ország a halászati politika miatt választotta a kívülállást). Grönland 1979-ben kapott autonómiát, amelynek jelentős kibővítését 2009-ben népszavazáson hagyták jóvá a sziget lakói. A függetlenség lehetőségét is komolyan fontolóra veszik, ha a jövőben feltárt természeti kincsek ezt gazdaságilag kifizetődővé teszik.

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

 
Dánia és függőségei

A dán törvényhozás a Folketing. 175 tagját Dániában választják az arányos többség elve alapján, valamint 2-2 tagot választanak Grönlandon és Feröeren. A parlamenti választásokat főszabály szerint négy évente tartják, de a miniszterelnök kiírhat időközi választásokat is a négyéves periódus lejárta előtt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.dst.dk/en/Statistik/emner/befolkning-og-valg/befolkning-og-befolkningsfremskrivning, https://hagstova.fo/en/population/population/population-0, http://www.stat.gl/dialog/topmain.asp?lang=en&subject=Population&sc=BE
  2. „§ 1. Færøerne udgør inden for denne Lovs Rammer et selvstyrende Folkesamfund i det danske Rige. I Henhold hertil overtager det færøske Folk ved sin folkevalgte Repræsentation, Lagtinget, og en af dette oprettet Forvaltning, Landsstyret, inden for Rigsenheden Ordningen og Styrelsen af færøske Særanliggender som angivet i denne Lov.” Lov om Færøernes Hjemmestyre (dán nyelven). Retsinformation.dk. (Hozzáférés: 2010. február 14.)
  3. „I erkendelse af, at det grønlandske folk er et folk i henhold til folkeretten med ret til selvbestemmelse, bygger loven på et ønske om at fremme ligeværdighed og gensidig respekt i partnerskabet mellem Danmark og Grønland.” Lov om Grønlands Selvstyre (dán nyelven). Retsinformation.dk. [2018. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 14.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Kingdom of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.