A feröeri nyelv, más néven färöi nyelv[2] (feröeriül: føroyskt mál) az indoeurópai nyelvcsaládon belül a germán nyelvek közé tartozó nyelv. Közelebbről az északi germán nyelvek inzuláris nyelvei közé tartozik. Feröer hivatalos nyelve; itt Shetlanddal ellentétben megőrizték ősi nyelvüket, és ma is gondoskodnak az új igényeknek megfelelő fejlődéséről.[3]

Feröeri nyelv
føroyskt mál
Móðurmálið (Anyanyelv): V. U. Hammershaimb emlékműve (Janus Kamban, 1948)
Móðurmálið (Anyanyelv): V. U. Hammershaimb emlékműve (Janus Kamban, 1948)
Kiejtés[ˈføːɹɪst], [ˈføːɹɪʂt]
BeszélikFeröer, Dánia[1]
Beszélők száma~ 70 000[1]
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    északi germán nyelvek
     nyugati skandináv csoport
      feröeri nyelv
Írásrendszer Latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos  Feröer
Gondozza Føroyska málnevndin, Feröeri Nyelvbizottság (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1fo
ISO 639-2fao
ISO 639-3fao
A Wikimédia Commons tartalmaz føroyskt mál témájú médiaállományokat.

Mivel a szigetek kevéssé ismertek ma is az emberek előtt, így például Magyarországon is azok számára, akik hallottak a szigetekről nem túlzottan köztudomású a feröeri nyelv léte. Legtöbbjük úgy véli a Dániához való tartozás miatt, hogy csak afféle feröeri dán nyelvjárás létezik.[4]

A feröeri közeli rokona az izlandi nyelvnek és a nyugat-norvégiai nyelvjárásoknak, de az elszigetelődés miatt saját, egyedi karaktere van.[5] A feröeri nyelv és a Bergen-környéki falvak helyi nyelvjárása ma is megőrizte kölcsönös érthetőségét.[6] Ugyancsak rokona volt a régi grönlandi norvég nyelv, amely Grönland elnéptelenedésével párhuzamosan halt ki.

Földrajzi elterjedtség szerkesztés

Beszélők száma és nyelvi státusz szerkesztés

A feröerit Feröeren mintegy 48 000-en beszélik.[5] A Dániában és más országokban élő 17 000-25 000 emberrel együtt a beszélők száma mintegy 70 000-re tehető.[1]

A jelentős dániai csoportokon kívül szétszórtan sokan beszélik más skandináv országokban és az Egyesült Királyságban is.[1]

Nyelvjárások szerkesztés

A nyelvjárások közül a főváros (Tórshavn) nyelvhasználata vált a sziget köznyelvévé.[7]

Történelem szerkesztés

Feröert a 9. században népesítették be Norvégiából és a Brit-szigetekről érkező vikingek. A telepesek nyelve az óészaki (vagy dansk tunga) volt. 800 és 1050 között kezdett el szétválni az óészaki keleti ága (a dán és a svéd őse) a nyugatitól, amelyből később a norvég, az izlandi és a feröeri alakult ki.[5]

Az 1298-ból származó Juhlevél a legrégebbi ismert dokumentum, amely Feröeren született. Nyelvészek szerint ez már tartalmaz sajátosan feröeri elemeket az óészaki nyelven belül. Önálló nyelvről biztosan az 1600 körüli évektől beszélhetünk, de egészen a 19. század közepéig gyakorlatilag csak beszélt formában létezett. A dán uralom alatt a nyelvet a szájhagyomány őrizte meg, többek között a feröeri balladák révén.[1]

 
Venceslaus Ulricus Hammershaimb és Jakob Jakobsen: Færøsk Anthologi, Koppenhága, 1891. A második kötet az első feröeri-dán szótár, mintegy 10 000 szóval

A nyelv standard írott formáját Venceslaus Ulricus Hammershaimb (1819-1909) hozta létre 1846-ban, az izlandi nyelv alapján. A 19. század végén alakult ki a modern feröeri irodalom, és 1890-ben jelent meg az első feröeri nyelvű újság, a Føringatíðindi.[5]

Ám mind Hammershaimb, mind Jakobsen helyesírását és irodalmi nyelvét nehezen fogadták el a feröeriek. Bár ekkoriban a sziget lakossága még nem volt túl iskolázott, ami miatt érthető, hogy a feröeri sztenderdizáció nem volt egyszerű.[forrás?] 1908 és 1938 között zajlott az ún. feröeri nyelvviszály, amelynek során viták folytak a szigeten használandó nyelvről. A 19. század végén az irodalom kialakulása elindította a nemzeti ébredést is a feröeriekben, ám ekkor minden hivatalos területen a dán nyelv uralkodott, a feröeri csak népnyelv volt. A kérdésben dán szószólók nem nagyon szerepeltek, sokkal inkább dán nyelvhez ragaszkodó feröeriek és a feröeri nyelv pártolói közt zajlott a vita. A dán nyelv használatának pártolói rendszerint a dán uralom hívei is voltak, míg a feröeri nyelv hívei a sziget függetlenségére törekedtek Dániától. A dán-párti Sambandsflokkurin ugyan nem volt ellene a feröeri irodalomnak, de ezt korlátok között akarta tartani, hogy a hivatali életben ne kapjon szerepet. Véleményük szerint a dán nyelv nélkül a feröeri fiatalság nem lesz képes érvényesülni, mert hazája nem tudná őket úgy ellátni mint Dánia. A szeparatista Sjálvstýrisflokkurin az általános európai tendenciákra, a más nemzeteknél is tapasztalható nacionalizmusra hivatkozott, illetve a nemzetekkel történő egyenlő bánásmódra. A dán korona területei közül egyedül Feröeren nem volt még ekkor a helyiek nyelvén zajló oktatás, míg Grönlandon és Izlandon már engedélyezték az eszkimó és izlandi nyelv oktatását.

1908-ban Tórshavnban a tanárok petíciót terjesztettek be a feröeri nyelv engedélyezésére, amit a dán hatóságok elutasítottak. Ennek ellenére Jákup Dahl későbbi prépost nem volt hajlandó alávetni magát a dán rendelkezéseknek és igyekezett feröeriül tanítani. 1910-ben a Sambandslokkurin jelentős többséggel nyert javaslatával a Løgtingben és a dán nyelvet használták, mert a feröeri fiatalok csak így tudtak tanulni a dániai felsőfokú intézményekben. A Sjálvstýrisflokkurin kompromisszumra törekedett, s olyan javaslattal állt elő, hogy az iskolákra kellene bízni melyik nyelvet tanítják, vagy csak a felsőbb osztályokban kezdik el a dánt oktatni. 1912-ben a dán oktatásügy részleges engedményt tett, ekkor egy Louis Zachariasen nevű tanító jelentette ki, hogy ő az iskolájában tovább dánul nem tanít. A feröeri oktatás az első években komoly nehézségekkel nézett szembe, mert a tanárok a maguk módján, általános elfogadott helyesírás nélkül oktatták a feröerit, ezért a dán oktatásügyi minisztérium beleegyezésével külön be kellett cikkelyezni a helyesírás oktatását, mint tantárgyat. 1925-ben további tantárgyakra, mint a földrajzra és a történelemre próbálták kiterjeszteni a feröeri nyelvet, ekkor azonban a Sambandsflokkurin heves nemtetszésének adott hangot, hogy túl engedékenyek a dán hatóságok, és sikerült rávenniük Løgtinget saját javaslatuk elfogadására. 1936-ban a Sambandsflokkurin többségét megtörték a szociáldemokraták a Løgtingben. A szociáldemokraták a nyelvi kérdésben Sjálvstýrisflokkurinnal értettek egyet, így a feröeri 1938-ban a közoktatás nyelve lett Feröeren.

Egyházi nyelvként elfogadtatni hasonló nehézségekkel járt: a dán a reformáció kora óta a liturgiát is uralta és csak 1903-ban engedélyezték bizonyos feltételekkel a templomokban feröeri imákat és énekeket mondani. 1912-ben nyílt lehetőség a feröeri nyelvű prédikációra. A konzervatív hívők itt is erősebben ragaszkodtak a dánhoz, sőt manapság is bizonyos régi énekeket és imákat még dánul mondanak el. Egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy Tórshavnban a hívők szívesen vennék a feröeri liturgiát a templomban. A Sambandsflokkurin ezen a téren is hallatta a hangját. A helyzetet nehezítette, hogy Feröer lelkészei ebben az időben többnyire dánok voltak (ez volt a Sambandsflokkurin legfőbb érve egyúttal), akik nem is beszéltek feröeriül. Az első Biblia-fordítást, Máté evangéliumát is nagy bizonytalansággal fogadták a hívek. Jákup Dahl prépost sokat tett az ügy érdekében és halála előtt nem sokkal lefordította a feröeri Újszövetséget, jelentős lökést adva az irodalmi nyelv kialakulásának. 1939 óta a Feröeri Népegyház is ezt használja liturgikus nyelvként a dán helyett. 1961-ben fejezte be Dahl munkája alapján Kristian Osvald Viderø a feröeri Ószövetséget.

A dán azonban egészen 1948-ig a közigazgatás hivatalos nyelve maradt.[1]

Hangtan szerkesztés

  • g kiejtése: dzs vagy g
  • æ kiejtése: e
  • s kiejtése: s vagy sz
  • a kiejtése: rövid á
  • ei kiejtése: oj (pl. a "nem" szóban nei = noj)

Helyesírás szerkesztés

Ábécé szerkesztés

A feröeri ábécé 29 betűből áll:

A, Á, B, D, Ð, E, F, G, H, I, Í, J, K, L, M, N, O, Ó, P, R, S, T, U, Ú, V, Y, Ý, Æ, Ø

Megjegyzések:

  • Ð, ð sohasem állhat szó elején
  • Ø, ø helyett időnként (például költői nyelvben) ö vagy akár ő is állhat
  • Nevekben megjelenhetnek más betűk is, például Lützen, Müller, Winther családnevek vagy Zacharias keresztnév.

Nyelvtan szerkesztés

A nyelvtani szerkezet szinte teljesen megegyezik az izlandival. A névszóragozásból viszont angolos módon többnyire körülírják a genitivust az av (angol of) vagy a hjá (-nál,-nél) elöljáró szóval, bár a szintetikus alakok is ismertek, és bizonyos állandósult szókapcsolatban ma is használatosak. Pl.: ein koppur av te 'egy csésze tea', hesturin hjá Jógvani ' János lova'

"hestur"

Egyes szám Többes szám
Határozattlan Határozott Határozattlan Határozott
Nom. Hestur Hestin Hestar Hestarnir
Acc. Hest Hestin Hestar Hestarnar
Dat. Hesti Hestinum Hestum Hestunum
Gen. Hests Hestsins Hesta Hestanna

A hátravetett névelő mellett itt is ragozódik (mint az izlandiban) a névelő és az általa jelzett szó is: báturin 'a csónak', bátsins genitivus, bátinum dativus. Viszont az izlanditól eltérően az ein/eitt '1' számnév már határozatlan névelőként is általános. Az 1500 feletti számnevek százasokkal történő kifejezése is lehetséges.[8]

Szókincs szerkesztés

Szókincsében erős a dán hatás.[8]

Számok szerkesztés

Szám Feröeri nyelven
0 null
1 eitt
2 tvey
3 trý
4 fýra
5 fimm
6 seks
7 sjey
8 átta
9 níggju
10 tíggju
11 ellivu
12 tólv
13 trettan
14 fjúrtan
15 fimtan
16 sekstan
17 seytjan
18 átjan
19 nítjan
20 tjúgu
21 einogtjúgu
22 tveyogtjúgu
30 tredivu, tríati
40 fjøruti, fýrati
50 hálvtrýss, fimmti
60 trýss, seksti
70 hálvfjers, sjeyti
80 fýrs, áttati
90 hálvfems, níti
100 hundrað
1000 (eitt) túsund

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f Faroese introduction (angol nyelven). Unilang.org, 2007. április 22. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  2. A világ nyelvei (Akadémiai Kiadó, Bp., 2000, p. 384., 1595.), Hutterer Miklós: A germán nyelvek (Gondolat Kiadó, Budapest, 1986)
  3. Stephen Metcalf: Into the Mystical Unreal Reality of the Faroe Islands (angol nyelven). T Style Magazine: Travel. The New York Times, 2007. március 25. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
  4. Porszemek az óceánban: a Feröer-szigetek (1. rész) (ongo.hu). [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  5. a b c d Simon Ager: Faroese (Føroyskt) (angol nyelven). Omniglot, 2009. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
  6. Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2010. július 29. 
  7. A világ nyelvei (Fodor István főszerkesztő, 1999, Akadémiai kiadó, 386.old.
  8. a b A világ nyelvei (Fodor István főszerkesztő,1999,Akadémiai kiadó,386.old.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Feröeri nyelv témájú médiaállományokat.
Tekintsd meg a Wikipédia feröeri nyelvű változatát!