Wikipédia

Tórshavn

Feröer fővárosa
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 5.

Tórshavn (dánul: Thorshavn) Feröer fővárosa és messze legnépesebb városa.[3]

Tórshavn
Thorshavn
Tórshavn címere
Tórshavn címere
Becenév: Havn
Közigazgatás
Ország Feröer (Dánia)
RégióStreymoy régió
SzigetStreymoy
KözségTórshavn község
Rangfőváros, község székhelye[1]
Alapítás éve10. század
IrányítószámFO 100, FO 110 (postafiók)
Népesség
Teljes népesség13 326 fő (2019. jan. 1.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság24 m
IdőzónaGMT, UTC+0
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 62° 00′, ny. h. 6° 47′62.000000°N 6.783333°WKoordináták: é. sz. 62° 00′, ny. h. 6° 47′62.000000°N 6.783333°W
Tórshavn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tórshavn témájú médiaállományokat.

Nevének jelentése „Thor kikötője”, a dörgés és villámlás istenéről a skandináv mitológiából. A helyiek gyakran egyszerűen Havnnak („kikötő”) nevezik. A város címere Mjölnirt, Thor kalapácsát ábrázolja, ez is utal arra, hogy a város a kereszténység felvétele előtti időkből származik. Közigazgatásilag Tórshavn községhez tartozik.

Földrajz

szerkesztés

Tórshavn Feröer közepén, Streymoy szigetének délkeleti részén fekszik.[3] A tőle keletre fekvő Nólsoy szigete természetes védelmet nyújt a város kikötője számára;[4] a szigetre és a tengerre is szép kilátás nyílik a városra. A várossal teljesen egybeépült települések Argir délen és Hoyvík északon;[3] utóbbitól a Hoydalar völgy és a Hoydalsá patak választja el.[5]

A Tinganes félszigetén található a feröeri kormány épülete,[3] és itt működött 1856 előtt a parlament, a Løgting is. A várostól északnyugatra található a 347 m magas Húsareyn hegy és délnyugatra a 351 m-es Kirkjubøreyn.

Éghajlat

szerkesztés
 
Tórshavn éghajlati diagramja

Az éghajlat a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség 1311 mm. Minden hónapban gyakori a csapadék, de főleg télen.

Fagyos napok száma: 49
Havas napok száma: 44
Tórshavn éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)11,612,012,318,319,720,020,222,019,515,214,713,222,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)5,05,06,07,09,011,012,013,011,09,07,06,08,4
Átlaghőmérséklet (°C)3,43,63,84,96,99,010,310,69,17,54,83,86,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,02,02,03,05,07,09,09,08,06,04,03,05,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−8,8−11,0−9,2−9,9−3,00,01,51,5−0,6−4,5−7,2−10,5−11,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)15811513290635874961201471391351327
Havi napsütéses órák száma143671106124125111988042207834
Forrás: [6]


Történelem

szerkesztés
 
Tórshavn 1864-ben
 
A Tórsgøta egy kora októberi reggelen, Tórshavn belvárosában
 
A Café Glæman a kikötőben
 
A belváros a Tórshavni dómmal, a Bryggjubakki utcával (balra) és az Undir Bryggjubakka utcával (jobbra)
 
Hoyvík, Tórshavn északi elővárosa. Látkép észak felé az Eystari Ringvegurról a Hoydalar völgyön át az Ovastu Hoydalar városrész felé
 
Tórshavn belvárosa
 
Városi busz a Norðari Ringveguron
 
A városközpont látképe a Bøkjarabrekka utcával, a királyi emlékmű (Kongaminni) felől
 
Az Észak Háza
 
A Tinganes félsziget, a feröeri kormány székhelye
 
A Bryggjubakki utca éjjel
 
A Tórshavni városliget (Viðarlundin)
 
HB Tórshavn - NSÍ Runavík mérkőzés

A települést a 10. században alapították, első írásos említése 1075-ből származik (de a Feröeriek sagája is említi[7]). A Tinganes félszigeten tartott ting (népgyűlés) története azonban valószínűleg 900 körülre nyúlik vissza.[3][8] A Feröeriek sagája elbeszélése szerint 1000-ben történt meg a tingen a kereszténység felvétele, Sigmundur Brestisson térítő munkájának köszönhetően.

1271-ben norvég uralom alá került, akik kereskedelmi monopóliumot vezettek be. A város iskoláját – amely a kirkjubøuri papképzőt váltotta fel, és 1804-ig működött – 1547-ben említik először. 1580-ban Magnus Heinason a kalóztámadások elleni védekezésül megépíttette a Skansin nevű erődítményt.[8] A nehéz Gabel-korszak alatt, 1673-ban tűzvész pusztította el Tinganes nagy részét,[9] és értékes dokumentumok is a lángok martalékává váltak. 1768-ban Niels Ryberg dán kereskedő itt alapította meg kereskedőházát, amely távoli égtájak luxustermékeit forgalmazta. A kereskedő egyébként az Angliába irányuló csempészetből gazdagodott meg.[4][8]

1788-ban épült a Tórshavni dóm, amelyet 1865-ben részben átépítettek. 1990 óta ez Feröer evangélikus püspökének székhelye. 1866. február 16-án alakult meg Tórshavn község (Tórshavnar kommuna),[10][11] azóta Tórshavn hivatalosan Feröer fővárosa. 1909. január 1-jén megkapta a dán kereskedőváros rangot. 1927-ben épült ki a Tórshavni kikötő, a rakparttal együtt, azóta van valódi tengeri kikötője a városnak.

A II. világháború alatt, 1940-1945 között – Dánia német megszállását követően – időlegesen a britek helyezték védelmük alá.[8] Az elmúlt évszázad folyamán a város jelentős növekedésen ment keresztül, és teljesen egybeépült a szomszédos Argirral és Hoyvíkkal.[3]

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 1788 és 2019 között
Lakosok száma
600
554
5600
14 000
12 461
11 607
12 327
12 468
13 123
13 326
1788180119501983198619962001200620182019
Adatok: Wikidata

Gazdaság

szerkesztés

A város legjelentősebb kereskedelmi központja az SMS bevásárlóközpont, ahol számos bolt, bank és étterem található. A városban van ezen kívül több étterem, szálloda, mozi, idegenforgalmi iroda, szórakozóhely, sportcsarnok és uszoda.[3]

Közlekedés

szerkesztés

Tórshavn Feröer legfontosabb kereskedelmi és kompkikötője, egyúttal nemzetközi csomópont. Ez a honos kikötője a Norröna nevű korszerű komphajónak, amely többek között Dánia és Izland felé teremt összeköttetést. Alkalmanként turistahajók is megfordulnak itt. A helyi kompközlekedést Nólsoy és Suðuroy felé a Strandfaraskip Landsins nevű társaság bonyolítja le. Hestur és Sandoy felé újabban a sziget nyugati partján fekvő Gamlarætt nevű kompkikötőből indulnak járatok, ami jelentősen lerövidítette az átkelést.

Lásd még: Tórshavni kikötő

Az Atlantic Airways helikopterjáratot tart fent, ami többek között a Vágari repülőtér, Klaksvík és Koltur szigete felé teremt kapcsolatot.

Tórshavnban, mivel viszonylag nagy területen terül el, öt helyi buszjárat közlekedik.[12] Helyközi járatok is indulnak innen, például a Vágari repülőtérre a 2002-ben átadott alagúton keresztül.

 Lásd még: Feröer autóbuszvonal-hálózata

A településen található egy Statoil és két Magn (korábban Shell) benzinkút.[13][14]

Kultúra

szerkesztés

Itt található az Észak Háza, egy modern építészeti kialakítású kulturális központ, amely számos kulturális esemény színhelye.

Turizmus

szerkesztés

Tórshavn főbb nevezetességei:[15]

  • Ólavsøka: ez a szigetek legnagyobb népünnepélye, július 28-29-én. Ilyenkor van a legtöbb látogató a városban.
  • Tinganes-félsziget: szűk utcáival és régi házaival a város legrégebbi része; fűtetős, vörösre festett kő- és faépületei nagyrészt az 1763-as tűzvész után épültek lakóépület vagy raktár céljaira. Ma itt található a feröeri kormány székhelye.[15]
  • Skansin: 1580-ban épült erődítmény a kikötő keleti oldalán, jellegzetes világítótoronnyal. A II. világháború alatt a brit csapatok főhadiszállása volt, ennek emlékét két löveg őrzi.[3][15]
  • Tórshavni dóm: 1788-ban épült, oltárképe 1647-ből származik. 1865-ben átépítették.[15]
  • Vestaravág: a hangulatos régi kikötő, számos esemény színhelye[4]
  • Listasavn Føroya: szépművészeti múzeum
  • Tórshavni városháza: 1894-ben épült feröeri bazaltból. 1955-ig iskola működött benne. Az 1970-es évek közepén felújították, és irodákat alakítottak ki benne.[15]

A város szálláshelyei közé tartozik a négycsillagos Hotel Føroyar.

Sport

szerkesztés

Tórshavn labdarúgócsapatai az alapítás évével:

Tórshavn kézilabdacsapatai az alapítás évével:

  • Hondbóltsfelagið Kyndil (Kyndil) – honlap 1956
  • Hondbóltsfelagið Neistin (Neistin) – honlap 1978
  • Hondbóltsfelagið Hoyvík (H71) – 1971 (a csapat otthona a Tórshavn községhez tartozó Hoyvík)

Személyek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Tórshavnar kommuna (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. (Hozzáférés: 2008. december 10.)
  2. ↑ http://statbank.hagstova.fo/pxweb/en/H2/H2__IB__IB01/fo_vital_md.px/table/tableViewLayout1/?rxid=cf651d66-f6ab-4b9f-b802-8abfce145ce7
  3. ↑ a b c d e f g h Jón Fossá: Tórshavn (angol nyelven). faroeislands.dk. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  4. ↑ a b c Streymoy, southern part - Tórshavn (angol nyelven). Faroe Islands Tourist Guide. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  5. ↑ Fossar - Waterfalls (angol nyelven). faroestamps.fo, 2006. augusztus 29. (Hozzáférés: 2009. június 5.)[halott link]
  6. ↑ Tórshavn, FRO (angol nyelven). MSN Weather, 2010. (Hozzáférés: 2010. március 2.)[halott link]
  7. ↑ Kári Thorsteinsson: Hvussu gomul er bygdin (feröeri nyelven). Heimabeiti. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  8. ↑ a b c d Norbert B. Vogt: Die Färöer – eine kurze Chronik (német nyelven) (PDF). Deutsch-Färöischer Freundeskreis, 2003. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 1.)
  9. ↑ Tinganes (angol nyelven). Lonely Planet, 2009. (Hozzáférés: 2009. június 3.)[halott link]
  10. ↑ Kommununevndin. Frágreiðing um kommunurnar - Nýggj kommunal skipan í Føroyum [archivált változat] (pdf) (feröeri nyelven), Føroya landsstýri, 441. o. (1998. június). ISBN 99918-3-044-8. Hozzáférés ideje: 2008. október 7. [archiválás ideje: 2012. március 15.] 
  11. ↑ Sámal Matras Kristiansen, John Andersen és Jørgen Ole Bæenholdt: Forestillingen om bostedet (dán nyelven) pp. 140. Roskilde Universitetscenter, 2005. augusztus. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  12. ↑ Buss- og Skúlaleiðin – Ferðaætlan 2008 (feröeri nyelven). Tórshavn község. [2014. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 6.)
  13. ↑ Statoilstøðir (feröeri nyelven). Statoil Føroyar. (Hozzáférés: 2009. június 26.)[halott link]
  14. ↑ Støðir (feröeri nyelven). P/F Magn. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.)
  15. ↑ a b c d e Take a stroll through the old part of Tórshavn (angol nyelven). The tourist information centre in Tórshavn. (Hozzáférés: 2010. május 21.)[halott link]
  16. ↑ August 2009 Round-Up (angol nyelven). Soccer and Equipment, 2009. szeptember 7. (Hozzáférés: 2010. február 27.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tórshavn&oldid=27109778”