Öttusa
Az öttusa összetett versenysport, amely öt sportágból (lovaglásból, vívásból, lövészetből, úszásból és terepfutásból) áll össze. Modern pentatlonnak is nevezik. A versenyek lebonyolítása lehet egyéni, csapat- vagy váltóverseny jellegű.
Az újkori olimpia felújítója, Pierre de Coubertin báró javaslatára elevenítették fel az ókori ötösviadalt a modern kor követelményeinek megfelelően. Az öttusa először az 1912-es stockholmi olimpián szerepelt. Csapatversenyeket 1952-től 1992-ig rendeztek.
A sportágak sorrendje – összefüggésben a 2009-ben bevezetett szabályokkal – megváltozott (azelőtt lövészet, vívás, úszás, lovaglás és futás volt a sorrend):
Története
szerkesztésAz öttusát az ókori olimpiák pentatlonja ihlette, amelyet i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon vezettek be. Öt versenyszáma a távolugrás, stadionfutás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás volt.
Egy összetett, a fizikai és a technikai sportágak sajátosságait egyesítő új sport megalkotása volt a cél, amelyhez mesét is fűztek: Egy katonai futár fontos küldetésre indul, egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. A lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek. Ennyi a mese végleges változata, mert eredetileg a sportágak között a birkózás is szerepelt, de végül lövészet lett belőle. Aztán az úszás helyett evezés is szóba került (Coubertin javaslatára), de ezt is elvetették, már így is eléggé bonyolult volt a versenyszervezés. A „katonás” történetből következik, hogy eleinte majdnem kizárólag katonák versenyeztek (régi fotókon katonai egyenruhás versenyzőket látni az öttusa versenyeken, olimpiákon).
Az öttusa létrehozására vonatkozó javaslatot 1909-ben fogadták el, és 1911-ben – elsőként – megalakult a svéd öttusa szövetség. A versenyek sokáig ötnaposak voltak, négynapos versenyidőszak is volt (a lövészet és az úszás került egy napra), majd 1996 óta egyetlen nap alatt kell teljesíteni valamennyi versenyszámot. Közben a versenyszámok sorrendje is megváltozott, az eredeti „meséhez” képest, és még számos más változás is történt. Megváltoztak a teljesítendő távok, az úszás 300 m-ről 200 m-re csökkent, az eredeti, 4 km-es tereplovaglás helyett rövidebb akadálypályát kell teljesíteni, a futás távja 3000 m-re redukálódott (4000 m-ről). A futást ún. „handicap” rendszerben rendezik: a négy szám alatt elért pontszám-különbségekből időkülönbségeket generálnak, és ennek megfelelően indítják a versenyzőket. Ezzel izgalmasabbá és áttekinthetőbbé vált a verseny: az győz, aki a futásban először szakítja át a célszalagot.
2009-ben új, forradalminak minősített szabályváltoztatás lépett életbe. A vívás, az úszás és a lovaglás lényegileg változatlan maradt, de a futást és a lövészetet összevonták egyetlen kombinációs számba. Ennek során a versenyzők „handicap” rendszerben rajtolnak, kb. 20 m futás után 5 lövést adnak le, legfeljebb 1 perc 10 másodperc alatt. Újabb futó szakasz következik, ezúttal 1000 m és 5 lövés leadása (max. 1:10), újabb 1000m futás és 5 lövés leadása (max. 1:10), végül 1000m futással zárul a verseny.
A „hagyományos” öttusa versenyek mellett váltóversenyeket is rendeznek, amelyeken háromfős csapat vesz részt. Nem tévesztendő össze a klasszikus csapatversennyel, ahol három-három csapattag pontszámát összegzik.
Az öttusa a magyar sportban
szerkesztésMagyarországon az első versenyt 1927. április 21–29. között Budapesten rendezték meg. A vívást a Ludovika Akadémia vívótermében, a pisztolylövést a Szemere-lőtéren, az úszást a Császár-fürdőben, a lovaglást a Nagyrákosi gyakorlótéren, a futást pedig a Ludovika Akadémia gyakorlóterén rendezték meg. Az első helyezett Filótás Tivadar lett, aki – ebben a sportágban – egyben az első magyar olimpiai résztvevő volt 1928-ban, Amszterdamban. A sportágat 1945-ig kizárólag honvédtisztek űzték. Budapesten az első nemzetközi versenyt 1935-ben rendezték meg (ez nem hivatalos Európa-bajnokság volt).
A második világháború előtt az Olimpiai Magyar Nemzeti Bizottság irányította a sportágat, amely 1941-ben alakult meg. A Magyar Öttusa Szövetség 1947-ben jött létre. Az első hivatalos magyar bajnokságot 1946-ban rendezték meg. Az első bajnok Karácson László lett. Az ugyanakkor megrendezett csapatbajnokságot a Csepel SC nyerte meg.
Eredményes magyar sportolók
szerkesztésA sportág történetének legnagyobb magyar alakja Balczó András, aki háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok volt 1960 és 1972 között. A sportág első magyar női olimpiai bajnoka Vörös Zsuzsanna volt Athénban, 2004-ben.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 477–479. o. ISBN 963-955-623-8
További információk
szerkesztés- MVM Öttusa Világbajnokság 2008 hivatalos honlap
- http://ottusa.lap.hu/
- https://web.archive.org/web/20071028081418/http://www.pentathlon.hu/hazai_tortenet/kezdetek-1945.html
- http://hirek.prim.hu/cikk/25362/
- http://www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/xottusa.htm
- http://sport.wyw.hu/Ottusa/
- A Magyar Királyi Honvédség nemzetközi öttusa versenyének sorrendje és az olimpiai öttusa versenyszabályai; M. K. Honvédség Nemzeti Öttusa Verseny Rendezőbizottsága, Budapest, 1935
- Háromtusa – öttusa; szerk. Vass Imre; Sport, Budapest, 1955
- Sirokmány Lajos: Sikerek, bukások, aranyérmek az öttusában; Sport, Budapest, 1965 (Színes sportkönyvtár)
- Sirokmány Lajos: Öttusa; Sportpropaganda Vállalat, Budapest, 1979
- Benedek Ferenc: A magyar öttusasport 65 éves. 1927–1992; Magyar Öttusa Szövetség, Budapest, 1992
- Az öttusa története; szerk. Mészáros István; Magyar Öttusa Szakszövetség, Budapest, 1999
- Hencsei Pál–Ivanics Tibor: Magyar öttusázók az olimpiai játékokon; Magyar Öttusa Szövetség, Budapest, 2008