Főmenü megnyitása

Peračko Blato

település Horvátországban

Peračko Blato falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Pločéhez tartozik.

Peračko Blato
A Baćinai-tavak látképe, a távolban Peračko Blato házai.
A Baćinai-tavak látképe, a távolban Peračko Blato házai.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségPloče
Irányítószám 21340
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség288 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság9 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peračko Blato (Horvátország)
Peračko Blato
Peračko Blato
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 04′ 45″, k. h. 17° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 04′ 45″, k. h. 17° 26′ 00″

FekvéseSzerkesztés

Makarskától légvonalban 41, közúton 53 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északra, a Baćinai-tavaktól keletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Arra a sík területre, amelyen a település fekszik jelentős hatást gyakorolnak a talajvizek, ezért kapta ez a terület a Blato (sár) nevet. A település nevének előtagja az ősi Perak falu nevéből származik, melyről a tórendszernek ez a partrésze is a Peračka zavala (Peraki katlan) nevet kapta. Perak már a 10. század óta létező település, a mára már kihalt Vladimirović kenézcsalád lakóhelye volt. Ősi váruk maradványai egy faragott kereszttel ma is megtalálhatók a településen. A falut 1664-ben és 1666-ban is említik a zaostrogi plébánia anyakönyvei megemlítve az itt élő Kruševčić és Vladičević családokat. A török uralom idején ugyanis az itteni hívek lelki szolgálatát a zaostrogi ferences atyák látták el. Perak neve a Perko személynévből származik, mely végső soron a Petar (Péter) névre megy vissza. A török uralom után a terület a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett.

A mai Peračko Blato viszonylag új település, mely Peraknak a Zapadna Plina nevű településrészéből jött létre. 1880-ban 153, 1910-ben 301 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 2001-ben 280 lakosából 109 fiatalabb volt 30 évesnél, 108-an voltak 30 és 60 év közöttiek, míg 63 volt a 60 évesnél idősebbek száma. A településnek 2011-ben 288 lakosa volt.

NépességSzerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 153 220 310 301 0 0 398 477 447 406 657 255 280 288

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát részben Banjához, részben Baćinához számították.)

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés